Az -ik kiemelőjel eredetéről É. Kiss Katalin PPKE BTK Nyelvelmélet és diakrónia 3. 2016. november 22.

2. kimutatni uráli párhuzamait Cél: 1. megmutatni, hogy az -ik a T/3 birtokos toldalékból grammatikalizálódott; 2. kimutatni uráli párhuzamait

Az -ik kiemelőjel előfordulásai: Névmások: mindenik, mindegyik melyik bármelyik, akármelyik némelyik, valamelyik egyik, másik Sorszámnevek: második, harmadik, negyedik Fokozott melléknevek: szebbik, legszebbik

Simonyi 1895; Melich 1918: -ik: többes szám 3. személyű személyrag; i: 3. személyű személyrag k: többesjel A T/3 allomorfok között az -ik az eredeti; az -ok/ek/ök/uk/ük illeszkedéssel keletkezett – vö. Halotti beszéd: mend w sʒentíí es unuttei cuzicun MünchK: farcasocnac cozicbe

Jelenlegi álláspontok: TESZ (1967): egyik: -ik végződése azonos az -uk/ük többes számú 3. személyű birtokos személyraggal; eredeti jelentése tehát ‘egyikük’

Korompay (1992): Az -ik eredete tisztázatlan. Miért nem keletkezhetett a T/3 birt. személyragból? A birt. személyrag az ómagyar korban általában -ok/ek/ök. ii. „Adataink többségében az egyik-másik nem birtokos szerkezetben jelentkezik: JókK 83: Es egyk masyknak mondyauala”

Korompay folyt. iii. Nemegyszer birt. személyragot vesz fel: 1616: kondor ferench hozta bornak egyke iv. Ha a forrás a Kiknek egyik lenne, akkor az egyik-en nem lenne többes számú egyeztetés! „Az -ik elemnek a T/3 birt. személyjellel való öszekapcsolását a latin minta is sugallhatta.”

Hegedűs Attila MNy 2014 „a T/3. -ik személyjele nem lehet eredeti, a személyjelben ugyanis nincs személyre utaló elem, csak tővéghangzó/előhangzó és többesjel. Az -ik csak másodlagos, a T/3. személyjel változatai nem nyitódással, hanem záródási tendencia következtében alakultak ki.” A kódexekben középső nyelvállású változatok: JókK. ew lelkeknek, ruhajokban, ewuelek, ew bewczesegeknek; MünchK. azocnac hutvkèt, v zemekèt, v gvlèkezètecben;

Hegedűs folyt. a HB. két adatának olvasata (cuzicun, uimadsaguc-mia) sem szükségszerűen felső nyelvállású. Beszélt nyelvhez közel álló adatok: Sopron megye: 157 alsó-középső nyelvállású változattal szemben 8 felső nyelvállású változat Székelyudvarhelyi nyelvjárás: 23 középső nyelvállású változattal szemben 1 felső nyelvállású változat

Hegedűs folyt. Javaslata: a kiemelő jel alapja: az -ik (~ -ig) latívuszi raghalmozás  nyomatékosító funkció

Miért van igaza Simonyinak? Miért nem állnak meg Korompay ellenérvei? ii.Az egyik-másik nem birtokos szerkezetben jelentkezik: Es egyk masyknak mondyauala (JókK 83) De, birtokos szerkezetben jelentkezik, csak a birtokos egy anaforikus pro: (2) De mert meglen keuessen valanak az barátok mendenykyt kewlewn boczattyauala Castellomokba es falukba … Mykoron meg tertenekuolna az alamyznaual Mendenek mutattyauala bodog ferencznek Es egyk masyknak mondyauala

Jelzőként: elő, más; birtokszóként: egyik, másik hol vagÿon en elsew germekem (JokK) az èlo̗ zèkèrbèn vèrès louac · a· mas zèkèrbèn fèkètè louac · a· harmad zèkèrbèn fèier louac · a· negèd zèkèrbèn ku̇lo̗mb zino̗ louac (BecsiK)   Birtokszóként: proi egy-iki, proi más-iki: (3) ime mōnal egèb kètto̗c alnac vala eggic è· fèlo̗l a· folonac martʼan maſic mas fèlo̗l a· fo̗lonac mas martʼan (BecsiK)

Sorszámnévi jelzőként: másod, harmad stb Sorszámnévi jelzőként: másod, harmad stb.; birtokszóként: második, harmadik (4) Harmad okert , mert tellʼes gonozsaggal , Neǵed okert , mert ellenko̗dest zerez isten ko̗zo̗tt es ember ko̗zo̗tt . O̗to̗d okert … (BodK) (5) vrunknak hat ÿozagah vala … Harmadÿk az o̗ ÿozagah kÿth aÿanla iudasnak es az fezÿtto̗knek : Negÿedÿk az o̗ ÿstensegeh kÿt aad az ÿoknak meńorzagban (Könyvecse 25v)

Determinánsként: minden, birtokszóként: mindenik (6) mert minden orzagok, tartomańok, varasok, videkek, varak, nem elegek teneked (BodK) (7) Valanac ot vèttetuen hat ko̗ vedrec … mēdènic foglaluā kèt ko̗blo̗t auag harmat (MünchK)

Jelzőként: mely; birtokszóként: melyik (8) Melʼ ko̗uet mikoron el vo̗tte volna Alexander (BodK) (9) Eg nėminèmo̗ vſoraſnac valanac kèt adoſi / eggic tartoʒic uala o̗t ʒ́aʒ penʒèl / es mafic o̗tuènuèl /Aʒocnac ke· hog nē volna honnan megadnioc / m̄ghaga monnaicnac / aʒert melʼlʼic ʒ́èrèti o̗tet inkab (MunchK)

Determinánsként: némely, birtokszóként: némelyik (10) nemel terekek fa teteyerewl azt orozwa nyzek (Cantio Petri Berizlo 1515) (11) Aʒoc ke· megutalac es èlmenenèc / nemèlʼlʼic o̗ faluiaba dè nemelʼlʼic o̗ kerèſkedeterè (MünchK)

Determinánsként: valamely, birtokszóként: valamelyik (12) hog menden valaki kereſt kerènd harminc napiglan valamel iſtènto̗l (BécsiK) (13) hogyha baratoknak valamelyk eluezend (JokK)

Korompay: iii. Nemegyszer birt. személyragot vesz fel De: csak a középmagyar korban! (14) 1616: kondor ferench hozta bornak egyke 1500 körül: az -ik sorszámnévképzőként elemződik újra. Festetics-kódex 1494: harmadyk psalmus Könyvecse 1521: Negyedyk Capitulum Determinánsi mindenik, melyik, némelyik, valamelyik nincs az ómagyar korpuszban.

-ik végű névmások korpuszainkban talált első előfordulása birtokos személyraggal: mindenike: 1775: (15) Vagyon a' poknak egy pár kezetskején kívül nyóltz lába, mellynek mindenike hasonló a’ rák-lábhoz mindenikük: 1919 melyike: 1831: melyikük: 1885 némelyike: 1785: némelyikük: 1883: valamelyike: 1843 valamelyikük: 1931

Korompay (iv): Ha az -ik forrása a Kiknek egyik lenne, akkor az egyik-en nem lenne többes számú egyeztetés! De: A forrás nem a kiknek egyik, hanem a pro egyik! A birtokszó csak névmási birtokossal egyezik, vö. a fiúk(nak a) barát-ja de: a pro barát-juk kiknek harmad-a de: a pro harmad-uk

Korompay (i), Hegedűs: az ómagyar T/3. birt. személyrag -ok/-ek Hipotézisem: aT/3. birt személyrag eredetileg –ok(uk)/ek(ük)/ik. Lexikális NP-n is van -ik T/3: (16) the poganoknak wag rethenetÿk (GyöngyK 1v) Névmáson is van -ek T/3: (17) …az barátok…Mykoron meg tertenekuolna az alamyznaual Mendenek mutattyauala bodog ferencznek Es egyk masyknak mondyauala (JókK)

Az -ik kiemelőjellé grammatikalizálódása: (i) Ősmagyar/korai ómagyar: T/3.=-ok(uk)/ek(ük)/ik proi minden-iki (ii) Hasadás: NP+uk/ük névmás/számnév+ik (iii) -ik kiemelőjelként való újraelemzése

Az újraelemzés következményei: i. Jelzői/determinánsi használat: mindegyik/melyik/egyik/második/magasabbik lány ii. A produktív T/3. felvétele: mindegy-ik-ük, az egy-ik-ük, a szebb-ik-ük

Bizonyítékok az -ik névmások birtokszói eredete mellett: i. Határozottság: (18)a. Mindent lát-ok. b. Minden-ik-et lát-om. ii. Partitivusi jegy (19)a. Minden/*mindenik ember halandó. b. Minden/mindenik hallgató elkésett.

Mai magyar párhuzam: E/3. pro birtokos apraja, nagyja, okosabbja, lustábbja (20) Az okosabbja, szorgalmasabbja átmegy, a lustábbja megbukik. (21) A puhájából lekvár lesz, a keményéből befőtt. = a proi puhá-ja-Øi (22) A nagyját még máma megcsinálom. (23) Harmadjára jutottam be. a lustája = világ lustája?

A grammatikalizálódás jele: anti-egyeztetés (24)a. Túl nagy adag, meghagyom a jav-á-t. b. A dolgozatok jól sikerültek. A jav-á-t /*jav-uk-at beadjuk egy konferenciára. (25) Hárm-as-á-val mentünk be.

Lexikalizálódott proi NP+E/3i ves-e, ep-e, zúz-a, szá-j, or-ja, tar-ja, mar-ja ele-je szín-e vég-e fonák-ja hátul-ja visszá-ja al-ja utol-ja sárgá-ja’ csínja-bínja fehér-je színe-java kövér-je

Uráli párhuzamok: birtokos személyrag determinánsi szerepben Nikolaeva (2002, 2014): a birtokos személyrag nem birtokos funkciói az uráli nyelvekben: Deiktikus funkció (szituációs pro birtokos?): (26) t’ukona sira-da wǝr-cawey◦ (nyenyec) itt hó-E/3. piszkos   (27) xǽb’id’a to-x◦na xal’a-da ŋoka szent tó-ban hal-E/3. sok

Uráli párhuzamok ii. Kontrasztív-partitív funkció (28)a. Wera-h te-xt◦ǝta ŋarka-doh sǝwa Vera-GEN rén-PL.ABL.E/3. nagy-T/3. jó ’Vera rénjeiből a nagy jó.’ b. t’uku◦ xasawa ŋǝc’eke-xǝt◦ ŋob-toh sǝwa e fiú gyerek-PL.ABL egy-T/3. jó ’E fiúgyerekekből az egyikük jó.’

Uráli párhuzamok asszociatív funkció (29) Tam hu:j-e:m xal’ṡa joxtǝs? (hanti) ez ember-E/1. hová jött ‘Emberünk hová jött?’ (30) Mansǝɳǝn ka:t a:mp. sétált két eb Wul a:mp pare:m-ǝs-li a:j a:mp-ǝl. nagy eb megharapta kis eb-E/3. ‘A nagy eb megharapta a kisebbjét.’

Összefoglalás -ik az ősmagyarban/korai ómagyarban a T/3. birtokos személyrag allomorfja Az ómagyarban az -ik-kel ellátott névmások, számnevek és melléknevek mindig pro birtokost tartalmazó birtokos szerkezetek birtokszavai Az -ik névmások és melléknevek megőrizték a birtokszavak [+határozott] és [+partitív] jegyeit A középmagyarban az -ik kijelölőjelként elemződött újra