Jókai Mór: Az arany ember Kapitalizálódó társadalom- sziget-utópia

Jókai művészete(1825-1904) Legismertebb romantikus regényírónk Romantika+ realizmus Eszményeket közvetít(1850-es, 60-as évek!) Romantikus optimizmus Nemzeti liberalizmus Hatalmas fantázia Fordulatos cselekmény

Leegyszerűsített lélekrajz Hősei eszményített alakok, ill. eszmehordozók Végletes jellemábrázolás(ördögök, angyalok) Társadalmi problémák: Jó- Rossz harca Élvezetes nyelvi stílus, az élőbeszéd természetessége (anekdotizmus) Nemzeti törekvéseket ábrázoló regényei a legnépszerűbbek: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, És mégis mozog a föld

Az arany ember keletkezési körülményei 1872, Balatonfüred Legkedvesebb regénye Ihletforrás: a kapitalizálódó társadalomból való kiábrándultság, magánéleti válság (új szerelem, megromlott házasság)

Műfaj Vallomás-regény: - azonosul főhősével (Tímár Mihály) - saját vívódásait jeleníti ki a dialógusokban, belső monológokban Mítosz-regény: Egy ókori mitológiai hős (midász király) történetét dolgozza fel, akinek a kezében minden arannyá változik Midász megelégeli a szerencséjét, mert az arany boldogtalanná teszi

Téma, cselekmény Témája: az egyéni boldogság lehetőségeinek a keresése a modernizálódó társadalomban Cselekménye: - Jókai korában, a jelenben játszódik - Tímár Mihály boldogságkeresése: siker, vagyon- meghasonlás- visszatérés a „Paradicsomba”(Senki szigete) - fordulatok, titkok, kalandok

Szerkezet - Több szálon fut a cselekmény, de a történetszálak egységbe szerkesztődnek - ismétlődő motívumok: Duna, hold - a fontos szereplők a mű elején megjelennek: Tímár Mihály, Tímea, Noémi, Teréza mama, Brazovics Athanáz, Athalie, Krisztyán Tódor, Kacsuka hadnagy

Értelmezési lehetőségek A kiábrándulás regénye (kapitalizmus) A polgári életlehetőségek kritikája a romantika eszközeivel Megoldáskeresés: Rousseau nézetei, utópia „példázat”: becsületes úton vagyont nem lehet szerezni (ld. Balzac:Goriot apó) A konfliktusok alapja a pénz: tönkreteszi az emberi kapcsolatokat Tímár döntései: vagyon: boldogtalanság, lemond a vagyonról: boldogság

HelyszínEk A mű két fő helyszíne Komárom és a senki szigete, Melyeket a Duna köt össze. A főszereplő a két színhely között „Ingázik” Senki szigete: - „Paradicsom” - örök idea - utópia - menekülés, kivonulás - a pénzre, érdekre épülő társadalom ellenpontja - romantikus illúzió - természet- ember harmónia

Realista szemléletmód - a társadalom valósághű ábrázolása - a pénz erkölcsromboló ereje - mellékszereplők = típusok (pl. Brazovics Athanáz a gátlástalan, pénzsóvár kereskedő) - Tímár Mihály mély lélekrajza

Tímár Mihály jellemzése - nem idealizált hős, bonyolult jellem - nem egy eszme megszállott harcosa - vívódó, meghasonlásra kényszerülő ember( belső monológok) - lelkiismeret-furdalás( „vörös félhold”) - kettős élet, hazugságok - gazdagság és az emberi értékek ellentéte - a tragédia elmarad, megtalálja az igazi boldogságot

„A nagy mesélő” Jókai hatásának titka: - hit, lelkesedés( az igazság, a jók győzelme) - ábrándos illúziók (vigasz a legnehezebb időkben) - mesélő kedve - lenyűgöző stílusa