Vállalkozási Szerződések

Alapelvek Általános: Jóhiszeműség, tisztesség Elvárható magatartás elve Joggal való visszaélés tilalma Speciális: Szerződéses szabadság elve (szerződés tartalma, szerződő fél) Visszterhesség vélelme, Szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága Együttműködési, tájékoztatási kötelezettség

Hasonló szerződések Megbízási szerződés Nem eredménykötelem Egy ügy ellátása Munkaszerződés feladatnak közvetlenül és konkrétan történő meghatározása, melyre folyamatosan, ismétlődően kerül sor Személyes munkavégzési kötelezettség munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga munkavégzés időtartama és a munkaidő beosztása eszközök rendelkezésre bocsátása a munkavégzéshez, ki határozza meg a munkavégzés helyét

Szerződés létrejötte I. A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre A feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása  Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás

Szerződés létrejötte II. Szóban Ráutaló magatartással Írásban (akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták) Hallgatás: a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak Kötelező alakiság: építési szerződés A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.

A szerződés értelmezése Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.

A szerződés teljesítése A teljesítéssel a kárveszély a másik félre száll át. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amiben megállapodtak Akadályközlési kötelezettség A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

Pénztartozás teljesítése (azaz az ellenszolgáltatás megfizetése) Főszabály: egyidejű teljesítés számla kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni Vállalkozások közötti szerződés esetén a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. 30 napnál több csak akkor lehet, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. Ebben az esetben se lehet 60 napnál több – különben semmis kikötés.

Szerződésszegés I. A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása – de a teljesítés továbbra is követelhető. Saját teljesítés visszatartásának joga Elállás, felmondás joga: a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt Kártérítés joga Közbenső szerződésszegés: kötelezett elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Előzetes szerződésszegés: Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében.

Szerződésszegés II. Kötelezetti késedelem A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. Elállhat: a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. Objektív következmény: késedelmi kamat a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke – ettől eltérő megállapodás megtámadható. a késedelmi kamatot kizáró vagy alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

Szerződésszegés III. Jogosulti késedelem A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A kárveszély pedig a jogosultra száll át.

Szerződésszegés IV. Hibás teljesítés Ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. 2 fajta lehetőség: Kellékszavatosság Jótállás

Kellékszavatosság I. Kellékszavatosság a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, C) vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

Kellékszavatosság II. A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Kivétel: - 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet (nyomvonalas építményeknél, pl. útszerkezet 10 év, kopóréteg 5 év) - Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.

Jótállás I. Kötelezett a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.  A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Kötelező jótállási határidők: 1., Lakóházak, építmények: 181/2003. (XI. 5.) Korm. Rendelet. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.

Jótállás II. Kötelező jótállási határidők: 1., Lakóházak, építmények: 181/2003. (XI. 5.) Korm. Rendelet. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. 3-5-10 év. 3 év: pl elektromos vezeték, vízvezeték, gázvezeték, klíma, burkolat, szigetelés. 5 év: tetőcserép, tetúhéjalás, válaszfalak, nyílászárók. 10 év: alap, teherhordó falak födémek 2., 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet: tartós fogyasztási cikkek: 1 év

Kötbér A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. 3 fő fajta: hibás teljesítési (nem él mellette a szavatossági igény!), meghiúsulási (nem kérheti a teljesítést), késedelmi (kérheti a teljesítést) Kötbért meghaladó kár Kötbér után ügyleti kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. Mértéke: összesen:20-30 %

Vállalkozási szerződés I. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Tevékenység megszervezése, alapanyag biztosítása: vállalkozó feladata Munkaterület biztosítása, több vállalkozó munkájának összehangolása: megrendelő feladata Utasítási jog (nem terjed ki: tevékenység megszervezése) Ellenőrzés joga, eltakarás

Vállalkozási szerződés II. A díj Átalányáras: Többetmunka: a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka és az olyan munka, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg  Pótmunka: utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka (tartalékkeret) Vállalkozói díj: vállalkozói díj+ pótmunka díja, esetleg többletmunka előre nem látható költsége (?) Tételes: tételek ára, és más semmi Többletmunka a kormányrendelet szerint: a szerződéskötés alapját képező dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik Pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel

Vállalkozási szerződés III. Átadás/átvétel A felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Ettől egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt a vállalkozó megtámadhatja. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.

Vállalkozási szerződés IV. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

Kivitelezési szerződések PTK-ban A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet Írásbeli szerződés! Tervhiba – vállalkozó felelőssége a szerződéskötés után. Aránytalanul alacsony ajánlat. 2870 Ft rezsióradíj alatt 2017 évben (15/2017. (VI. 7.) MvM rendelet ) Munkaterület átadása (előtte az építési napló készenlétbe helyezése), építési napló megnyitása (építési engedélyhez kötött építkezés), vezetése: építtető feladata Nem kezdhető meg, ha nincs felelősségbiztosítás Kivitelező: MKIK nyilvántartás

Kivitelezői szerződés tartalma Megrendelő/vállalkozó adatai Munkavégzés helye, munka alapadatai Teljesítési szakaszok, határidők, részteljesítés, átadás/átvétel Vállalkozói díj megfizetése, előleg, részszámlázás Pótmunka elszámolásának módja Ki a műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető Garanciális, teljesítési biztosíték, ha van Felelősségbiztosítás megléte Alvállalkozói szerződésnél: ki a megrendelő, milyen szerződésnél lesz alvállalkozó

Kivitelező feladata Építkezés Hulladék elszállítása Őrzés, munkavédelem Próbaüzem lefolytatása Szakfelügyeletek megrendelése és ennek költségei, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása Alvállalkozók összehangolása A munkát a felelős műszaki ellenőr irányítja, ő igazolja le az alvállalkozók munkáját. Építési napló vezetése

Megrendelő feladata a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban, jegyzőkönyvileg átadni, az elvégzett munkát, építési naplót ellenőrizni, a szakfelügyeletekkel együttműködni, a beépítésre kerülő anyagok kiválasztásában részt venni, szükség esetén (indokolt paraméterek között) mintát bekérni és dönteni, a szerződésszerűen teljesített munkát átvenni, a teljesített munkáról teljesítésigazolást kiállítani, és ellenértékének szerződés szerinti kifizetését kezdeményezni Műszaki ellenőr!

Kivitelezői dokumentáció Kötelező: az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja, az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint Az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

Építési napló Kötelező építési naplót kell vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez (ideértve a sajátos építményfajtákra vonatkozó engedélyezési szabályokat is) vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről. Elektronikus építési napló: - Általános építményeknél EU forrásból megvalósuló építmények Sajátos építmények (víziközmű, közlekedési építmények, honvédelmi építmények)

Átadás-átvétel (e-teljesítésigazolás) I. Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit az építtető hívja össze. Az építtető az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A célja annak ellenőrzése, hogy az építési tevékenység vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.

Átadás-átvétel II. Az építtető vagy aműszaki ellenőr köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elvégzett építési tevékenységgel a kivitelezési szerződésben foglaltak teljesülését. E-jegyzőkönyv, mely tartalmazza a felfedezett mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, hiányosságok megnevezését, az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, ha kijavítást kér, akkor mikorra. Teljesítésigazolás kiadása, a számlázható összeg mértéke

Teljesítésigazolási Szakértő Szervezet  A 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó. Írásbeli szerződésnek rendelkezésre kell állnia. 3 szakértő, 30 napos eljárási határidő, helyszíni szemle. Ha bankgaranciát (teljesítési/jótállási) akarnak lehívni, akkor is eljárhat a szerződés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt.