dr. Vécsei Pál A lakossági jövedelmek területi változása1992 és 2008 között Budapest, 2010. június

A jövedelmi viszonyok területi alakulásának elemzése - más lehetőség hiányában - elsősorban az APEH Személyi jövedelemadó adatbázisaiban rejlő információkra támaszkodhat. (A TeIR 1992 óta évente rendszeresen átveszi APEH-tól az adófizetők számáról, adóterheléséről, jövedelméről, s előbbiek jövedelemsávok szerinti megoszlásáról már rendelkezésre álló legfrissebb információkat.) A jelzett adatforrás elsősorban a főállású adófizetők munkajövedelmét tartalmazza, de összességében - mintegy 87 százalékban - jól reprezentálja a lakosság teljes jövedelmét, s ennek alapján viszonylag megbízható támpontot nyújt a területi jövedelmi viszonyok vizsgálatához is. Országosan a lakossági jövedelmi viszonyok 1992 és 2008 között alakulását elsősorban a GDP, a fogyasztási és a felhalmozási hányad, a kereseti- és foglalkoztatottsági színvonal, az államháztartási egyensúly, az adósságszolgálati kötelezettségek, valamint különböző gazdaság- és társadalompolitikai megfontolások, továbbá előbbiek feltételezhetően nem mindig sejtett következményei határozták meg. (1992 után például - 2005-öt kivéve - minden választást megelőző évben az előző és a rákövetkező év ütemét felülmúló volt a reáljövedelem dinamikája.) Miként az alábbi grafikon is jelzi a jövedelmek területi dinamikája alapvetően - mintegy 75 százalékban - az országos trendekhez illeszkedett – s csak a fennmaradó hányadban érvényesültek specifikus – az országostól eltérítő - területi tendenciák. 1992 és 2008 között a jövedelmek területi dinamikája alapvetően egy fordított U alakú görbe szerint alakult, ugyanis a lakossági jövedelmek a legintenzívebben a viszonylag fejlettebb rurális térségekben, kis- és középvárosokban, nagyközségekben, agglomerálódó térségekben, s összességében az korszak fő fejlődési tengelyei mentén elhelyezkedő térségekben emelkedtek. Ugyanakkor az átlagtól lényegesen elmaradó volt a növekedés a legfejlettebb-, legmagasabb társadalmi státuszú népesség által lakott nagyvárosias településekben, valamint az ország legelmaradottabb, és egyben hanyatló (legnagyobb hányadban munkanélküliek és/vagy romák által lakott) településeiben, térségeiben. (Például: a 2001. évi népszámlálás szerint több mint 20 %-ban romák által lakott településekben a jövedelmek átlagos dinamikája nem érte el az országos átlag egy harmadát sem.) Összességében 1992 és 2008 között a területi jövedelemegyenlőtlenségek mintegy 20 százalékkal mérséklődtek, - megközelítően azonos mértékben a fejlettebb térségek lakosai jövedelemi színvonalának relatív lesüllyedése, és a viszonylag fejletlenebb térségek lakosai jövedelmének felzárkózása következtében. A nivellálódási folyamat valójában csak 1994-et követően bontakozott ki, azt megelőzően ugyanis az elmaradottabb térségek lakosainak az átlagnál lényegesen intenzívebb jövedelemcsökkenése nyomán az egyenlőtlenségek még számottevően növekedtek. Az ezt követő 1994 és 1998 közötti periódus még a megelőző ciklust is számottevően meghaladó jövedelem-visszaesése viszont már a kiegyenlítődés irányába mutatott, ugyanis az elmaradottabb térségek - és különösen a fejlettebb falusias térségek - lakosainak jövedelme lényegesen mérsékeltebb ütemben csökkent, mint az ország legfejlettebb térségeiben élőké. A lakossági jövedelmek az 1998 és 2002 közötti kormányzati periódusban (pontosabban 2000 és 2003 között) növekedtek a legdinamikusabban, de a kiegyenlítődési folyamat a legintenzívebbé 2006 és 2008 között vált, ugyanis ez utóbbi periódusban vált leginkább egyértelművé az elmaradott térségek lakosainak felzárkózási tendenciája. Az 1998 és 2006 közötti kormányzati periódusokban elsősorban a félperifériák lakosainak jövedelmi viszonyai alakultak az átlagnál lényegesen kedvezőbben