Integrált Közösségi Szolgáltató Tér IKSZT Program a közösségi szolgáltatások kiszélesítésére, minőségének javítására a kistelepüléseken

Fukuyama „A társadalmi tőkének, amely a bizalom tűzpróbája és a gazdaság egészséges működésének egyik döntő tényezője, kulturális gyökerei vannak.”

David Korten „A fejlesztés egy adott közösség saját erőforrásainak menedzselési hatékonyságának növelésével történik. A saját erőforrás és a fenntarthatóság alapvető követelmény az egyoldalú függőségi viszony elkerülésének és a a jövő biztosításának érdekében. A fejlesztés célja az adott közösség elvárásai szerinti életminőség javulása”

A társadalom állapotát meghatározó ok-okozati rendszer (válaszok a társadalmi szükségletekre) Csak a jéghegy csúcsát látjuk Következmények (pl. leszakadások) szegénység Fenntarthatatlanság Településszerkezet, infra- struktúra Falu, vagy város? Kereslet Kínálat-kialakult rendszerek, jogi keretek A szemlélet alakítja A kultúra csak ennek kifejezője

A szegénység 3 értelmezése: Pénzügyi helyzet: anyagi szegénység Kulturális szegénység: (tolerancia, információ, kommunikációs és konfliktuskezelési- probléma megoldási képességek, készségek hiánya) Morális szegénység: magára hagyatottság kitaszítottság Tamás Pál

Értékválasztás: Kistelepüléseken is szükség van a közösség tudásának, ismereteinek elsajátítására Közösségi értékek őrzésére Alapvető információra és szolgáltatásra de Más a többség értékválasztása Nincs annyi forrás, hogy mindez egyenként finanszírozható legyen A régi-új infrastruktúra lepusztult Fogy a humánerőforrás

Kistérségek közösségi, kulturális fejlesztései felmérés 2007 MAMI

Kistérségek közösségi kulturális fejlesztései felmérés 2007 MAMI

Az IKSZT kialakítás közvetett céljai a gyerekek és a fiatalok önálló életpálya-építésre és annak megvalósítására való felkészítése; a foglalkoztatás bővítése, illetve az az előtt álló akadályok leküzdése (a mikro- és kisvállalkozások, illetve a szociális gazdaság fejlesztése, a munkanélküliek – különösképpen a fiatalok, a tartós munkanélküliek, a nők, az 50 év felettek és a romák – (át)képzése, kompetencia fejlesztése, stb.); a közösségek, a civil társadalom megerősítése; a roma közösségek integrációja, szolgáltatásokhoz való hozzáférésük bővítése; a jelenleg működő humánszolgáltató-rendszer (gyerekjóléti-gyermekvédelmi, szociális, oktatás, közművelődési, munkaerő-piaci, ifjúsági, stb.) diszfunkcióinak korrigálása, illetve a korrigáláshoz való hozzájárulás. a lakossági, ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások (pl. posta, okmányiroda, földhivatal, adóügyekkel foglalkozó ügyfélszolgálat) kistelepüléseken való elérhetőségének magtartásához, illetve kialakításához; az egyes szakterületek szakmai támogató rendszereinek kistelepüléseken való elérhetőségének megteremtéséhez; mindezeken keresztül a kistelepülések, a vidék megtartó erejének erősítéséhez.

Komplex kezelés, tudás-menedzsment Rendszer integráció Komplex kezelés, tudás-menedzsment Kulturális Oktatási Szociális Munka- ügyi Önkor-mányzati (Ön)kép- zési Mező-gazdasági Természet-védelmi Belügyi, igazgatási

A problématerületeket felölelő közszolgálati hálózatot és ezek települési végpontjait kell létrehozni Új, integrált megoldások Infokommunikációs eszközök és ismeretek Ágazati összefogások segíthetnek

Fejlesztési cél: a közösségek megerősítése, megerősödése feltételeinek megteremtése jó színvonalú közszolgáltatások hozzáférésének biztosítása a legelmaradottabb térségekben a pusztulófélben lévő közösségi infrastruktúra revitalizálása Közösség Szolgáltatás Infrastruktúra

Az IKSZT egy lehetséges modell Épület, amely keretet biztosít minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait elérhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben Szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez Közösségi tér, a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezések, folyamatok befogadó, támogató keretrendszere

Mitől sajátos a program? Helyi tervezés (LEADER,HVS része) Tárcák összefogása Széles szolgáltatási skála Településenként különböző szolgáltatások kialakítása a helyi igényeknek megfelelően Kétlépcsős pályázat, új európai-magyar modell Kapcsolódási lehetőség az önkormányzati reformhoz

Címpályázat Kötelező feladatok tájékoztatási, ügyfélszolgálati pont működtetése (lakossági és vállalkozási információk) MNVH végpont ifjúsági közösségi programok, ifjúságfejlesztés, ifjúsági információs pont működtetése közösségi internet hozzáférés biztosítása könyvtári és információs szolgáltatások közművelődési programok szervezése

Címpályázat Opcionális feladatok közösségfejlesztés egészségfejlesztési programok postai szolgáltatás nyújtása elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatás biztosítása (közháló végpont) Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) információs pont tanoda tér/helyiség kialakítása gyermekek (különösen a 0-5 éves korosztály) foglalkoztatását biztosító tér/helyiség kialakítása üzlethelyiség kialakítása

Újszerű finanszírozási modell (a fenntarthatóság segítése) A támogatás formái Infrastruktúrafejlesztés támogatása Működési támogatás az első három évben A címbirtokosok számára szakmai támogatás és pályázati források célzott elérése A vállalkozások számára kialakított terek kiadásából származó tervezhető bevételek Bővülő üzleti szolgáltatások lehetősége

eMagyarország Pontok

Könyvtárak

Művelődési házak

Teleházak

Meglévő hálózatokra épül

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek

Új típusú ösztönzés Maga a címpályázat is előnyökkel jár Helyi sajátosságok szerint alakítható, amire ott szükség van… Hosszú távú cél: helyi társadalom fejlődését szolgáló művelődési, közösségi alapú modell A helyi „innováció” bölcsője lehet Komplex és rendszerszerű Akkor lesz igazán eredményes, ha rendszerszerűvé válik (bizonyos településnagyság alatt)

Szereplők és kapcsolataik A többfunkciós közösségi tér, Közösségi hozzáférési végpont Legfontosabb szereplők: IT mentor, ügysegéd közösségi koordinátor (társadalomfejlesztő, kultúraközvetítő) falugondnok falugazda, stb.

Szerepek A humánerőforrás minimuma a településen Az információ közvetítője, ügysegéd Az ügyek intézője,szociális segítő, falugondnok A tudás, a kultúra közvetítője közösségi koordinátor A település gazdája falugazda,polgármester

Hálózati kapcsolódások igazgatási,hatósági apparátusok menedzser hálózatok szakmai hálózatok IKSZT közösségi koordinátor(ok) falugondnok szociális segítők falugazda polgármester településmenedzser falugazdász

Szakértők tapasztalatai a bírálat során „3 felsőfokú végzettségű személy van az egész faluban” Borzasztó nagy a civil erő, de nem tudják bevonni Lehessen gondnokra pályázni (akár szolgálati lakással) A szükséglet- és igényfelmérésnek nincs gyakorlata Közösségi tervezéshez szakértelem kell Címbirtokosoknak közös honlap – módszertani segítség „Helyi társadalomfejlesztési normatíva” segíthet Annál jobb, minél rugalmasabb Értelmiség megtartása, visszahívása a településre munkaügyi támogatással (minta EURODESK)

részlet a Tápió-vidékért Egyesület pályázatából Ők írták….. „Az IKSZT főállású munkatársa komoly feladatra vállalkozik: a település közösségi gyújtópontját irányítja, kezeli. Felelős azért, hogy az IKSZT mielőbb egészséges módon ágyazódjon be a község életébe, elfogadottá váljon, és a lehető legoptimálisabb kihasználtsággal működjön. Segítse a falu öngyógyító folyamatainak elindulását.” részlet a Tápió-vidékért Egyesület pályázatából

Ők írták….. „Az IKSZT azonos terekben különböző, de egymáshoz hasonló szolgáltatásokat integrál, mellyel egyszerűbbé válik azok fenntartása mind a működési, fejlesztési költségek, mind a humán-erőforrás gazdálkodás tekintetében. A lakossági ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá válik, hiszen egy épületben szinte mindent el tudnak intézni lakosaink…. Az IKSZT lehetőséget biztosít a különböző társadalmi csoportok egy térben való megjelenésére, a civil szervezetek közötti együttműködés elmélyülésére, valamint a különböző lakossági csoportok számára szervezett programok, projektek átjárhatóságára. Nagymértékben csökkenti a települési adottságokból fakadó hátrányokat.” Részlet Liptód Község (Baranya, 252 fő) pályázatából

Ők írták…. Ipolydamásd község dolgos, önmagukért tenni akaró emberek közössége…. Közösségünk bővelkedik az önszerveződő kezdeményezésekben, de általában csak azok az ötletek jutnak el a megvalósítás szintjéig, amelyek évente egy alkalommal kerülnek megrendezésre. Ennek oka, hogy jelenleg nincsen a településen egyetlen olyan, megfelelő épület- és eszközállománnyal rendelkező zárt helyiség, közösségi tér,amely alkalmas lenne állandó jellegű tevékenységek (rendszeres közösségi-, közművelődési-, egészségfejlesztési, stb. programok) megtartására…. IKSZT nélkül a település lakosságának jelentős része továbbra is félinformációkból ismerné a világot, elmenne – észre sem véve – saját lehetőségei mellett… Az IKSZT tehát nemcsak egyszerűen szolgáltatásokat nyújt az egyes embereknek, hanem közös élmények mentén összehozza a település lakosságát, tehát nagyszámú törekvés mentén integrálja a közösséget. Az IKSZT kapcsolódási pont, amely utat teremt a különböző társadalmi- és korcsoportok között.” Részlet Ipolydamásd (381 fő) község pályázatából

Kapcsolódó program egy korábbi program tanulságaival „A polgármester a falu esze, a falugondnok a falu szíve kell legyen” (Kemény Bertalan: Falugondnokság – a vidékfejlesztés szelíd módszere) A szolgáltatás alapértékei: (mitől a demokrácia iskolája) Nyilvános pályáztatás a falu véleményének meghallgatása a személy kiválasztásánál Együttműködés a szolgálat konkrét tevékenységének meghatározásában Rugalmasan alakítható a helyi igényekhez Értéke a segítségnyújtás személyessége A faluközösség épülése

A közösségi tervezés, mint stratégia mint a „jövőképesség” záloga Célja: A település - térség konszenzuson alapuló fejlesztési stratégiájának elkészítése: közös jövőkép megfogalmazása A települési identitás erősítése Erőforrások feltérképezése, fejlesztése Az állampolgári aktivitás növelése Partneri együttműködések generálása Felelősségvállalás Törekvés a működés folyamatosságának megteremtésére

Továbblépési lehetőségek A falu- és tanyagondnoki szolgáltatással való összehangolás Kapcsolódó foglalkoztatási (támogatási) program az értelmiség helyben tartására visszahívására „Jó gyakorlatok” terjesztése (a modell bemutatása egyben lehetőség a párbeszédre a szemléletformálásra)

Gyorsjelentés a tanyabusz és IKSZT összefüggésről: Az IKSZT-s pályázók közül 172 olyan pályázott tanyabuszra, ahol van tanyagondnok, 242 olyan pályázott, ahol nincs tanyagondnok, 84 település pályázott IKSZT-re, ahol van tanyagondnok, de nem kellett busz. Tehát 498 IKSZT-s pályázati helyen van vagy lesz tanyabusz (ebből 256 helyen van falu és tanyagondnoki normatíva is).

Kapcsolódó, folyamatban lévő ügyek TAMOP A "Tanoda és a Biztos kezdet programok összehangolása folyik Az eMagyarország pályázat + 3 pontot ad cimbirtokosságra A Magyar Posta a Postapartner programban kedvezményezi a címbirtokosokat Az ifjúsági módszertani központok pályázati nyerteseinek vállalnia kellett az IKSZT-k szakmai segítését,az idei kiírásban is benne lesz A Tudatos Pénzügyekért Alapitvány módszertani anyaga kiajánlásra kerül Az Egészségügyi Minisztérium akcióiban kedvezményezettként (konkrét helyszinként) számitaz IKSZT-kre

Legfrisebb információk, tennivalók Címpályázat eredménye kihirdetésre került Készül a beruházási rendelet melyben a szakmai, a fenntarthatósági és az arányossági szempontok érvényesülnek várható megjelenés május vége Második kör várható beadási időpontja 2009 július Módszertani központ a HVI-kel segíti a pályázókat ebben a körben A második kör megjelenéséig érdemes elkezdeni a tervdokumentáció elkészítését, engedélyes terv a beadáskor kell

Finanszírozás A III. tengelyre (melynek része az IKSZT) kormányrendelet készül Az MVH-n keresztül a támogatási határozat kézhezvétele után 20% (max 10 millió Ft) biztosíták adása nélküllehívható A 2009-2010-es akcióterv szerint ez felmenne 50 %ra kamat nélkül, 2 %-os kezelési költséggel Utána a szokásos előrehaladási jelentés szerinti elszámolás van

Halmai Gáborné országgyűlési képviselő a program koordinációjának miniszterelnöki megbízottja 2009. április 28.