5. KÖNYVVITELI ALAPFOGALMAK

A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA 5-1 A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ vagyonra, jövedelemre ható GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-ben rögzített szabályok szerint) - ZÁRT RENDSZERBEN, FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET, és azt az üzleti év végén lezárja.

5-2 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK (MŰVELETEK) CSOPORTOSÍTÁSA Bevételeket nem érintő Pl. - Hitelfelvétel, hiteltörlesztés, munkabér kifizetés, vásárlás készpénzért stb. PÉNZMOZGÁSSAL JÁRÓ Pl. - A munkabér elszámolása, értékesítés utólagos fizetés mellett, az értékcsökkenési leírás elszámolása stb. PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ Bevételeket érintő Pl. - Értékesítés készpénzért, kamatbevétel, osztalék felvétel stb.

KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA 5-3 KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA KETTŐS KÖNYVVITEL Valamennyi gaz-dasági esemény (művelet) feljegy-zése zárt rend-szerben EGYSZERES KÖNYVVITEL Csak a pénzmoz-gással járó gazda-sági műveletek feljegyzése zárt rendszerben BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegy-zése idősorrend-ben

A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK 5-4 A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK A KETTŐS KÖNYVVITELBEN NAPLÓ, KÖNYVVITELI (FŐKÖNYVI) SZÁM-LA, FŐKÖNYVI KIVO-NAT, ANALITIKUS SZÁMLA, FOLYÓSZÁMLA. AZ EGYSZERES KÖNYVVITELBEN NAPLÓFŐKÖNYV, vagy PÉNZTÁRKÖNYV, vagy NAPLÓ ÉS FŐKÖNY-VI SZÁMLA, ANALITIKUS SZÁM-LA. BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁSBAN IDŐSOROS FELJEGYZÉST BIZTOSÍTÓ NYILVÁNTARTÁS.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL 5-5 A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL  A számvitel célja a vagyon és a va-gyonváltozás kimutatása.  Egy-egy gazdasági esemény két, vagy három mérlegsort érint. Ezért – hogy ne kelljen minden gazdasági esemény után újabb mérleget készíteni - célszerű a mérleg sorait külön-külön nyilvántartásokban rögzíteni és a változásokat e nyilvántar-tásokban feljegyezni.  A vagyon (eszközök és források) kimutatására szolgál a könyv-viteli mérleg.  A gazdasági események hatására a vagyon folyamatosan változik. Ezért a gazdasági események hatásának rögzítése érdekében minden egyes gazdasági esemény után újabb és újabb mérleget kell készíteni. Amint ez látható a 3-6.1 – 3-6.7 vázlatokon.  Ezeket a nyilvántartásokat nevezik könyvviteli számlák-nak.  A leírtakból jól látható, hogy a mérlegből levezetett könyv-viteli számlák egy-egy mérleg-sort tartalmaznak.

5-6.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLA I.  A könyvviteli számla olyan KÉTOLDALÚ NYILVÁNTARTÁS, amelynek EGYIK OLDALÁN A NÖVEKEDÉSEKET, A MÁSIK OLDALÁN A CSÖKKENÉSEKET jegyzik fel. FOGALMA:  A SZÁMLA bal oldalát TARTOZIK (T), jobb oldalát KÖVETEL (K) oldalnak nevezik.  A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE: ha a számla TARTOZIK oldalára könyvelnek, akkor azt a számla MEGTERHELÉSÉNEK (terhére írásnak) nevezik. ha a számla KÖVETEL oldalára elismerésének (javára írásnak) nevezik.  A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TAR-TALMÁT FEJEZI KI. Pl. VEVŐK számla a vevőkkel szembeni követelést tartalmazza, az egyik oldalon a követelés növekedését, a másik oldalon a csökkenését.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA II. 5-6.2 A KÖNYVVITELI SZÁMLA II.  A KÖNYVVITELI SZÁMLA TARTOZIK oldalára írt tételek együttes összegét TARTOZIK FŐ- ÖSSZEGNEK, a - Ha a TARTOZIK FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának TARTOZIK EGYENLEGE VAN, - Ha a KÖVETEL FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának KÖVETEL EGYENLEGE VAN. KÖVETEL oldalára írt tételek együttes összegét KÖVETEL FŐ- ÖSSZEGNEK nevezik.  A számla TARTOZIK oldalára rögzített együttes összege a TARTOZIK FORGALOM, a változások  A két főösszeg közötti különbözet az EGYENLEG (SALDÓ).  Az egyenleg TARTOZIK vagy KÖVETEL jellegű. Az egyenleg jelle-gét a főösszeg határozza meg: - KÖVETEL oldalára rögzített együttes összege a KÖVETEL FORGALOM. változások

A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA 5-7.1 A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA  A könyvviteli számlákon – többek között – a vagyon (eszközök és források) állományát és annak vál-tozását rögzítik.  A vagyon rögzítésére, a változások folyamatos feljegy-zésére szolgáló számlákat a mérlegből vezetik le, a mérleg egy-egy sora alkot egy-egy könyvviteli számlát.  A vállalkozó vagyona (az eszközök és források) az alapításkor és minden üzleti év első és utolsó napján a könyvviteli mérlegben kerül kimutatásra.  A mérlegből levezetett számlák nyitó egyenlege a mérlegben kimutatott eszközök és források értéke. Év közben az azt növelő és csökkentő tételek kerülnek feljegyzésre.

5-7.2 A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATÁNAK SÉMÁJA Befektetett eszközök 60 Forgóeszközök 40 Saját tőke 70 Kötelezettségek 30 AKTÍVÁK MÉRLEG PASSZÍVÁK T Befektetett eszköz számla K T Forgóeszköz számla K 60 40 Eszköz számlák T Saját tőke számla K T Kötelezettségek számla K 70 30 Forrás számlák

5-8.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK Csoportosítása tartalmuk szerint Jellege  Az ESZKÖZ SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik. TARTOZIK AKTÍV  A mérleg tételeit tartalmazó számlákat MÉRLEG SZÁMLÁK-nak nevezik.  A MÉRLEG SZÁMLÁKAT - ha az eszközöket tartalmazzák ESZKÖZ SZÁMLÁK-nak,  A FORRÁS SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik. KÖVETEL PASSZÍV - ha a forrásokat tartalmazzák FORRÁS SZÁMLÁKNAK-nak nevezik.

5-8.2 AZ AKTÍV ÉS A PASSZÍV SZÁMLÁK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA  Minden olyan számlát, melynek a TARTOZIK oldalára jegyzik fel a növekedést vagy számlának neveznek. AKTÍV AKTÍV JELLEGŰ  Minden olyan számlát, melynek a KÖVETEL oldalára jegyzik fel a növekedést vagy számlának neveznek. PASSZÍV PASSZÍV JELLEGŰ Nyitó egyenleg Növekedés AKTÍV, AKTÍV JELLEGŰ T SZÁMLÁK K Csökkenés Záró egyenleg PASSZÍV, PASSZÍV JELLEGŰ T SZÁMLÁK K Csökkenés Záró egyenleg Nyitó egyenleg Növekedés

5-9.1 A KETTŐS KÖNYVVITEL LÉNYEGE HÁRMAS SZABÁLYA  A vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyv-viteli számlákon.  Minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni. az egyik számla TARTOZIK, egy másik számla KÖVETEL oldalán.  Azonos összegben.  A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül.  Egymással kölcsönös összefüg-gésben (az egyik változás meghatározza a másikat). Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagá-ban számszerűen ellenőrző zárt rendszer. * A vagyon lényegét és csoporto- sítását tartalmazza a 2-1, 2-2.1 vázlat.

A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL 5-9.2 A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL Alapja Például: ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor NŐ az anyagai értéke és CSÖKKEN a pénze,  A vállalkozó vagyonát két szempont – a vállalkozási tevé-kenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ-SOK) – szerint indokolt, a szám-vitelben kötelező csoportosítani. Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ-SOKAT külön-külön is ki kell mutatni. ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fize- és mellett), akkor NŐ az anyagai értéke és NŐ a kötelezettsége.  Minden gazdasági eseménynek kettős hatása van. A vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása. Célja

KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT 5-9.3 KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT A mérleg számlák megnyitása* Nyitó egyenleg X T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T NYITÓMÉRLEG SZÁMLA K Az eszközök nyitóértéke X Nyitó egyenleg Y T FORRÁS SZÁMLÁK K A források nyitóértéke Y X = Y * A számlák nyitása nem gazdasági esemény, nincs kettős hatása, a szabály betartását egy technikai számla szolgálja.

AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK 5-9.4 AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Eszköz számla K Eszközök bevonása + T Forrás számla K T Eszköz számla K + Eszközök körforgása - Eszközök kivonása - + Források változása - T Forrás számla K

5-9.5 ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Eszköz számla K y Eszközök körforgásával + x egyidejű eszközbevonás Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás -(x-y) + Y - X T Forrás számla K +(x-y) X > Y

A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA 5-9.6 A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA T Eszköz számlák K Záró egyenleg T Zárómérleg számla K Az eszközök záróértéke T Forrás számlák K Záró egyenleg A források záróértéke

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG 5-10.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG  Az eddigi vázlatokon ( a mérlegben és a könyviteli számlákon) az AKTÍVÁKAT (ESZKÖZÖKET) és a PASSZÍVÁKAT (FORRÁSOKAT) egyetlen értéken mutattuk ki. A gyakorlatban többször előfordul, hogy az eszközöket és a forrásokat többféle értéken kell kimutatni, vagy lehetőséget kell biztosítani a különböző értékek megállapítására.  Ezért a gyakorlatban az ALAPVETŐ AKTÍV és PASSZÍV számlák mellett szükség van RENDSZEREZŐ számlákra is. A rendszerező számlák kapcso-lódnak valamely alapvető számlához, azokkal összefügg-nek.  A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA: HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK KONTRAAKTÍV, KONRTRAPASSZÍV számlák, - KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLÁK AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ, PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ számlák. Közismert igény A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK BRUTTÓ és NETTÓ ÉRTÉKÉNEK KIMUTATÁSA.

+ - - + + - 5-10.2 AZ ALAPVETŐ ÉS A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK SEMATIKUS BEMUTATÁSA Alapvető számlák T Aktív számlák K + - T Passzív számlák K Rendszerező számlák Helyesbítő számlák T Kontraaktív számlák K - + T Kontrapasszív számlák K T Aktív kiegészítő számlák K + - T Passzív kiegészítő számlák K Kiegészítő számlák

PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.3 PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Épületek K BRUTTÓ ÉRTÉK = 100 Aktív számla 40 T Épületek értékcsökkenése K ÉRTÉKCSÖKKENÉS = 40 NETTÓ ÉRTÉK = 60 Kontra aktív számla

PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.4 PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Jegyzett tőke K BEJEGYZETT TŐKE = 100 Passzív számla 20 T Jegyzett, de még be nem K fizetett tőke MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE = 20 MŰKÖDŐ TŐKE* = 80 Kontra passzív számla * A működő tőke meghatározásánál esetenként még más tételt is le kell vonni.

PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.5 PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Anyagok K ANYAGOK ÉRTÉKE VÉTELÁRON = 100 Aktív számla 8 T Anyagok szállítási költsége K ANYAGOK ÉRTÉKÉT NÖVELŐ SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG = 8 AZ ANYAGOK ÉRTÉKE BESZERZÉSI ÁRON = 108 Aktív kiegészítő számla

PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.6 PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Eredménytartalék K AZ ELŐZŐ ÉVEK MÉG FEL NEM HASZNÁLT EREDMÉNYE = 100 Passzív számla 4 T Mérleg szerinti eredmény K A TÁRGYÉV EREDMÉNYE = 4 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ EREDMÉNY = 104 Passzív kiegészítő számla

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA 5-11.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA  A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. A vagyon kimutatását szolgáló eszköz és forrás számlák fogalmát, csoportosítását az előző vázlatok tartalmazzák.  A bevételek és a költségek közötti különbség az EREDMÉNY. Ezért a költség (ráfordítás) számlákat együttesen nevezik. Eredményszámláknak  A megalapozott döntésekhez ismerni kell a vagyon változását (az eredmény alakulását) előidéző gazdasági eseményeket. A tevé-kenység költségeit (ráfordításait) és bevételeit.  Tehát az EREDMÉNYSZÁMLÁK KÖLTSÉGEKET (RÁFORDÍTÁ- SOKAT), BEVÉTELEKET (HOZAMOKAT) tartalmaznak.

5-11.2 AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL I.  A termelés érdekében felhasznált élő és holt munka értéke a befejezetlen termelés értékét növeli. Ezért a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA TARTO-ZIK OLDALÁN, mint eszközt növelő tétel a TERMELÉ-SI KÖLTSÉG szerepel.  A termelési folyamat végén elkészült késztermék a termelés hozama és ez csökkenti a befejezetlen termelés értékét, így a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA KÖVETEL OLDALÁN, mint csökkentő tétel a raktárra vett HOZAM van.  A BEFEJEZETLEN TERMELÉS számla felbontásával kapjuk a TERMELÉSI KÖLTSÉG és a HOZAM számlát. T Befejezetlen termelés számla K T Hozam számla K T Termelési költség számla K + Termelési költség A termelt termék értéke - Hozam

5-11.3 EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL II.  Az eredmény – elméletileg – levezethető egyetlen forrás számlán is, amit EREDMÉNY számlának neveznek. A számla KÖVETEL oldalára kerül feljegyzésre az eredményt növelő tétel (BEVÉTEL). A TARTOZIK oldalára az eredményt csök-kentő tétel (KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS). Az ilyen módon vezetett EREDMÉNY számla felbontásával lehet eljutni a RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlákhoz. T Ráfordítások számla K + T Bevételek számla K T Eredmény számla K Ráfordítások Bevételek

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) 5-12 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) SZÁMLÁK TARTALMILAG ESZKÖZ SZÁMLÁK FORRÁS KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK ÁRBEVÉTEL, BEVÉTEL AKTÍV ALAKILAG PASSZÍV

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET 5-13.1 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET  Az egységes számlakeretet a szám-viteli törvényben fogalmazták meg.  Az egységes számlakeret FOGALMA: a könyvviteli számlák csopor- tosítása tartalmuk és jellegük szerint, a gazdasági műveletek össze- függéseinek kijelölése, a könyvelés szabályainak ki- jelölése, a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésé- nek biztosítása.  Az egységes számlakeret CÉLJA, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatá-sainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁM-VITELÉNEK MEGSZERVE-ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉ-SÉHEZ SZÜKSÉGES ALAP-INFORMÁCIÓKAT.  A számviteli törvény tíz számla-osztályt határozott meg: 1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK, 5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK, 6-7. SZABADON HASZNÁL- HATÓ SZÁMLÁK, 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK.

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE 5-13.2 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE A SZÁMLAOSZTÁLY ADATOKAT BIZTOSÍT SZÁ-MA NEVE JELLEGE TARTALMA 1. Befektetett eszközök Aktív Eszköz A mérleghez 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások 4. Források Passzív Forrás 5. Költségnemek Aktív Költség Az eredmény- kimutatáshoz 6. Szabadon használható Tartalomtól függő Vezetői döntéstől függő A vezetői információhoz 7. 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások Aktív Költség Az eredmény- kimutatáshoz 9. Értékesítés árbevétele és bevételek Passzív Árbevétel, bevétel 0. Nyilvántartási számlák - Eszköz, Forrás, Költség, Bevétel A vezetői információhoz, mérlegbeszá- molóhoz

5-13-3 SZÁMLAREND  A kettős könyvvitelt vezető gazdál-kodó az egységes számlakeret elő-írásainak figyelembevételével OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES KÉSZÍTENI, amely szerint könyvel-ve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradékta-lanul biztosítja.  A SZÁMLAREND TARTALMAZZA: Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és meg- nevezését, a számla tartalmát, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlával való kapcso- latát, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, a bizonylati rendet.  A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ-TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP-RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE-LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKO-DÓ KÉPVISELETÉRE JOGO-SULT SZEMÉLY A FELELŐS.  A vállalkozó a megalakulástól számított 90 NAPON BELÜL köteles a számlarendet elkészíteni.

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA 5-13-4 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA  A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ-MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND-SZERBEN TÖRTÉNIK. AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT.  PÉLDÁUL: 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS . JAVAK . A MÁSODIK számjegy a SZÁMLACSOPORTOT, 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK A HARMADIK számjegy a SZÁMLÁT, 123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ- LETRÉSZEK, TU- LAJDONI HÁNYADOK A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT. 1231. Alszámla: RAKTÁRAK

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS 5-13.5 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma Aktívák MÉRLEG Passzívák 1.  A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE  41. 2-3.  B. FORGÓESZKÖZÖK E. CÉLTARTALÉKOK  42. 2.  I. KÉSZLETEK 31-36.  II. KÖVETELÉSEK F. KÖTELEZETTSÉGEK  43-47. 37.  III. ÉRTÉKPAPÍROK 38.  IV. PÉNZESZKÖZÖK 39 .  C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. PASSZÍV IDŐBELI  48. ELHATÁROLÁSOK

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II. 5-13.6 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 96. III. EGYÉB BEVÉTELEK 81. IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 82. V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 83. VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 86. VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 5-13.7 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 97.  VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 98. X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 88. XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 89. XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY 413. 22. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE 47. 23. JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS 419. G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.* II. 5-13.8 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.* II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE 85. IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 96. V. EGYÉB BEVÉTELEK 86. VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5-13.7 vázlaton szereplő tételekkel. * A 81-84-es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén.

A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES 5-14 A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK Eszköz- számlák (E) Egyenleg T 400 Költség, (ráfordítás) számlák (K) Egyenleg T 650 Bevétel- számlák (B) Egyenleg K 700 Forrás- számlák (F) Egyenleg K 350 MÉRLEG SZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE T 50 EREDMÉNYSZÁMLÁK K 50 Mérleg Eszközök 400 Források 350 Nyereség 50 Főösszeg 400 Főösszeg 400 Eredménykimutatás Költségek (ráf.) 650 Bevételek 700 Nyereség 50 Összesen 700 Összesen 700 Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B