6. SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI

A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI 6-1.1 A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI  A számvitel, olyan elszámolási és információs rendszer, amely a GAZDASÁGI ESEMÉNYEKET MEGFIGYELI, MÉRI ÉS RENDSZEREZETTEN feljegyzi.  A vagyon változását a gazdasági események idézik elő.  A vagyon változását a számvi-tel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. Ezért a számviteli munka első szakasza: a számlák megnyitása a mérleg alapján és a gazdasági események elsőd- leges feljegyzése a bizonylato- kon.  A számvitel CÉLJA a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása  Az alapításkor, illetve az üzleti év első napján a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza.  A számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő mérlegig, illetve beszámolóig vezet.  A számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel.

A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAINAK SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁSA 6-1.2 A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAINAK SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁSA Szigorú egymásra épülés Kötelező kapcsolat Nem mindig kötelező kapcsolat Beszá- moló (Mérleg, Eredmény- kimutatás) Nyilvántartások természetes egységben Analitikus nyilvántartások Szintetikus Gazdasági események Bizonylatok Induló vagyon Mérleg, leltár

A SZÁMVITELI BIZONYLAT FOGALMA 6-2 A SZÁMVITELI BIZONYLAT FOGALMA  Számviteli bizonylat-nak minősül a gazdasági esemény elsődleges, hitelt érdemlő feljegy-zése. TÖMÖREN - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, AMELYET A GAZDASÁGI ESEMÉNY SZÁMVITELI NYILVÁNTAR- TÁSA CÉLJÁRA KÉSZÍTET- TEK, és amely RENDELKEZIK A SZÁMVI- TELI TÖRVÉNYBEN MEG- HATÁROZOTT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KEL- LÉKEKKEL.  SZÁMVITELI BIZONYLAT MINDEN OLYAN A GAZDÁLKODÓ ÁLTAL KÉSZÍ- TETT, illetve a A SZÁMVITELI TÖRVÉNY MEGFO- GALMAZÁSA SZERINT GAZDÁLKODÓVAL üzleti vagy egyéb KAPCSOLATBAN ÁLLÓ természetes személy vagy más gazdálkodó által készített okmány (számla, számlát helyet- tesítő okmány, szerződés, meg-állapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogsza-bályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat)

A BIZONYLATI ELV FOGALMA 6-3 A BIZONYLATI ELV FOGALMA  A BIZONYLATI ELV LÉNYEGE: MINDEN GAZDASÁGI ESEMÉNY- RŐL BIZONYLATOT KELL KIÁL- LÍTANI, TÖMÖREN A gazdasági műveletek (esemé- nyek) folyamatát tükröző ÖSSZES BIZONYLAT ADATAIT A KÖNYVVITELI NYILVÁNTAR- TÁSOKBAN RÖGZÍTENI KELL. MINDEN BIZONYLATON SZEREP- LŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYT EL KELL KÖNYVELNI, A SZÁMVITELI (KÖNYVVITELI) NYILVÁNTARTÁSOKBA CSAK SZABÁLYSZERŰEN KIÁLLÍTOTT BIZONYLAT ALAPJÁN SZABAD ADATOKAT BEJEGYEZNI. KÖNYVELNI CSAK SZABÁLYSZE- RŰEN KIÁLLÍTOTT BIZONYLAT ALAPJÁN SZABAD.  MINDEN GAZDASÁGI műveletről, ESEMÉNYRŐL, amely az eszkö- zök, illetve az eszközök forrásai- nak állományát, vagy összetéte- lét megváltoztatják BIZONYLA- TOT KELL KIÁLLÍTANI (készíteni). A SZÁMVITELI TÖRVÉNY MEGFOGAL- MAZÁSA SZERINT RÉSZLETESEN

A SZABÁLYSZERŰ BIZONYLAT 6-4 A SZABÁLYSZERŰ BIZONYLAT KÖVETELMÉNYE Az utalványozási elv azt jelenti, hogy a gazdasági események egy részét (pl. az eszközök átadását, a pénz kifizetését, munkavég-zést) csak előzetesen írásban rögzített engedély alapján szabad végrehajtani. UTALVÁNYOZÁSI ELV  SZABÁLYSZERŰ AZ A BIZONYLAT, AMELY az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a KÖNYVVITELBEN RÖGZÍTENDŐ ÉS A MÁS JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT ADATOKAT a VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN, HIÁNYTALANUL TARTALMAZZA, MEGFELEL a BIZONYLAT általá- nos ALAKI ÉS TARTALMI követelményei- nek is, és amelyet – hiba esetén – ELŐÍRÁSSZERŰEN JAVÍTOTTAK.

A BIZONYLAT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI 6-5 A BIZONYLAT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI  A bizonylat MEGNEVEZÉSE és SORSZÁMA, vagy egyéb más azonosítója. okozta VÁLTOZÁSOK MENNYI-SÉGI, MINŐSÉGI ÉS ÉRTÉKBENI ADATAI.  A bizonylatot KIÁLLÍTÓ GAZDÁL-KODÓ (ezen belül szervezeti egység) MEGNEVEZÉSE.  A KÜLSŐ BIZONYLAT esetében a bizonylatnak TARTALMAZNI KELL többek között: A KIÁLLÍTÓ GAZDÁLKODÓ NEVÉT, - CÍMÉT stb.  A gazdasági műveletet ELRENDE-LŐ SZEMÉLY, vagy szervezet MEGJELÖLÉSE, AZ UTALVÁNYOZÓ, és a RENDELKEZÉS VÉGREHAJTÁSÁT IGAZOLÓ személy, valamint az ELLENŐR ALÁÍRÁSA. A készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az ÁTVEVŐ, az ellennyugtákon a BEFIZETŐ ALÁÍRÁSA.  ÖSSZESÍTŐ BIZONYLATOKON rögzíteni kell az ÖSSZESÍTÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ BIZONY-LATOK körét, valamint az időszakot, amire az összesítés vonatkozik.  A KÖNYVELÉS MÓDJÁRA, AZ ÉRINTETT KÖNYVVITELI SZÁM-LÁKRA VALÓ HIVATKOZÁS.  A bizonylat KIÁLLÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA. Kivételesen annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak.  A könyvviteli NYILVÁNTARTÁ-SOKBAN TÖRTÉNT RÖGZÍTÉS IDŐPONTJA, IGAZOLÁSA.  A gazdasági művelet TARTAL-MÁNAK LEÍRÁSA, vagy meg-jelölése, a gazdasági művelet  TOVÁBBÁ minden olyan adat, amelyet JOGSZABÁLY ELŐÍR.

A BIZONYLATOK CSOPORTOSÍTÁSA 6-6 A BIZONYLATOK CSOPORTOSÍTÁSA  TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT: a befektetett eszközök bizonylatai, a készletek bizonylatai, az állattartás bizonylatai, a munka- és munkabér-elszámolás bizonylatai, a pénzügyi elszámolások bizony- latai, a termeléssel kapcsolatos bizony- latok, az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok, a leltározás bizonylatai, az ügyviteli, pénzforgalmi, könyvelési bizonylatok.  KELETKEZÉSI HELYÜK SZERINT: belső bizonylatok, külső bizonylatok.  JELLEGÜK SZERINT: elsődleges vagy alap, másodlagos, összesítő bizonylatok.  TARTALMUK SZERINT: egyszerű, összetett bizonylatok.

A BIZONYLATOKRA VONATKOZÓ SZIGORÚ SZÁMADÁSI 6-7 A BIZONYLATOKRA VONATKOZÓ SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖTELEZETTSÉG  Szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak azok a BIZONYLATOK (NYOMTATVÁNYOK), amelyek AZ ILLETÉKTELEN FELHASZNÁ- LÓKNAK MEGKÖNNYÍTIK A CSA- LÁST, ILYENEK A PÉNZKEZELÉS, SZÁMLÁZÁS STB. BIZONYLATAI,  A SZIGORÚ SZÁMADÁS ALÁ VONT BIZONYLATOKRÓL, nyomtatványokról a kezelé-sükkel megbízott, vagy a ki-bocsátásukra jogosult személy-nek OLYAN NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI, AMELY BIZTO-SÍTJA AZOK ELSZÁMOLTA-TÁSÁT. amelyekért a nyomtatvány értékénél nagyobb összeget kell fizetni (pl. ajándékutalvány, ét- kezési jegy, belépő jegy) .  A szigorú számadási kötele-zettség a bizonylatot, a nyom-tatványt kibocsátót terheli.

A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI I. 6-8.1 A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI I.  A BIZONYLAT SZERKESZTÉSEKOR a VILÁGOSSÁG ELVÉT szem előtt kell tartani.  A KÜLFÖLDI SZÁLLÍTÓ, szolgál-tató SZÁMLÁJÁN – AZOKAT AZ ADATOKAT, megjelöléseket KELL – a feldolgozás előtt – MA-GYARUL IS FELTÜNTETNI, AMELYEK A BIZONYLAT HI-TELESSÉGÉHEZ, A MEGBÍZ-HATÓ, A VALÓSÁGNAK MEGFE-LELŐ ADATRÖGZÍTÉSHEZ, könyveléshez, UTÓLAGOS ELLENŐRZÉSHEZ FELTÉTLEN SZÜKSÉGESEK.  A SZÁMVITELI BIZONYLAT ADATAINAK alakilag és tartal-milag HITELESNEK, MEGBÍZHA-TÓNAK ÉS HELYTÁLLÓNAK KELL LENNIE.  A számviteli BIZONYLATOT a GAZDASÁGI ESEMÉNY MEGTÖR-TÉNTÉNEK, illetve a gazdasági INTÉZKEDÉS MEGTÉTELÉNEK, vagy végrehajtásának IDŐPONT-JÁBAN MAGYAR nyelven KELL KIÁLLÍTANI.  Az adatokat időtálló módon kell rögzíteni.  A bizonylatokat a szükséges példányban (minimum két pél-dányban) kell elkészíteni. KÜLFÖLDI MEGRENDELŐNEK küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a megrendelő nyelvén is fel-tüntethetők.

A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI II. 6-8.2 A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI II.  A SZÁMLA, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi HITE-LESSÉGÉT, MEGBÍZHATÓSÁGÁT – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY a gazdálkodó adatai-nak feltüntetésével és ALÁÍRÁ-SÁVAL KÖTELES IGAZOLNI.  TÉVES BEJEGYZÉS esetén az UTÓLAGOS MÓDOSÍTÁST – minden példányon – ÚGY KELL VÉGREHAJTANI, hogy AZ EREDETI ADATOK IS OLVAS-HATÓK LEGYENEK. A téves adatot ferde vékony vonallal át kell húzni és a JÓ ADATOKAT FÖLÉ KELL ÍRNI. Feltüntetve a JAVÍTÁS IDŐPONTJÁT. A JAVÍTÁST VÉGZŐ ALÁÍRÁSÁ-VAL igazolja az indokolt javítás tényét.  Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat tech-nikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiírását, az egyértelmű azonosítás érde- kében a kódjegyzéket.  Pénztári és bankbizonylatokat nem szabad javítani. Hibás kiállítás esetén át kell húzni, ráírni, hogy rontott (és a tömb-ben marad), új bizonylatot kell kiállítani.

A termék vagy szolgáltatás áthárított áfa összege 6-8.3 SZÁMLA Száma:………………………. A számlakibocsátó neve, címe: Adóigazgatási azonosító száma: A vevő neve, címe: A fizetés módja: A teljesítés időpontja: A számla kelte: A fizetés határideje: A termék vagy szolgáltatás megnevezése, besorolási száma, egyéb jellemzői mennyiségi egysége mennyisége egységára (áfa nélkül) értéke áfa kulcsa áthárított áfa összege (áfával együtt) Számlaérték részletezése: Áfa-kulcsok AM Összesen: 0% 12% 25% Számlaérték áfa nélkül: Az áfa összege: Számlaérték áfával: Átvevő aláírása: Számlakibocsátó aláírása: 3 pédányos számla 1. példánya

A BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSÁNAK ELŐÍRÁSAI 6-9 A BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSÁNAK ELŐÍRÁSAI  A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ELŐÍRJA, HOGY A PÉNZESZKÖZÖKET ÉRINTŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK BIZONY- LATAINAK ADATAIT KÉSEDELM NÉLKÜL AZ EGYÉB GAZDASÁGI ESEMÉNYEK BIZONYLATAINAK ADATAIT a gazdasági művelet megtörténte után, LEGKÉSŐBB NEGYEDÉVENKÉNT – a számvi-teli politikában meghatározott időpontig, – DE LEGKÉSŐBB A TÁRGYNEGYEDÉVET KÖVETŐ HÓ VÉGÉIG kell a könyvekben rögzíteni. KÉSZPÉNZFORGALOM ESETÉN A PÉNZMOZGÁSSAL EGYIDE- JŰLEG, BANSZKÁMLA FORGALOMNÁL A HITELINTÉZETI ÉRTESÍTÉS MEGÉRKEZÉSEKOR,  A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS, AZ ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁ-SOK ÉS A BIZONYLATOK ADATAI KÖZÖTTI EGYEZTE-TÉS ÉS ELLENŐRZÉS LEHETŐ-SÉGÉT – függetlenül a techni-kai megoldásoktól – LOGIKAI-LAG ZÁRT RENDSZERREL BIZTOSÍTANI KELL. AZ EGYÉB PÉNZESZKÖZÖKET érintő tételeket legkésőbb a TÁRGYHÓT KÖVETŐ HÓ 15-IG a könyvekben rögzíteni kell.

A BIZONYLAT ÚTJÁNAK leggyakoribb ÁLLOMÁSAI: 6-10 A BIZONYLAT ÚTJA  A BIZONYLAT A KIÁLLÍTÁS-TÓL különböző feldolgozási fázisok után jut el az IRATTÁRIG. Ezt az utat nevezik a bizonylat útjá-nak.  A BIZONYLAT ÚTJÁNAK leggyakoribb ÁLLOMÁSAI: KIÁLLÍTÁS, UTALVÁNYOZÁS, ÁTADÁS-ÁTVÉTEL, ELLENŐRZÉS, SZÁMLAKIJELÖLÉS (KON- TÍROZÁS), KÖNYVELÉS, MEGŐRZÉS (IRATTÁROZÁS).

A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSE 6-11 A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSE  A GAZDÁLKODÓ AZ ÜZLETI ÉVRŐL KÉSZÍTETT BESZÁMOLÓT (mérleg, eredmény- kimutatás, kiegészítő melléklet), az azt alátámasztó LELTÁRT, ÉRTÉKELÉST, FŐKÖNYVI KIVONATOT, NAPLÓFŐKÖNYVET, valamint MÁS a számviteli törvénynek megfelelő NYILVÁNTARTÁST, Az egyszerűsített beszámolót alátámasztó LELTÁRT és a RÉSZLETEZŐ NYILVÁNTARTÁST OLVASHATÓ FORMÁBAN, vala- mint  A KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁST közvetlenül és közvetve ALÁ-TÁMASZTÓ BIZONYLATOKAT (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus nyilvántartásokat is) legalább 8 ÉVIG KELL OLVASHATÓ FORMÁBAN, visszakereshető módon MEGŐRIZNI.  FOLYÓSZÁMLÁKNÁL AZ ELÉ-VÜLÉSI IDŐ A FOLYÓSZÁMLA MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONT-JÁVAL KEZDŐDIK.  A SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ BI-ZONYLATOK RONTOTT PÉLDÁ-NYAIT IS MEG KELL ŐRIZNI. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNÁL ALKALMAZOTT, MŰKÖDŐKÉPES ÁLLAPOTBAN TÁROLT SZÁMÍTÓ-GÉPES PROGRAMOT legalább 10 ÉVIG KÖTELES MEGŐRIZNI.  SZERVEZETI VÁLTOZÁS (ide- értve a jogutód nélküli meg-szűnést is) VÉGREHAJTÁ-SAKOR INTÉZKEDNI KELL A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSÉ-RŐL.

A BIZONYLATI REND SZABÁLYOZÁSA 6-12 A BIZONYLATI REND SZABÁLYOZÁSA  A számviteli törvény előírása sze-rint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó számlarendet köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell A BIZONYLATI RENDET. A MÁS VÁLLALKOZÓTÓL, SZERVTŐL ÉRKEZŐ BIZONYLA-TOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉT. A BIZONYLATOK ÚTJÁT, A FELDOLGOZÁS MÓDJÁT.  A BIZONYLATI RENDBEN A KÖVETKEZŐKET KELL MEGHA-TÁROZNI: A BIZONYLATOK SZÁMOZÁSI, (kódolási), MEGJELÖLÉSI RENDSZERÉT. A SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖ-TELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ NYOMTATVÁNYOK FELSORO-LÁSÁT. A VÁLLALKOZÓNÁL A GAZDA- SÁGI MŰVELETEK RÖGZÍTÉSÉ- RE ELŐÍRT BIZONYLATOK célját, kiállításának helyét, a kiállítás időpontját és módját, a kiállítandó példányszámot, a kiállítást végző munka- körét. A BIZONYLATOK MEGŐRZÉ-SÉNEK MÓDJÁT, HELYÉT ÉS IDŐTARTAMÁT. A vállalkozónál használt bi-zonylatokból, nyomtatványok-ból BIZONYLATI GYŰJTE-MÉNYT (ALBUMOT) CÉLSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTANI.

FONTOSABB NYILVÁNTARTÁSOK 6-13 NYILVÁNTARTÁS A bizonylatok alapján általában mennyiségi mértékegységben veze-tett elsődleges össze-sítés, kimutatás. FOGALMA raktárkönyv, raktári nyilvántartó lap, állatnyilvántartási könyv, tejkönyv, munkalap-összesítő, műhelynapló, stb. A GYAKRABBAN VEZETETT FONTOSABB NYILVÁNTARTÁSOK Az eszközök kezelésé-nek, tárolásának, az állatok tartásának, a munkák végzésének helye. VEZETÉSÉNEK HELYSZÍNE

ANALITIKUS (RÉSZLETEZŐ) KÖNYVELÉS, 6-14 ANALITIKUS (RÉSZLETEZŐ) KÖNYVELÉS, NYILVÁNTARTÁS A tárgyi eszközök és az imma-teriális javak analitikus köny-velése. AZ ANALITIKUS KÖNYVELÉS TERÜLETEI  Bizonylatok alapján MENNYISÉG-BEN ÉS ÉRTÉKBEN vezetett rész-letező nyilvántartás. FOGALMA Az analitikus nyilvántartások (analitikus számlák) egy-egy csoportja egy megfelelő főköny-vi számlához kapcsolódik. A készletek analitikus nyilván-tartása (Nem kötelező a nyilván-tartás vezetése). A munkabér analitikus könyve-lése. PÉLDÁUL: A munkabérről dolgozónként vezetett analitikus számlák adatairól havonként készített összesítő kimutatás (feladás) alapján könyvelik el a JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁSI fő-könyvi számlán a vállalkozás havi munkabér fizetési kötele-zettségét. A vevők, szállítók analitikus könyvelése ( a folyószámlák ve-zetése) stb.

A GYAKORLATBAN ALKAL-MAZZÁK AZ: 6-15 IDŐSOROS KÖNYVELÉS  A gazdasági műveletek megtör-téntük sorrendjében történő feljegyzése. FOGALMA  A GYAKORLATBAN ALKAL-MAZZÁK AZ: egy naplós és a több naplós eljárást. FORMÁJA a könyvviteli napló   A TÖBB NAPLÓS ELJÁRÁS ESETÉN VEZETETT NAPLÓK: Nyitónapló, Pénztár napló, Elszámolási betétszámla naplója, Beérkezett számlák naplója, Kimenő számlák naplója, Vegyes napló, Zárónapló.  SZEREPE, hogy biztosítja: a könyvelés folyamatosságát, teljességét, ellenőrizhetőségét és a számszerű egyeztetés lehe- tőségét.  A NAPLÓ TARTALMAZZA: a hivatkozási számot (bizony- lat száma, számla száma), a bizonylat keltét, a művelet megnevezését, a T és K összeget.

SZÁMLASOROS KÖNYVELÉS 6-16 SZÁMLASOROS KÖNYVELÉS  A gazdasági műveletek főkönyvi számlákon történő feljegyzése. FOGALMA  A KÖNYVELÉSI TÉTEL RÉSZEI: a könyvelés kelte, a bizonylat száma, a gazdasági művelet megnevezése, a könyvelendő összeg (T vagy K), az ellenszámla száma. FORMÁJA a könyvviteli számla   SZEREPE, hogy a gazdasági műveleteket tartalmuk szerint csopor- tosítja, a könyvelési tételek össze- függéseit áttekinthetővé teszi. A KÉTOSZLOPOS SZÁMLA FORMÁJA K T Számlaszám (ellenszámla) Összeg Szöveg (művelet) Bizonylat száma Kelet

Egy-egy naptári időszak (hónap, negyedév, év) vé-gén a 6-17 A KÖNYVVITELI ZÁRLAT Egy-egy naptári időszak (hónap, negyedév, év) vé-gén a folyamatos könyvelés teljessé és ellenőrizhe- tőbbé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munka, és év végén a számlák technikai lezá- rása. FOGALMA  A könyvviteli számlák tartalmi teljességének biztosítása, olyan FŐ-KÖNYVI KIVONAT el-készítése, melynek ada-taira támaszkodva az éves BESZÁMOLÓ: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet összeállítható. AZ ÉVES ZÁRLAT CÉLJA 

ANALITIKUS SZÁMLAKIVONATOK 6-18 ANALITIKUS SZÁMLAKIVONATOK Egy-egy főkönyvi számlához kapcsolódó analitikus számlák értékadatait összesítik. FOGALMA  AZ ANALITIKUS SZÁMLA-KIVONAT TARTOZIK ÉS KÖVETEL FŐÖSSZEGE, va-lamint a tartozik, illetve követel EGYENLEGE MEG KELL, hogy EGYEZZEN a MEGFELELŐ FŐKÖNYVI SZÁMLA TARTOZIK ÉS KÖVETEL FŐÖSSZEGÉVEL, valamint a tartozik, illetve követel EGYENLEGÉVEL. AZ ANALITIKUS SZÁMLA- KIVONAT EGYEZŐSÉGE  az ANALITIKUS ANYAG- SZÁMLÁK KIVONATA AZ ANYAGOK FŐKÖNYVI SZÁM- LA főösszegét és egyenlegét tartalmazza anyagféleségen- ként. a VEVŐK FOLYÓSZÁMLA KIVONATA a VEVŐK FŐ- KÖNYVI SZÁMLA főösszegét és egyenlegét tartalmazza konkrét vevőnként. PÉLDÁUL 

6-19.1 FŐKÖNYVI KIVONAT     A főkönyvi számlákból készített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  Tartozik főösszeg = Követel főösszeg Tartozik egyenleg = Követel egyenleg A FŐKÖNYVI KIVONAT EGYEZŐSÉGEI  Egy olyan amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, tartozik és követel főösszegét, tartozik, illetve követel egyenlegét. KÉT HASÁBOS KIMUTATÁS,  A kettős könyvvitel hármas szabálya alapján végzett könyvviteli elszámolás. (Lásd az 5-9.1 vázlatot) AZ EGYEZŐSÉG ALAPJA 

A FŐKÖNYVI KIVONAT SÉMÁJA 6-19.2 A FŐKÖNYVI KIVONAT SÉMÁJA FŐKÖNYVI KIVONAT 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft Sor-szám A SZÁMLA FŐÖSSZEG EGYENLEG száma megnevezése TARTOZIK KÖVETEL 1. 12 INGATLANOK 3100 350 2750 . 34. 381 PÉNZTÁR 50 48 2 40. 411 JEGYZETT TŐKE 6000 43. 454 SZÁLLÍTÓK 150 200 ÖSSZESEN: 10356 8250

A főkönyvi számlákból ké-szített összesítő, ellenőrző kimutatás. 6-20.1 FORGALMI KIMUTATÁS A főkönyvi számlákból ké-szített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  A forgalmi kimutatás az adott időszak FORGALMÁT IS BEMUTATJA.  Egy olyan amely tartalmazza vala-mennyi főkönyvi számla nevét és számát, nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, záró egyenlegét. HÁROM HASÁBOS KIMUTATÁS,  A zárókimutatás egyező-sége és az egyezőség alapja a főkönyvi kivonatnál leír-takkal elveiben megegye-zik. 

A FORGALMI KIMUTATÁS SÉMÁJA 6-20.2 A FORGALMI KIMUTATÁS SÉMÁJA FORGALMI KIMUTATÁS 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft Sor-szám A SZÁMLA NYITÓ EGYENLEG FORGALOM ZÁRÓ EGYENLEG száma megnevezése TARTOZIK KÖVETEL 1. 12 INGATLANOK 3000 - 100 350 2750 . 34. 381 PÉNZTÁR 1 49 48 2 40. 411 JEGYZETT TŐKE 6000 43. 454 SZÁLLÍTÓK 20 150 180 50 ÖSSZESEN: 8356 2000 8250

6-21.1 ZÁRÓKIMUTATÁS A főkönyvi számlákból ké-szített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  A ZÁRÓKIMUTATÁS EGYEZŐ-SÉGEI: Tartozik főösszeg = Követel főösszeg Tartozik egyenleg = Követel egyenleg Egy olyan amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, tartozik és követel fő- összegét, tartozik és követel egyenlegét, NÉGY HASÁBOS KIMUTATÁS,  Eszközök – Források egyenle- gének különbsége = Költségek (ráfordítások) – Bevételek egyenlegének különbsége, ELLENTÉTES ELŐJELLEL. a mérleg (eszköz és forrás) számlák egyenlegét az eredmény (költség, rá- fordítás és bevétel) szám- lák egyenlegét.

A ZÁRÓKIMUTATÁS SÉMÁJA 6-21.2 A ZÁRÓKIMUTATÁS SÉMÁJA ZÁRÓKIMUTATÁS 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft SZÁMLA FŐÖSSZEG EGYENLEG MÉRLEG EREDMÉNY Száma Neve T K Költség (ráford.) Bevétel 1-4 Mérleg számlák . 8, 9 Eredmény számlák ÖSSZESEN 3000 1000 430 400 570 600 30 MINDÖSSZESEN