BEMENETI KOMPETENCIAMÉRÉS:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Matematika kompetencia
Advertisements

Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5. évfolyam
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
A térkép és a propaganda kapcsolata Bobák Szilvia.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Könyvtárhasználati verseny
Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.
Képességszintek.
Megértési értelmezési folyamatok
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
MTA - SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, november 7-9. A természettudományos tudás és alkalmazásának.
A munka világával kapcsolatos tudás
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
 A nyelv megismerése mint  Kommunikációs eszköz  A tanulás eszköze  Árnyalt és reflexív ismeretek a nyelvről  A társadalom belső kohéziójának.
Az olvasás olyan piknik, ahová a szerző hozza a szavakat,
Feladatírói tréning Történelem. Dr. Dárdai Ágnes, PhD pte
A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése
A TUDÁS TÁRSADALMA A TUDÁSTŐKE TÉRNYERÉSE PARADIGMAVÁLTÁS: –A nemzetgazdaságok szerkezeti átalakulása: az ipar és a mezőgazdaság részarányának csökkenése,
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS.
TÁMOP /2 ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Önálló labor munka Csillag Kristóf 2004/2005. tavaszi félév Téma: „Argument Mapping (és hasonló) technológiákon alapuló döntéstámogató rendszerek vizsgálata”
Történelemtanítási stratégiák a nemzetközi történelemdidaktikai koncepciók tükrében F. Dárdai Ágnes
Fejlesztő munka I. félév. Fejlesztést végző pedagógusok: 4 fő ( 2 fő logopédus, 1 fő tanító / nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, 1 fő tanító/
A kommunikációs folyamat funkciói és tényezői
A szövegértési feladatok összeállítása
A szövegértési feladatok összeállítása
Elégedett ügyfél – sikeres üzlet Terjesztési konferencia Disicimus Üzleti Akadémia 2004.május 28.
Gyermekvilág régen és ma
Az idegen nyelvi képzés kihívásai, tanulás-módszertani problémái
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Harmadik matematikakönyvem
Kompetencia -eredményesség
A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
Informatikai alapfogalmak
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
A 2007/2008-as tanév bemeneti kompetenciaméréseinek tapasztalatai a Rétközi Szakiskolában.
Matematika és szövegértés Raátz Judit ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék.
Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Kecskemét.
Képes Érzelmi Intelligencia Teszt a éves korosztály számára
ÖSSZEFOGLALÓ az új (2007. szeptemberi) BEMENETI KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL KOMMUNIKÁCIÓ Tesztkészítők: Dr. Berkéné Dr. Sajti Ilona Gálosné Szűcs Emília Gyuricza.
Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Szombathely.
Bemeneti kompetencia mérés SZAKISKOLAI KOMPETENCIAMÉRÉSEK Az előadás vázlata 1.Mérőeszközök -Jellemzők -Kompetenciák -Tevékenységek 2. Változások.
BEMENETI KOMPETENCIAMÉRÉS: KOMMUNIKÁCIÓ A MUNKACSOPORT TAGJAI: Gálosné Szűcs Emília, vezető Berkéné Dr. Sajti Ilona Gyuricza Zsolt Kiss Róbert Kiss Róbert.
A kommunikáció tényezői és funkciói
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
A problémamegoldás 7 lépéses módszere:
Kompetenciamérés a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretében 2006
Bemeneti kompetencia mérés
Szakiskolai kompetenciamérés tapasztalatai
SZFP II Kompetenciamérés
A mozgókép kultúra és médiaismeret tantárgy lehetőségein keresztül
Kompetenciamérés a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretében 2007
A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI A SZERVEZETBEN
Szociális kompetencia
TANULÓINK SZFP-II programban résztvevő osztályok:
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Tanító szak, nappali- és levelező tagozat
KÖZÉPISKOLAI TANULÓK TÉRSZEMLÉLETÉNEK FEJLETTSÉGE Tóth Péter Óbudai Egyetem TMPK.
BEMENETI KOMPETENCIAMÉRÉS:
INFOÉRA 2006 Miért tanítsunk informatikát?
Előadás másolata:

BEMENETI KOMPETENCIAMÉRÉS: KOMMUNIKÁCIÓ A MUNKACSOPORT TAGJAI: Gálosné Szűcs Emília, vezető Berkéné Dr. Sajti Ilona Gyuricza Zsolt Kiss Róbert

A KOMPETENCIA és a KOMMUNIKÁCIÓ (egyik lehetséges) definiálása „A kompetencia nem szinonimája a képességnek (skill), hanem képesség (ability) komplex feladatok adott kontextusban való sikeres megoldására” (OECD, 2003)… A kommunikáció (lat.) információk közlése, átvétele különböző jelrendszerek, közvetítőrendszerek útján. A társadalomban információcsere, szerepet játszanak benne a közlésfolyamat tényezői és funkciói. Szándékosan jön létre a kommunikációs partnerek között nyelvi és nem nyelvi elemek segítségével.

KOMPETENCIA-TÉRKÉP AZ ELSAJÁTÍTÁS SZINTJEINEK MEGHATÁROZÁSA 1. A szöveg és információ észlelése és érzékelése 2. Olvasás, szövegértés 3. Szövegkezelés 4. A szöveg megjelenítése 5. Információs, kommunikációs technológiák használata 6. Szövegalkotás, íráskészség, fogalmazási készség

Kognitív követelmények – az öt szint jellemzői: alacsony szint, konkrét valósághoz kötődés, az ismeretek formális jellege és korlátozott problémaértés automatizáltság mechanikus megoldások szabályismeret reproduktív tevékenység 2. szint: nagyon általános értelmezés empirikus, tárgyi jellegű gondolkodás tapasztalatok alapján azonosítások analógiák felfedezése szűk fogalmi gondolkodás 3. szint: általános problémaértés produktív képzelet választás és döntés analógiák alkalmazása 4. szint: problémák tisztánlátása Személyes tudás felhasználása differenciált ismeretek alkalmazása modellek alapján működő produktív, alkotó képzelet 5. szint: az összes rendelkezésre álló információ felhasználás egyéni tudás a konklúzió levonása a tények alapos megvizsgálása után szintetikus fázis megértéshez kötődő következetesség

OLVASÁS − SZÖVEGÉRTÉS 1. szereplők, üzenet - egy kritérium alapján, felismerés, tájékozódás, kiválasztás 2. valóságelemek, (tér/idő), kapcsolatrend-szer feltárása – több kritérium alapján számbavétele, azonosítása 3. kapcsolatrendszer ok-okozati összefüggéseinek értelmezése - hasonló információk kezelése 4. nagyszámú információ, szokatlan, ismeretlen információk kezelése 5. rejtett, nem szó szerint szereplő információ kikövetkeztetése

JELENTÉSRÉTEGEK - KÖZLÉSMÓDOK : (PISA-felmérés alapján) OLVASÁS- SZÖVEGÉRTÉS JELENTÉSRÉTEGEK - KÖZLÉSMÓDOK : (PISA-felmérés alapján) SZÖVEGKEZELÉS 1.verbális és vizuális kódolás szövegkohézió vizsgálata 2.szövegkohézió vizsgálata adott szempontok szerint,azonosítás, visszajelzés 3. primer kapcsolati rendszer vizsgálata, következtetés levonása 4.a szöveg átkódolása, átalakítása

SZÖVEGMEGJELENÍTÉS 1. szöveg és képi környezet együttláttatása, makrostruktúra megjelenítése 2. hasonlóság, különbség érzékeltetése 3. variációknak a megjelenítése, hangsúlyok kiemelése, alkalmazása 4. megformálás, alkotás minták, sablonok és asszociációk alapján 5. vizuális és verbális információk együttes kezelése, önálló kombinálása

SZÖVEGALKOTÁS, FOGALMAZÁS Az 1. 2. szint reproduktív, a 3.4.5. szint produktív. SZÓKINCS - KÖZLÉSMÓDOK- KOMMUNIKÁCIÓS TÉNYEZŐK Köznyelvi normának megfelelő többletjelentés tudatos felhasználása – alkalmi jelentések – egyéni kifejezésmód A-B TESZTEK –lefednek, nem ekvivalensek

MÉRÉSI ADATOK „A” 4624 fő – „B” 4625 A mérésben részt vett tanulók száma: „A” 4624 fő – „B” 4625 Nehézségi index: „A”: 38 % - „B”: 36% Cronbach Alfa: „A”: 0,88 - „B”: 0,89 Szórás: „A”: 8,5% - „B”: 8,3 % Relatív szórás: „A”: 54,24% - „B”: 47,35% Átlag pontszám: „A”: 17,6 - „B”: 16,4 Elkülönítés-mutatók: minden item */ * * ! Nagyon jó! Osztályzatok/teljesítmények: a jóké jobb: „A”: 20,1, „B”: 21,6 - mint a jeleseké: 17,2-19,5 elégséges/közepes: 15,1-14,5 - 17 - 15,8

Összesített szintenkénti %-os eredmények –”A” TESZT A) fogalma-zás 30% 33,2% 40% 21,2% 47,7% B) Szöveg-megjele-nítés 43,6% 35,3% 28,1% 38,3%

„A” TESZT A/2 szalk. 2.szt:Célnak megfelelő szövegalkotás 30% A/1 szalk.1.szt: Szöveg lényege saját szavakkal 33% A/3 szalk.3.szt: Hosszabb szöveg átalakítása 40% A/4 szalk.4.szt: Szabály követése 21% A/5 szövegalkotás 5. szint: Levélírás 48% B/1 inf.komm.techn.használata: 1. szint: Felism. 43% B/2 inf.k.techn.haszn. 2. szint: Térlátás B/3 inf.k.t.h.3. szint: Forma változtatása 35% B/4 i.k.t.h.4. szint: Szöveg és jelentés ért. 28% B/5 i.k.t.h.5. szint: Vizuális / szöveges ért. 38%

„B” TESZT 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint Inf.érz. 67,9 % 65,4 % 17,9 % 24,4 % 13,9 % Szöveg-kezelés 66,5 % 44,7 % 35,1 % 29,7 % -----% Szöv.alk. komm. t-höz 55,6 % 33,5 % 20,7 % 15,2 %

„B” TESZT B/1 szértés1.sz: Tájékozódás szövegben 68% B/2.szé.2.szt: Komm.helyzet figyelembev. 45% B/3 szé.3.szt: K.h.ok-okozati összefügg. 18% B/4 szé.4.szt: Nonverbális komm.értelm. 24% B/5 szé.5.szt: Rejtett inf. felfedezése 14% B/1 szkezelés:1.sz: Vizuális/szöv.inf. együttkez. 66% B/2 szk.2. sz: Inf.megkül. és azonosítása 44% B/3 szk.3. sz: Szöveg belső szerkezete 35% B/4. szk.4.sz: Stíluselemek felism./ haszn. 29%

„B” TESZT C/1 1.sz: Szereplők és üzenet bemutatása 55% C/2..2.szt: Szereplők viszonyának bemut. 33% C/3.3.szt: Szereplők kapcs.k értelmezése 20% C/4.4.szt: Szereplők beszédhelyzetének értelmezése, megnyilvánulás megfogalmazása 15%