Környezetvédelmi találmányok FENTARTHATÓ FEJLŐDÉS Környezetvédelmi találmányok

Hogyan hasznosítják Japánban az elhagyott golfpályákat? 1. Hogyan hasznosítják Japánban az elhagyott golfpályákat?

Az elhagyott japán golfpályákon, mind több és több nagy kiterjedésű napelem farmot illetve, naperőművet építenek. A naperőmű megnevezés azért is jogos, mivel a nagyobb rendszerek akár 6-8000 ember áramellátását tudják biztosítani.

Mivel lehet kiváltani a PET palackokat? 2. Mivel lehet kiváltani a PET palackokat?

Egy műanyagpalack lebomlási ideje akár 1000 év is lehet, és legalább addig, de többnyire azután is az élővilágot károsítja. Megoldásként a lebomló palackot Ari Jónsson, izlandi terméktervező találta fel. Innovatív üvegeihez az agar nevű, zselés állagú algakivonatot találta megfelelőnek, melyet az 1650-es években „fedeztek fel” Japánban, amikor a panziósok megfigyelték, hogy a félretett leves másnapra kocsonyás állagot ölt. Az 1800-as évektől kezdve aztán már laboratóriumban is vizsgálták, ma pedig élelmiszeradalékként is használatos.

Hogyan működik az első ember alkotta lélegző levél? 3. Hogyan működik az első ember alkotta lélegző levél?

Julian Melchiorri a bostoni Tufts kutatóegyetem orvosbiológiai intézetének segítségével készítette el a világon az első ember alkotta, "lélegző" levelet, amely szerinte lehetővé tenné, hogy az emberiség meghódítsa a világűrt. A szintetikus levél képes arra, hogy megkösse a vizet és a szén-dioxidot, A levél alapanyaga selyemszálakból kivont fehérje, amelyekbe Melchiorri növényi sejtekből kivont kloroplasztiszokat helyezett. Azért választotta a selymet, mert az jól stabilizálja a molekulákat. Így alkotott fotoszintézisre képes anyagot. Persze ahhoz, hogy a levél valóban "működjön", fényre és egy kis vízre van szüksége, és hogy oxigént termeljen, mint a növények. Elgondolása szerint épületek homlokzatát is be lehetne borítani a mesterséges levéllel, hogy oxigénnel lássa el az épületet.

Hol működnek víz alatti szélturbinák? Milyen jelenséget hasznosítanak? 4. Hol működnek víz alatti szélturbinák? Milyen jelenséget hasznosítanak?

Egy kaliforniai cég, melynek nagy tapasztalata van a szélturbinák formájának tökéletesítésében, most az óceánok mély vizébe lógatja a lapátokat, ahol megfelelő vízáramlás van. Az áramlás pedig ugyanúgy meghajtja a generátorokat. A rendszer lényege, hogy szélsőségesen nagy, 230 méter átmérőjű szélturbinákkal levegőt pumpál a víz alatt rögzített energiazsákokba. Ez a sűrített levegő később igény szerint hajthat meg generátorokat, hogy áramot termeljenek. Garvey szerint a zsák ideális helyzete ötszáz méter körüli mélységben van, a levegő tárolása ugyanis a ránehezedő vízoszlop nyomása (500 méter esetén 50 bar) révén válik lehetővé.

5. Hol telepítették az USA-ban az első ár-apály erőműveket? Mi a jelentőségük?

USA legelső ár-apály malma 1635-ben épült meg Salemben, Massachusetts államban. Az ár-apály jelenség energiájának legegyszerűbb felhasználási módja az ár- apály malom, amelyben egy forgó malomkerék hasznosítja a be- és kiáramló vizet. Az utóbbi időben azonban az ár-apály jelenség elektromos áram termelésére való hasznosítása került előtérbe. Ezt hatalmas duzzasztógátakban lévő turbinák segítségével az ár-apály energiát hasznosító rendszerek a napi kétszeri dagályhullámot vagy apályt hasznosítják.

6. Hogyan lehet elérni, hogy az aszfalt áramot termeljen az utakon? Mit lehetne ezzel megvalósítani?

A piezogenerátorok alkalmazásával. Az aszfalthoz és betonhoz egyformán illeszthető rendszert, új utak építésénél, illetve a régiek burkolatcseréjénél célszerű telepíteni. Mivel a berendezésnek nincs mozgó alkatrésze, működése igen megbízható, élettartalmát huszonöt évre becsülik. A számítások szerint az Innowattech technológiájával megetremelt 1 KWh energia költsége igen kedvező, vetekszik a szél- és geotermikus erőművekével.

7. Milyen találmányért kapott környezetvédelmi Nobel-díjat egy 20 éves diák?

A 2016-os Katerva díjat az OceanCleanup óceántisztító rendszer kapta, mely egy 20 éves holland diák Boyan Slat ötlete alapján valósult meg. A begyűjtött hulladék egy 58 méter magas, henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A feldolgozó platformok a műanyag hulladékot különválasztják a planktonoktól, leszűrik, majd újrahasznosításra tárolják  

Köszönöm a figyelmet! Buzás Bence