Bevezetés a munkatudományba

A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, az munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele

Munkatudományok: Munkaszervezéstan Ergonómia Munkafiziológia Munkapszichológia Munkahigiénia Munkavédelem Munkajog Munkagazdaságtan

A munkatudományok kialakulása Ramazzini (szül: 1663, Modena) Foglalkozási megbetegedések Lavoisier (1743-1794, Franciaország) Munkafiziológia: légzés vizsgálata Peronet (1708-1794, francia) Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással.

Villermé (1782-1863, fr.) Marey (1830-1904, fr.) Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek) Marey (1830-1904, fr.) Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata Taylor (1856-1915, USA) A tudományos menedzsment megalapítója

Frederick Winslow Taylor (1856-1915) Született USA Pennsylvania gazdag családba Elkezdte a Harvard Egyetemet 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez Bethlehem Steel Works – a lapátoló emberek számát 500-ról 140-re csökkentette

The Principles of Scientific Management 1911 Munkamódszer tanulmányok fejlesztése Darabbér-rendszer bevezetése Időtanulmány bevezetése Tudománnyá fejlesztette a szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest A dolgozók kiválasztása és képzése

Együttműködés a menedzser és a dolgozók között Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt

Taylor szervezeti elmélete Világos alá-fölérendeltség Felelősség A tervezés és végrehajtás különválasztása Ösztönzők kidolgozása A terv követése Feladat specializáció

Taylor kritikája Az embereket gépnek tekintette Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül

Taylor hatására jött létre Munkafolyamat tervezés Munka mérése Termelésellenőrzés Munka tanulmányozás Személyzeti munka Minőség ellenőrzés

Ford (1863-1947) Szalagmunka. Münsterberg (1863-1916, német) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok.

Bedeaux (1886-1944, fr. USA-ban dolgozott) Fayol (1841-1925, fr.) Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa Bedeaux (1886-1944, fr. USA-ban dolgozott) Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre. Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása Hensch Árpád (1847-1913) Jószág berendezés Nagypataki Béla A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban

Hellei András (1942) Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézet igazgatója

Szervezés A szervezés területei Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása A szervezés területei Társadalmi Gazdasági Tevékenység vizsgálata Racionalizálás Emberi alkotótevékenység

Szervezési irányelvek Teljesség Arányosság Tervszerűség Viszonylagosság Szervezési alaptévedések Ösztönösség Sematizmus Rendszertelenség Túlzott centralizmus Túlzott decentralizmus

Szervezetek a társadalomban Naturális gazdálkodás – családok Árutermelés kialakulása – latifundiumok Árutermelés és fogyasztás szétválása – szervezetek A termelés atomizálása – szervezetek, rendszerek Speciális egységek kialakulása – bonyolult szervezetrendszerek

A szervezéstudomány fejlődése Klasszikus szervezéselmélet Taylor Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) Human relatios Human behavior Munkakörülmények Munkapszichológia Munkaszociológia Informális csoportok

Integrált szervezéselmélet (1950-) Rendszerszemlélet A vállalat mesterséges rendszer Interdiszciplináris megközelítés

Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: A munkaszervezés A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen. Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: Munkaeszköz kialakítás Munkakörülmények Munkafeladatok Munkahely ellátás

Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok Munkaerő – munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat) Munkaerő személyi kapcsolatai (alá – fölérendeltség) Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)

Munkaszervezés területei Tervezés Racionalizálás, fejlesztés Munkahelyszervezés Adott munkahelyen Munkaszervezés Egész vállalat szervezése

Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának szakaszai

Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése valamint az emberi igények kielégítése.

Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése valamint az emberi igények kielégítése.

Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik. Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül” termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia. Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a „klasszikus ergonómia” által képviselt nézőponthoz.

Az ergonómia fejlődésének vázlata Kulcsfogalmak integráció emberi megbízhatóság felhasználói felület humán és mesterséges intelligencia összeillesztése participáció expanzió rétegspecifikus igények piaci verseny design és ergonómia rendszerelmélet ember-gép-rendszer optimalizálása környezet humanizálása vezérlési felület ember-gép-kapcsolat antropometria szenzomotoros kompatibilitás Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia Rendszer-ergonómia Termelési rendszerek, környezet-ergonómia Az ergonómia „születése” Klasszikus ergonómia („fogantyúk és skálák ergonómiája”) 1950 1960 1970 1980 1990

A kilencvenes évek ergonómiája Súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, a biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése, rétegigények fokozottabb figyelembe vétele, a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.

A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata Hármas cél elérését kell a maga eszközeivel elősegíteni: műszaki gazdasági hatékonyság az emberi követelmények érvényesítése