A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport Sik Endre – Szeitl Blanka (Tárki) „Munkaerőpiaci kutatások 2016” Teleki – Degenfeld Kastélyszálló, Szirák 2016. november 11-12.
Az előadás váza Bevezetés Alapfogalmak: a szegmentálódás és a prekariátus A kutatás célja Operacionalizáció A két adatbázis A munkaerőpiaci csoportok definiálása Eredmények A munkaerőpiaci csoportok társadalomrajza és munkaerőpiaci sajátosságai
I. Szegmentálódás és a prekariátus a szegmentáció triális elmélete a szegmensek új jellemzője - a modernitás munkahelyeinek hegemóniája megkérdőjeleződik (az „atipikus” a tipikus) - a prekariátus bérmunkások, akik - alacsony bér, - határozott idejű szerződés, alkalmi, szezonális - “projekt”-szerű állások, mikrovállalkozások, - instabilitás, kiszolgáltatottság
I. A kutatás célja Feltáró vizsgálat: A szegmentáció és a prekariátus elméletei empirikusan vizsgálható-e A szegmentáció és a prekariátus empirikus megközelítése „összefésülhető-e” egy modellbe
II. Az „Integráció és dezintegráció” adatbázis (2015) és az ebből felépíthető modell A tartalomról N=2512 Munkaerőpiaci helyzet = aktív (nem nyugdíjas, tanuló, nincs szülési/anyasági szabadságon) Szubjektív anyagi helyzet = saját véleménye szerint szokásos kiadásait nehezen tudja fedezni Társadalmi osztály = az alsó társadalmi osztályokba való önbesorolás 4. Emberi tőke = iskolai végzettsége magasabb mint általános, de nem felsőfokú; legfeljebb általános a szekunder esetében + primer alsó + prekariátus - szekunder primer alsó (13%) prekariátus (13%) szekunder szegmens (5%) 5. Elhelyezkedési esélyek =munkahelyi elhelyezkedési esélyeit rossznak vagy jónak tartja + primer alsó - prekariátus - szekunder
A tartalomról II. Az ISSP (2015) adatbázis és az ebből felépíthető modell A tartalomról N = 603 Munkaerőpiaci helyzet = aktív (nem nyugdíjas, tanuló, nincs szülési/anyasági szabadságon) 2. Beosztás 3. Munkaerőpiaci mozgás – bizonytalanság = munkahely- vagy foglalkozásváltás, illetve munkanélkülivé válás stabil = Primer alsó (21%) instabil = Prekariátus I. (8%) szakmunkás stabil = Prekariátus II. (12%) instabil = Szekunder szegmens (12%) betanított/segédmunkás
III. Lakás és lakókörnyezet („Integráció és …”) Kis lakásban lakik Dohos, vizes lakásban lakik Nincs komfort A lakás olcsó piaci övezetben van Lakótelepi lakásban lakik Barátságtalan környéken lakik (sok az ellenségeskedés)
Életszínvonal Nem tudnak legalább kétnaponta húst enni - Nem tudnak megfelelően fűteni Nincs legalább 3 tartós fogyasztási cikke Nincs autója
III. Munkakörülmények („Integráció és …”)
III. Jövedelmi helyzet (ISSP)
III. Anómia („Integráció és …”) Elmenne szavazni Nagyon elégedett az életével Erősen bízik az emberekben
III. Elégedettség (ISSP)
Összefoglalás A szegmentáció és a prekariátus empirikus megközelítése lehetséges A két megközelítés egy modellben kezelhető, de … Hipotézist megalapozó első eredmények: alapvető javak birtoklása (prekariátus és szekunder szegmens) emberi és kapcsolati tőke (prekariátus és primer alsó) értékrend és elégedettség (prekariátus és primer alsó) a közmunka hatása a munka menete és a bizonytalanság
Köszönjük a figyelmet! A tanulmány a Metszetek - Társadalomtudományi folyóirat 5. évf. (2016) 3. számában. olvasható ezen a linken: http://metszetek.unideb.hu sik@tarki.hu blanka.szeitl@tarki.hu