Egyéni és intézményi hatások az iskolai befektetések megtérülésében a munkaerőpiacon: nemzetközi és időbeli különbségek Róbert Péter (MTA TK / TÁRKI) Ellu Saar és Margarita Kazjulja (Tallini Egyetem) Munkaerőpiaci kutatások 2016 Teleki – Degenfeld Kastélyszálló, Szirák 2016. november 11-12.

Motiváció Humántőke befektetések megtérülése Magasabb képzettség hatása: - magasabb keresetek - kisebb munkanélküliségi kockázat - magasabb foglalkozási státusz Országok közti különbségek: az eltérések mögötti intézményi különbségek (jóléti rendszer, egyenlőtlenségek, munkapiaci különbségek) Időbeli változások: a gazdasági válság hatása

Szociológiai szakirodalom Andersen R, van de Werfhorst H (2010) Education and occupational status in 14 countries: the role of educational institutions and labour market coordination. British Journal of Sociology 61: 336–366. Breen R (2005) Explaining Cross-national variation in youth unemployment: market and institutional factors. European Sociological Review 21: 125–134. Carbonaro W (2006) Cross-National Differences in the Skill-Earnings Relationship: The Role of Labour Market Institutions. Social Forces 84: 1819–1842. Gallie D (2013) Economic Crisis, Country Variations, and Institutional Structures. In: Gallie D (ed.) Economic Crisis, Quality of Work, and Social Integration. Oxford: Oxford University Press, 279–306. Gangl M (2003) Returns to education in context: individual education and transition outcomes in European labor market. In: Müller W, Gangl M (eds) Transition from Education to Work in Europe. The Integration of Youth into EU Labour Markets. Oxford: Oxford University Press, 156–185. Van de Werfhorst HG (2011) Skill and education effects on earnings in 18 Countries: The role of national educational institutions. Social Science Research 40: 1078–1090.

Kutatási kérdések (feltárás, leírás) Hogyan változtatott a válság foglalkozási jellemzőkön (munkanélküliség, foglalkozási státusz)? A változások mennyire ország specifikusak? Hogy változott időben az iskola hatása a foglalkozási jellemzőkre? Az iskola hatása különbözik-e az egyes országokban? Az országok között mutatkozó különbségek hogyan kapcsolódnak intézményi eltérésekhez, mint az egyenlőtlenség mértéke, a munkaerőpiac merevsége vagy rugalmassága (flexibility)?

Adatok, mérések I European Labour Force Survey 2007, 2009, 2012: válság előtti / utáni időpont Kiválasztott országok (intézményi alapon) SE – szociáldemokrata típus (Esping-Andersen) DK – flexcurity típus (Muffels & Luijkx) DE – kontinentális típus (Esping-Andersen) UK – liberális típus (Esping-Andersen) PT – mediterrán típus (Esping-Andersen) SI – kontinentális (Bohle & Greskovits) HU – ‘embedded neoliberal’ (Bohle & Greskovits) EE – ‘neoliberal’ (Bohle & Greskovits) Függő változók: munkaerőpiaci kimenet (kérdezett szintje) Munkanélküli (ILO meghatározás) (1 / 0) 2. Foglalkozási státusz (ISEI score) (Ganzeboom & Treiman) (0-100 skála)

Adatok, mérések II Független változó: Iskolázottság Interakciók less than a secondary school diploma (ISCED 0-2) vocational or general training at the upper secondary level and post-secondary, non-tertiary education (ISCED 3-4) tertiary education (ISCED 5-6) Ország dummy-k, Év dummy-k Interakciók Iskola és év Iskola és ország Év és ország Kontroll változók nem, életkor, migráns státusz

Hipotézisek H1a. Magasabb képzettség = alacsonyabb munkanélküliségi kockázat; az iskolázatlanokat jobban sújtja a válság H1b. Magasabb képzettség = magasabb foglalkozási státusz; az iskolázatlanokat jobban sújtja a válság H2a. Az iskola jobban hat a munkanélküliségre azokban az országokban, ahol az egyenlőtlenség magasabb és / vagy a munkaerőpiac kevésbé rugalmas, merevebb H2b. Az iskola jobban hat a foglalkozási státuszra azokban az országokban, ahol az egyenlőtlenség magasabb és / vagy a munkaerőpiac kevésbé rugalmas, merevebb H3. Az iskola hatásának időbeli változása a munkanélküliségre és a foglalkozásra legkisebb az észak-európai és legnagyobb a volt szocialista országokban

Hipotetikus ország-térkép az egyenlőtlenség és a munkapiaci flexibilitás mértéke alapján

Többváltozós elemzés Logisztikus regresszió illetve OLS Hat modell M1 ország-hatások + idő-hatások M2 M1 + iskola hatás M3 M2 + iskola * idő M4 M2 + iskola * ország M5 M2 + ország * idő M6 M2 + mindhárom interakció + Minden eredmény gender, age, migration status kontrollal **p < 0.001; *p<0.01

Munkanélküliségre vonatkozó eredmény I

Munkanélküliségre vonatkozó eredmény II

Foglalkozásra vonatkozó eredmény I

Foglalkozásra vonatkozó eredmény II

Iskola hatás a munkanélküliségre (2007, 2009, 2012) 2007: HU (DE, EE, SE) 2009: EE, HU 2012: HU, EE (SE)

Iskola hatás a foglalkozási státuszra (2007, 2009, 2012)

Variation by educational groups and by country over time (based on predicted values) The difference between the highest and lowest predicted probability of unemployment by level of education calculated for each year Variation has mostly increased between 2007 and 2009, and increased further in SE, PT, HU, SI Low: DK, PT, SI - UK High: EE, HU The difference between the highest and lowest predicted level of ISEI score by level of education calculated for each year Smaller fluctuation over time, slight increase in all countries High: SI, HU, PT Low: UK

Az eredmények áttekintése: az iskolázottság hatása

Összefoglalás (kérdések) A humántőke befektetések megtérülése releváns, a gazdasági válság valójában erősíti a hatásokat, főleg a munkanélküliség esetében Országok közti különbségek: csak részben igazolják az intézményi elképzeléseket - DK, SE: egyenlő és flexibilis és alacsonyabb iskolai hatás - SI: egyenlő, de nem rugalmas és alacsony hatás a munkanélküliségre, magas hatás a foglalkozásra - PT: szintén alacsony hatás munkanélküliségre, magas hatás a foglalkozásra - UK: flexibilis, egyenlőtlen és alacsonyabb iskolai hatás; de EE: szintén, miközben erős az iskola hatás, főleg munkanélküliségre (foglalkozásnál közelebb vannak) - HU: nem rugalmas, közepesen egyenlőtlen, erős iskolai hatások; DE hasonló és gyengébb (közepes) iskolai hatások

Köszönöm a figyelmet Róbert Péter tudományos főmunkatárs MTA TK / TÁRKI E-mail: robert.peter@tk.mta.hu / robert@tarki.hu