Az életszínvonal és a kereskedelem kapcsolata

1. Az életszínvonal fogalma szűkebb értelmezésben a társadalom tagjainak személyes szükséglet-kielégítésének színvonalát, csak anyagi javak és szolgáltatások felhasználása tágabb értelmezésben a lakosság élet és munkakörülményeinek összességét jelenti., a teljes nemzeti jövedelem felhasználásról beszélünk

2. Az életszínvonal összetevői a fogyasztás terjedelme és összetevői a lakáskörülmények a szociális, kulturális, egészségügyi ellátottság a létbiztonság a közlekedési viszonyok, az út- és közműhálózat, a közbiztonság a munkahelyi körülmények

3. A fogyasztás terjedelme és összetétele A fogyasztás a termékek és szolgáltatások felhasználás szükséglet-kielégítés céljából A fogyasztás terjedelme: a felhasznált termékek és szolgáltatások mennyisége. A fogyasztós összetétele: az összfogyasztásból milyen arányt képviselnek az egyes termékcsoportok.

3. A fogyasztás terjedelme és összetétele A lakosság jövedelmei három forrásból származnak: Munkajövedelmek: munkabér és bérjövedelmek Társadalmi juttatások Tulajdon hasznosításból származó jövedelem NOMINÁL jövedelem: a jövedelem pénzben kifejezett értéke. REÁL jövedelem: a nominál jövedelem árszínvonallal történt korrekciójával nyerhető

3. A fogyasztás terjedelme és összetétele A fogyasztás nagyságára és összetételére egyéb tényezők is hatnak: a csald hosszú távú gazdasági céljai a család életmódja, értékrendje a gazdaságos vásárlásra való törekvés a háztartás felszereltsége, tartós javakkal való ellátottsága.

4. A család lakáskörülményei a családnak önálló lakása, megfelelő-e az életszínvonalat meghatározó döntő tényező, a lakókörnyezet négy területét mutatjuk be részletesebben: – a lakás komfortfokozata, – a lakás minősége, – a lakókörnyezet minősége, – a lakókörnyezet alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága.

5. A létbiztonság A család létbiztonságát meghatározza a család felhalmozott vagyona, és az hogy képesek-e a család egyes tagjai lakóhelyük közelében képzettségüknek, képességüknek megfelelő, stabil munkalehetőséget találni

6. A szociális, kulturális, és egészségügyi ellátottság Ez alatt azt értjük, hogy milyen lehetőségei vannak a család egyes tagjainak a számukra megfelelő színvonalú oktatás, egészségügyi ellátás, és egyéb szolgáltatások igénybevételére

7. A közlekedési viszonyok, az út- és közműhálózat, a közbiztonság Ennek a megítélésében fontos szempontok, hogy megközelíthető-e a lakóhely, munkahely tömegközlekedési eszközzel, a járatok megbízhatósága, sűrűsége, megfelelő-e hasonlóképpen megfelelő-e az úthálózat, a közvilágítás, a telefonellátottság, milyenek a bevásárlási lehetőségek, és természetesen milyen a lakóterület közbiztonsága.

8. A munkahelyi körülmények Mivel a társadalom tagjai jelentős időt töltenek el munkahelyükön, a munkahelyi körülmények is lényeges meghatározói az életszínvonalnak. Nem elhanyagolható szempont a munkahely tisztasága, kulturáltsága, a munkaeszközök korszerűsége, a biztonságos és kényelmes munkavégzés feltételeinek megléte, a jó munkahelyi légkör.

9. A TÁRSADALMI SZERKEZET VÁLTOZÁSAI Demográfiai változások Háztartásszerkezet változása –elaprózódás Társadalmi mobilitás, esélykülönbségek, migráció, mobilitás, fluktuáció

A gazdasági aktivitás, a munkanélküliség alakulása A foglalkoztatottság alakulása: csökkent a gazdasági aktivitás és a gazdasági ágak között a szerkezetváltás eredményeként jelentős átrendeződés ment végbe Tulajdonviszonyok Munkanélküliség (2016 március: 273 eFő, 6%)

Az életminőség Az életminőség az életszínvonalnál tágabb fogalom. Az életszínvonal összetevőin kívül magába foglal az emberek közérzetét befolyásoló egyéb tényezőket is.  Ilyen tényezők: a környezet kulturáltsága, esztétikája a környezetvédelem színvonala az emberi kapcsolatok kulturáltsága a szabadidő mértéke, s annak eltöltési lehetőségei a kívánt életforma kialakításának lehetősége.