A közigazgatással foglalkozó tudományok

A., A közigazgatási jog tudománya I. kialakulás körülményei II. tárgya – nem maga a közigazgatás, hanem az arra vonatkozó jogszabályok III. különbség Franciaország és Németország között B. A politikatudomány – elsősorban gyakorlati kérdések megválaszolásával igyekszik segítséget nyújtani 1. története (a közigazgatással kapcsolatos részének)

2. fő vizsgálandó témakörök a., közigazgatás szervezete – a köz érdeke b., hatékonyság és demokrácia c., közigazgatás – politikai döntések d., a közigazgatás ellenőrzése 3. legfontosabb megállapítások/eredmények a., közigazgatás átláthatósága b., állampolgári részvétel növelése c., az ügyintézés decentralizációja

C., A közigazgatás-tudomány I. Általános dolgok 1. alapvető feladata a közigazgatás struktúrájának, funkcióinak és a közigazgatás környezetének közvetlen vizsgálata 2. fejlődése – több szakasz különíthető el II. A kameralisztika és a rendészettudomány (az utóbbi a német elnevezés fordítása) 1. fő időszaka és területe 2. fő vizsgálati területe

III. A közigazgatástan 1. fő időszaka és területe 2. fő vizsgálati területe 3. eredmények – igen fejlett közigazgatás kialakulása Németországban és Ausztriában IV. Az igazgatás elmélete a., közigazgatás = részvénytársaság → b., a hatékonyság-javítás módszere: vállalatoknál alkalmazott módszerek használata

V. Az amerikai közigazgatás-elmélet (1920-as évektől) 1. alaptétel: a szervezet és a vezetés mozgatórugója a hatékonyság → legfontosabb kérdések: 2. az első szakasz (1920-as évek – 1940-es évek): szervezet-elmélet 3. második szakasz (1940/50-es évek): az emberi kapcsolatok/magatartás 4. harmadik szakasz (1970-es évektől): új közigazgatás a., az állam szerepének csökkentése b., az informatikai fejlesztések fontossága

D., Szociológia I. Alapfelfogás: a közigazgatás bürokratikus szervezet, amely az emberi tevékenység irányításának az addigiaknál sokkal ésszerűbb és hatékonyabb formáját teremti meg, ugyanakkor a társadalmi elnyomás legkifinomultabb gyakorlásának a veszélyét is magában rejti ↓ szociológiai kutatások: a két tétel közül valamelyiket igyekeznek bebizonyítani II. Az első tétel: a bürokrácia az ideális szervezeti modell – fő megfogalmazója: Max Weber III. A második tétel: Weber tagadása, a közigazgatás diszfunkcionális működésének bemutatása, a bürokrácia olyan kezelése, mint a társadalom rákos daganata

E., Pszichológia I. Alapgondolat – az egyén helyzetének, a közigazgatásban, a közigazgatás szerveiben megfigyelhető magatartásának a vizsgálata II. A legfontosabb kérdések 1. a dolgozó elégedettsége és teljesítménye 2. az egyén helyzete – (in)formális tényezők 3. a konfliktusok pszichológiai alapjai 4. a döntések születése

F., Összehasonlító közigazgatás I. Alapgondolatok 1. az egyes országok közigazgatásának összehasonlítása, a javításra vonatkozó javaslatok megfogalmazása 2. fejlődése: különböző szakaszok különíthetők el II. A második világháború előtti időszak III. A kétpólusú világrendszer időszaka 1. háttér 2. következmény: IV. A rendszerváltás óta eltelt időszak 1. megszűnik a kényszer, szabadság a modellválasztást illetően (pl. a térségünk országainak útkeresése) 2. új eredmények jelentkezése

G., A tudományok egymásra-hatása I. Az említett tudományok eltérő intenzitású érdeklődése a közigazgatás felé 1. jogtudomány, igazgatástudomány, politikatudomány – kiemelt szerepet kap a közigazgatás 2. szociológia és pszichológia II. Az egymáshoz való kapcsolat 1. 1960-as évekig – igen jelentős elkülönülés 2. 1960-as évektől – az interdiszciplinaritás erősödése a., jogi és politikatudományi kutatások – szociológia b., igazgatástudományi kutatások - pszichológia