Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP)

… Hazánk leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre,Pest,Komárom-Esztergom és Fejér megyére. A Duna-Ipoly Nemzeti Park térsége, a folyóvölgyek, hegységek és síkság találkozása.

Felszíne °° A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye:legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300-350 forrása bővizű patakokat táplál. A pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a kopár, meredek mészkő-és dolomitlejtők. A karsztosodás révén kb. 200 barlangot rejt magában. A Visegrádi-hegység andezit vulkáni eredetű. A keményebb kőzetek az időjárásnak jobban ellenállnak, ennek ellenére ezen a területen alakult ki a Holdvilág-árok és a Rám-szakadék.

Növényzete… A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyar földi husáng.

Állatvilága… A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga. A legértékesebb halfajta a petényi márna. A madárfajok között kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv állománya.

valamint… A Börzsöny erdeiben él a védett fehérhátú fakopáncs, a vízirigó. A barlangok denevéreknek adnak otthont. A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel.

… A Pilisszántói-kőfülke, a kesztölci Legény és a Leány-barlang, a pilisszentszéki Bivak-barlang mind megőrizte a jégkorszak emberének eszközeit. Késő bronzkorból fennmaradt földvárak:Árpád vár, Jelenc-hegy. A Kr. utáni I. században a Dunántúl a Római Birodalom tartománya volt.

… Pilisszentlélek határán egy pálos szerzetesrend kolostorának romjai láthatók. A Duna vonalában erődítményrendszer épült ki Óbudától Esztergomig. Legfontosabb kultúrtörténeti értékei: a visegrádi palota romjai, a visegrádi fellegvár,Szentendrei skanzen, híd-és őstorony maradványok,római maradványok.