(Pannon.Elemző Iroda, Hétfa Kutatóintézet) A gazdasági válság területi következményei a munkapiacon. Példa az Erőforrástérkép használatára. Németh Nándor (Pannon.Elemző Iroda, Hétfa Kutatóintézet) Munkaerőpiaci előrejelzések, szakmatartalom-változás és modern elemzési eszközök a tényekre alapozott szakpolitikai döntések szolgálatában 2012. február 22.

Megközelítésünk Mennyiben tudja az Erőforrástérkép egy helyi szereplő számára nyilvánvalóvá tenni a válság hatásait, és általában: mennyiben képes segíteni a helyi döntéshozókat abban, hogy elhelyezzék térségüket, településüket az ország, az adott régió, az adott megye térszerkezetében. Mennyiben tud az Erőforrástérkép konkrét fejlesztési törekvéseket támogatni?

„Mindenütt rossz, de nálunk a legrosszabb” Gazdasági válság idején, és különösen a gyengébb gazdasági teljesítményt felmutatni képes (kis)térségekben rendkívül fontos a reális, objektív helyzetértékelés közvetítése, hiszen ez lehet a nehézségekből való kilábalás alapja. Szembesülni kell a tényekkel – ezt segítheti az Erőforrástérkép.

Helyi gazdaságfejlesztés, szociális gazdaság A falusi térségek munkapiacai megmerevedtek, állandósult a tömeges és tartós munkanélküliség. A városok még a korábbi szinten sem képesek ezeket a térségeket integrálni → helyi megoldás kell. Közösségfejlesztés + humánerőforrás

Az első lépés a helyi erőforrások felmérése Az első lépés a helyi erőforrások felmérése. A helyi döntéshozók (polgármesterek) általában jól ismerik a saját településüket, de csak nagyon felszínes ismereteik vannak a szomszédos falvakról, márpedig a fejlesztési folyamatot térségi szinten célszerű beindítani: megvannak a közös pontok, gazdasági rendszert lehet építeni. A mai EU-s támogatások alapvetően ezt preferálják: a pályázatokhoz konzisztens ismeretanyagra van szükség.

EU-s pályázatok Az információszerzési probléma aktuálisan megjelenik pl. a Gyerekesély Programban, ahol pályázatok előkészítése zajlik (kistérségi tükrök), vagy a közösségfejlesztést támogató pályázatokban, mint pl. a TÁMOP 5.1.1/11.b. Ezek a források csak nagyon nehezen képesek eljutni a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe, mivel erősen hiányosak a tervezői/szakértői kapacitások, a projektek eredményei pedig sokszor nem látványosak és csak hosszútávon érvényesülnek.

Az Erőforrástérkép készen kínálja a legfontosabb döntéstámogató háttér-információkat: milyen a lakosság korszerkezete, végzettségi szintje, hogy alakulnak a népmozgalmi viszonyok, milyen a jövedelmi helyzet, és mindezt néhány kattintással időbeli dimenzió mentén is le tudjuk kérdezni, vagyis folyamatokat tudunk vizsgálni és ábrázolni. Ezzel jobbá tudjuk tenni a fejlesztéspolitikai döntéseket is, hiszen jobb minőségű pályázatok tudnak elkészülni.

Fejlesztési irány Az Erőforrástérkép egyik lehetséges fejlesztési iránya éppen ezért az lehet, hogy a mainál is hatékonyabban tudja támogatni a konkrét gyakorlati alkalmazásokat, amikor nem adatbázisokra kíváncsi a felhasználó és nem elemezni akar, hanem fejlesztési elképzelések mellett kíván érvelni és ehhez keres tényszerű támpontokat.