Karhelyzetek, karmozgások Ujj-, kéz-, alkar-, karhelyzetek és mozgások
Statikus ujjtartások Alaptartásban: az ujjak természetes helyzetben enyhén nyitottak és mérsékelten hajlítottak, a hüvelykujj a tenyér előtt. Változatok: nyújtott zárt; hajlított zárt; nyújtott nyitott; hajlított nyitott; ökölbe szorított; ujjfűzéssel összefogott; ujjtakarás egymás fölötti ujjtartással.
Statikus kéztartások Alaptartások: felsőtartás; alsótartás; orsótartás; singtartás. Változatok: vegyes helyzetek; csuklóhajlítással kötött alaptartások és változatok: a csuklóhajlítás történhet: kézhát felé; tenyér felé; orsócsont irányába; singcsont irányába; a két kéz viszonylatában: párhuzamos, keresztezett, zárt és vegyes helyzetű kéztartások.
Statikus kartartások Nyújtott kartartások Hajlított kartartások Íves kartartások Egyéb kartartások
1. Nyújtott kartartások Alapforma: mélytartás, a tenyér a test felé néz, a kar a test hosszúsági tengelyével párhuzamos. Változatok: Magastartás – a kar a test hosszúsági tengelyével párhuzamos; A test hossztengelyére merőleges kartartások: Oldalsó középtartás Mellső középtartás Hátsó középtartás
Amennyiben a kar a test hossztengelyével hegyes-, ill Amennyiben a kar a test hossztengelyével hegyes-, ill. tompaszöget zár be: rézsútos kartartásokról beszélünk: mellső, hátsó és oldalsó rézsútos mélytartás; mellső-oldalsó és hátsó-oldalsó rézsútos mélytartás; mellső-oldalsó és hátsó-oldalsó középtartás; mellső és hátsó rézsútos magastartás; oldalsó rézsútos magastartás; mellső-oldalsó és hátsó oldalsó rézsútos magastartás. Változatok a két kar viszonylatában: a karok helyzete lehet azonos és ellentétes irányú. Érdekes változatok állíthatók össze a párhuzamos, keresztező és vegyes kartartások kombinálásával.
2. Hajlított kartartások A csukló-, könyök-, és/vagy a vállízületben hajlítás jön létre. Könyök és vállízületben a hajlítás mértéke lehet: hegyes-, derék-, vagy tompaszög nagyságú. A kar tartható különböző magasságban szabadon, vagy a test különböző felületén támaszkodhat tenyérrel, alkarral ill. könyökkel. Ezek szerint megkülönböztetünk: tompaszögtartást oldalsó-, és mellső középtartásban; derékszögtartást oldalsó-, és mellső középtartásban lefelé, vagy felfelé; hegyesszögtartást oldalsó-, és mellső középtartásban;
Klasszikus hajlított kartartások Csípőretartás; Mellheztartás; Vállhoztartás; Vállratartás; Derékratartás; Tarkóratartás; Fejtetőretartás „S” tartás; A hajlított kartartások a 2 kar viszonylatában lehetnek: azonos és ellentétes irányúak, párhuzamosak, rézsútosak valamint keresztező irányúak, pl.: derékszögtartás felfelé mellső középtartásban.
3. Íves kartartások Íves kartartásban a lapockavégek zártak, a váll leengedett, a mellkas emelt, könyök-, és csukló ízületben a kar enyhén hajlított helyzetű, a kéz és ujjtartás természetes, a kézfej az alkar meghosszabbítása. Az íves kartartás 4 alaphelyzete: mellső rézsútos mélytartás; mellső középtartás; oldalsó középtartás; mellső rézsútos magastartás. Változatok: a tenyér iránya szerint lehetnek alsó-, vagy felső és vegyes ívek, pl.: oldalsó középtartásban jobb kar alsó, bal kar felső íves tartásban. Az íves kartartásoknak ugyanannyi lehetséges változata van, mint a nyújtottaknak.
4. Egyéb kartartások nyújtott vegyes hajlított vegyes nyújtott-hajlított vegyes; egyéb kartartás csuklóhajlítással.
Dinamikus karmozgások A kar ízületei (ujjak ízületei, csukló, könyök, vállízület) szerint tagozódott részek szerinti felosztás: Ujjmozgások Kézmozgások Alkarmozgások Karmozgások
1. ujjmozgások Hajlítás, feszítés (flexio, extenzio) Közelítés, távolítás (addukcio, abdokcio).
2. kézmozgások Hajlítás a tenyéri oldal felé→70-80° között Hajlítás a kézháti oldal felé→75-85° között Hajlítás oldalra a singcsont irányába→27-30° között Hajlítás orsócsonti irányban→15-20° között. A 4 féle mozgásirányon kívül a kéz körben is mozgatható →körzés, mely ellipszis pályán kivitelezhető.
3. alkarmozgások Az alkar fő mozgásai: hajlítás és feszítés; rotáció: befelé (pronáció) és kifelé (szupináció); Körzés: felfelé és lefelé.
4. karmozgások A karmozgások fajtái: lebegtetések, lengetések, lendítések; körzések (kéz-, alkar-, felkar/könyök-, és karkörzés); emelések, leengedések; karhúzások; karfordítások; karhullámok; ejtések, rázások; összetett karmozgások.
Statikus törzshelyzetek A statikus helyzeteket a törzstartás különféle alaphelyzetei alkotják. Ezek: hajlítások; törzsívek; döntések –dőlések; fordítások.
Dinamikus törzsmozgások Ha a testhelyzeteket szakaszos, több ütemű mozgással hozzuk létre, vagy többször ismétlődő mozgássorozat formájában gyakoroltatjuk, akkor a hajlítások, döntések-dőlések, fordítások a dinamikus törzsmozgásokhoz tartoznak. Kizárólag dinamikus törzsmozgások: törzskörzések; törzslendítések; törzsejtések; törzshullámok; összetett törzsmozgások → has-hátgyakorlatok; → has-oldalgyakorlatok; → hát-oldalgyakorlatok; → has-hát-oldalgyakorlatok.
Statikus lábhelyzetek A statikus helyzeteket a láb részeinek figyelembe vételével a következők szerint csoportosítjuk: lábfejtartások – párhuzamos, kifelé-, befelé fordított; lábtartások – nyújtott, hajlított és vegyes helyzetű. Nyújtott lábtartás: fokozat→a két comb által bezárt szög:<90° fokozat→ a két comb által bezárt szög≔90° fokozat→ a két comb által bezárt szög: >90° fokozat→ a két comb által bezárt szög:≥180° Változatok: előre, oldalra, hátra, rézsút és keresztezve végrehajtott lábemelések. A helyben maradt láb lehet nyújtott vagy hajlított, támaszkodhat talpon vagy lábujjon.
Hajlított lábtartás: fokú hajlítás: a comb és a lábszár által bezárt szög: 90° alatti hegyesszög; fokú hajlítás: a comb és a lábszár által bezárt szög: 90°, derékszög; Fokú hajlítás: a comb és a lábszár által bezárt szög: 90° feletti tompaszög. Variáció: zárt ill. nyitott hajlított lábtartás ( a hajlított láb lábfeje a másik lábon támaszkodik, vagy ettől távol, nyitott tartásban van). Irány szerint emelhető a térd: előre, hátra, oldalra, rézsút, vagy keresztbe.
Dinamikus lábmozgások lábfejmozgások lábfej és bokagyakorlatok; sarokemelések és leengedések; ruganyozók lábmozgások emelés-leengedés; lengetés-lendítés; fordítás; körzés; láb- és térdhúzás; térdhajlítás- és nyújtás; összetett lábmozgás.