MUNKAPSZICHOLÓGIA

A munkapszichológia célja, feladata A munkapszichológia alkalmazott pszichológiai tudomány, amelynek célja a pszichológia Eszközeivel segíteni a munkatevékenység műszaki és gazdasági optimalizálását, továbbá humanizációját az egyén és a munkaszervezet érdekében egyaránt.

A munkapszichológia fő kérdései A dolgozó ember az egyén fizikai-fiziológiai állapotára és vizsgálhatjuk pszichikai alkalmasságát is. Ennek során feltérképezzük: képességeit személyiséget érdeklődését és motivációit A munkakörnyezet leírásába beletartozik a fizikai, tárgyi környezet pszichikai hatása, a munkahely, mint hierarchikus szervezet elemzése, a társas kapcsolatok vizsgálata, a döntésben való részvétel, a kommunikációs folyamatok megfigyelése. A termelési vagy munkatevékenység elemzésekor vizsgáljuk magát a folyamatot, a munkások mozgását, a munkadarabok útját, a pszichés igénybevételt és hatásokat.

A munkapszichológia kialakulása Wundt (1832-1920), aki 1879-ben alapította meg Pszichológiai laboratóriumát Lipcsében. Fő módszere a kísérletezés lett: az egyéni különbségek és az egyéni alkalmazkodás vizsgálata Münsterberg (1863-1916) tekinthető az első tulajdonképpeni munkapszichológusnak, aki: 1910-ben kidolgozta az első alkalmasságvizsgálati tesztet a villamosvezetők kiválasztására. 1912-ben már pályaelemzésen alapuló, 14 pszichofizikai funkciót vizsgáló rendszert dolgozott ki a telefonkezelők kiválasztására, majd a tengerésztisztek szelekciós módszereit munkálta ki. kimondta, hogy az üzemekbe tanácsadó pszichológusok kellenek. Münsterberg munkásságának hármas jelentősége: pszichológiai kiválasztás a technikát megfelelővé kell tenni az ember számára hangsúlyozza a munkapszichológia társadalmi, kulturális jelentőségét.

Giese (1890-1935) alakítja ki a pszichotechnika teljes rendszerét. Különbséget tesz „alanyi” és „tárgyi” pszichotechnika között. Az első fontosabb problémakörei: a pályatan, a pályaválasztási tanácsadás és szelekció, a betanítás, oktatás, emberekkel való bánás Az utóbbié; a munkatanulmány (idő és mozgáselemzés), a pszichotechnikai hitelesítés (gépek, munkaeszközök kiválasztása), a balesetelhárítás Mayo 1927-1939 közösségi, társas, emberi kapcsolatok fontossága és szerepe a munka során.

A második világháború után műszaki pszichológia ember-gép rendszer optimalizálása Az 1970-es évek szervezetre irányuló munkapszichológia

A munkapszichológia tevékenységterületei Kiválasztás, alkalmasságvizsgálatok A munkaköri beilleszkedés Szociálpszichológia Motiváció, attitűd A munkavégzés körülményei, feltételei Műszaki pszichológia Rendszerelemzés Vezetés Baleset Képzés, oktatás

Kiválasztás, alkalmasságvizsgálatok Kiválasztani akik az adott feladatra legjobban megfelelnek. Az ember alkalmas egy meghatározott pályára, munkára, aki testi ereje, ügyessége, érzékszerveinek funkcionális épsége, értelmi és egyéb képességei, érzelmi adottságai és jelleme – vagyis egész személyisége – révén az adott szakmában és munkakörben tartósan egyenletes és legalább átlagszínvonalon megmaradó teljesítményt nyújt, egészségének, idegrendszerének károsodása, baleset elkövetése és személyiségének eltorzulása nélkül.

Az alkalmasságvizsgálatnak feltételei: ha meghatározták az illető pálya, szakma vagy tevékenység által támasztott pszichikai követelményeket. Ezek lehetnek képességek, vagy személyiség-jellemzők. A pszichikai követelmények mérésére szolgáló tesztcsomagot össze kell állítani. Ki kell mutatni az összefüggést a teszteredmények és a szakmai sikeresség között.

Az alkalmasságvizsgálatok modellje A pálya jellemzőinek, a munkahely, munka, munkafolyamat elemzése Hipotézisek felállítása, pályaprofil elkészítése Vizsgálatok, az eredmények értékelése Beválási adatok gyűjtése, értékelése, rendezése Az alkalmasságvizsgáló módszerek, eljárások kiválasztása Az alkalmasságvizsgálati eredmények és a beválási adatok összehasonlítása Ha a kapcsolat rossz Ha a kapcsolat jó A pályaalkalmasság vizsgálati rendszer bevezetése Korrekciók, új eljárások, módszerek alkalmazása

A munkahelyi szociálpszichológia Az emberi munkatevékenységben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások vizsgálatával és törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozik. Az emberrel nem mind egyénnel, hanem mint egy meghatározott munkacsoport meghatározott funkciójú tagjával foglalkozik. Csoportnak három vagy több olyan kölcsönös függésben és interakcióban álló egyént tekinthetünk, akik valamilyen cél érdekében közösen cselekszenek vagy együttműködnek.

A csoportteljesítményt és a csoporttagok megelégedettségét befolyásoló tényezők A CSOPORT KÜLSŐ FELTÉTELRENDSZERE A CSOPORTTAGOK SZEMÉLYES ERŐFORRÁSAI NORMÁK, SZABÁLYOK CSOPORT- STRUKTÚRA FOLYAMATOK A CSOPORT FELADATA TELJESÍTMÉNY ÉS MEGELÉGEDETTSÉG

A csoport külső feltételrendszere a szervezet stratégiája az erőforrások megléte, elosztása a szervezet személyi kiválasztási rendszere szabályok, előírások A csoport struktúrája A csoport mérete: a legkedvezőbbnek az 5-9 fős csoportméretet tartják. Csoportösszetétel: változatossága kreativitás, a feladat-végrehajtásra homogénebb csoportösszetétel Státusz: csoportok vagy csoporttagok közötti rangsor, relatív pozíció

Csoportnormák, szabályok A csoportnorma valamilyen íratlan szabály, a csoport közösségi állásfoglalásait, ítéleteit és konkrét tevékenységét szabályozó elv. A csoportnormák típusa: teljesítményekkel kapcsolatos csoportnormák munkahelyi magatartásával kapcsolatos csoportnormák íratlan követelmények (normatív szokások) pl. öltözködés, étkezési szokások, stb.

A csoporttagok személyes erőforrásai a csoporttagok képességei, készségei, személyes tulajdonságai, motivációi.

Csoportfolyamatok A csoporton belüli információcsere, kommunikáció Csoporton belüli döntési folyamatok A csoport fejlődése: a csoport kialakulásának folyamatát öt szakaszra bonthatjuk: Kialakulás: „mi” tudat, Viták: kialakult hierarchiával és elfogadott vezetővel Normaképzés: mindenki érzékeli, mi a tőle elvárt magatartás és teljesítmény. Teljesítés: itt válik tényleges teljesítményt felmutató csoporttá. Szétválás: a meghatározott időre létrehozott csoportok létének utolsó állomása A csoporthatások haszna és kára A csoportokban nem egyszerűen összegződik, hanem az egymásra hatás révén megsokszorozódik az egyes tagok tudása és cselekvőképessége.

A balesetelhárítás pszichológiája A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri környezeti hatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségügyi károsodást, illetve halált okoz. A munkabiztonság lélektanának alapfeladata a dolgozó ember és környezete közötti kapcsolat vizsgálata a munka biztonságának szempontjából

A személyi tényezők szerepe a belesetek megelőzésében és elhárításában alkalmasság érdeklődési kör, igény- és célrendszer a jól integrált személyiség a munkabiztonság szempontjainak megfelelő készségek a munkabiztonság szempontjából szakmai képességek munkaszokások és munkahelyi magatartásformák

A közösségi tényezők szerepe a balesetek megelőzésében és elhárításában: a közösségi és egyéni magatartás kölcsönhatása A kedvezőtlen munkabiztonsági szemlélet kialakulásának okai: téves előítéletek a játékos magatartásformák, az öncélú kockázatvállalás a veszély megszokása a vezetők negatív munkavédelmi beállítottsága