A Kádár-rendszer gazdaságpolitikája
„Aki nincs ellenünk, az velünk van” A Kádár-rendszer lényege: „Aki nincs ellenünk, az velünk van” nem igényelte a Rákosi-korszak jelszavait de tűrte a rendszerrel szembeni aktív ellenállást Akik vonták kétségbe a rendszer alapjait magánélet teljes szabadságát kapta, anyagi boldogulás, gyarapodás A politikai szabadság helyett az életszínvonal emelés Puhuló diktatúra elfogadtatás belföld külföld „a legvidámabb barakk” Szemléletváltás: jövő jelen; lemondás jólét, boldogulás
A gazdaságban alapvető változás az állami tulajdonban dominál tervgazdálkodás, nehézipar túlsúlya, mennyiségi szemlélet növekedés beruházás Korrekciók a gazdaságban beruházások és változott az összetétele ipar mg iparon belül jelentős a gépipar, háztartási gépgyártás, KGST járműgyártás Vegyipar látványos fellendülése Kőolaj-feldolgozás, gyógyszergyártás, műtrágya és növényvédő szerek Nyersanyag és energiaigény nagy, függés a SZU-tól erősödik A gazdasági élet
TVK BIOGAL Péti Nitrogénművek BVK
225 cm2-es Csepel Ikarusz 1951-ből P 20
A mezőgazdaság kollektivizálása 60-as évek legnagyobb vállalkozása a mg. kollektivizálása fenyegetés engedmények és kedvezmények ’62-re mg. föld 93%-a állami Mg átszervezése beruházások , beszolgáltatások , szociális juttatások kiterjesztése, részesművelés háztáji- és kisegítő gazdaságok engedélyezése Látványos javulás: gyümölcs- és zöldségtermelés, állatállomány, élelmiszerellátás nő
parasztság életszínvonala szintén Mg fejlődése talajjav., öntözés, gépesítés, agrárszakemberek megj.
Kádár egy Tsz-ben
Tsz asszonyok
A harmadik szektor A harmadik szektor = szolgáltatás ’50-es évekhez látványos fejlődés de a nyugati államokhoz… Eredmények tömegközlekedés fejlődése, személygépkocsi-állomány de nagy része Trabant (kétütemű, környezetbarát) később Moszkvics, Zsiguli már négyüteműek Látványos a lemaradás A hírközlés nyugathoz és kelethez is ’60-as évek nyugati szóhasználat „gulyáskommunizmus” A harmadik szektor
Piknikező család: Zsiguli, kempingszék, 1976 Trabant 501 Piknikező család: Zsiguli, kempingszék, 1976
A táblát figyeld!!!
Az új gazdasági mechanizmus ’60-as évek közepe veszélybe kerültek a konszolidáció vívmányai (életszínvonal emelkedés) gazdaság extenzív tartalékai kimerültek Változatás szükséges politikai keret fenntartása mellett Reformok lökés a gazdaságnak MSZMP KB 1966 - határozat új gazdasági mechanizmus bevezetése (’68) központi tervezés mellett Nyers Rezső, az új gazdasági mechanizmus egyik szellemi atyja
piaci hatások engedése vállatok önállósága nyereség egy része az övék mozgó- és szabad árak bevezetése de fékek beépítése A hatás nem maradt el
Tsz asszonyok
A gazdasági reform megtorpan ’70-es évek eleji változások Brezsnyev-doktrína és a „tömb” államaiban történő szovjet beav. reformellenes erők aktivitása intézményrendszer átalakításának olajárrobbanás politikai csatározások (reform erőinek eltávolítása)
A hetvenes évek Politikai vezetés illózóija az „olajárrobbanás” gyűrűzik be A KGST-n belül ki tudják küszöbölni… A valóság nyugat: takarékoskodás, termelési szerkezet átalakítása kelet: pazarló gazdálkodás, energiaigényes ágazatok fejlesztése A Vezetés érzékeli a „válságot” ’77 visszatérés a reformokhoz nem valósul meg sőt ’79 újabb „olajárrobbanás”
T–55-ös harckocsi gyakorlaton drasztikus lépések árak , import korlátozása, hitelfelvétel következmény: az ország eladósodása A reform újból elmarad de jelentős döntéseket hoznak árreform (fogy. term.), 2. gazdaság legalizálása, ágazati min. T–55-ös harckocsi gyakorlaton
–