Közjegyzői nemperes eljárások II. Tisztelt Hallgatók! Az Igazságügyi igazgatás szakos hallgatók számára készült tankönyv, mely témájában illeszkedik a Nemperes eljárások és az Európai Unió polgári eljárásjoga tárgyuk témaköreihez, a következő módon érhető el: Bejelentkeznek a gmail levelező rendszerbe a következő felhasználó névvel: igipp2016, és a jelszó IGIperjog. Belépve látják a tankönyvet és az eddigi feltöltött anygaokat. Remélem, sikerrel járnak:)   Üdvözlettel: Molnár Judit Közjegyzői nemperes eljárások II. dr. Molnár Tamás Közjegyzőhelyettes Ingatlanforgalmi szakjogász PhD hallgató

Ismétlés A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőt, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson az ügyfeleknek Közjegyzői eljárások = nemperes eljárások Az igazságszolgáltatás részeként jogszolgáltató hatósági tevékenység Permegelőző, pergátló, perelkerülő funkció A közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú.

Ismétlés Jogszabályi háttér Főszabály a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása Főbb törvények: 1.A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2.A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 3.Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 4.A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2008. évi L. törvény 5.A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény + további törvények, végrehajtási rendeletek

A közjegyző eljárások áttekintése

A közjegyző előtti előzetes bizonyítás Bizonyítás lefolytatásának helye a polgári eljárásban Bizonyítás felvételének előbbre hozatala: előzetes bizonyítás Okai lehetnek: romlandó áru, tanú betegsége, okirat megrongálódása Funkciója: perelőkészítő – pergyorsító - perelhárító Cél: későbbi jogvita megelőzése, bizonyítékok beszerzése: „bizonyítékgyártás” Eredménye: Szakértői vélemény, szemléről, tanúkihallgatásról szóló jegyzőkönyv (közokirat) Kontradiktórius eljárás: főszabály szerint van ellenérdekű fél, de nem minden esetben: ismeretlen ellenfél! Felek megnevezése: Kérelmező – ellenérdekű fél

A közjegyző előtti előzetes bizonyítás Előzetes bizonyítás: kettős hatáskör! bíróság – közjegyző Jogszabályi háttére: Pp. + közjegyzői nemperes törvény Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja Nincs helye közjegyző előtti előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban. Az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az elrendelést elutasító határozat ellen a kérelmező fellebbezhet

A közjegyző előtti előzetes bizonyítás Előzetes bizonyításnak van helye: a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. Továbbá ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik.

A közjegyző előtti előzetes bizonyítás Az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelem tartalma: Általános elvárások: eljárás lefolytatására irányuló kérelem, annak indoka, rövid tényállás, illetékes közjegyző megjelölése, illetékesség oka a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van, c) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, d) az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát. Bizonyos esetekben más személy hozzájárulása is kell: orvosszakértői vizsgálat, szemletárgy birtokosa

Igazságügyi szakértő kirendelése Sui generis, önálló közjegyzői nemperes eljárás Célja, hogy a tudomány állásának megfelelő, magas szakmai színvonalú szakvélemény adásával járuljon hozzá a jogviták megfelelő megoldásához. Kontradikció hiányzik: az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell. DE! Perben az ellenérdekű fél kérheti a bíróságtól a szakvélemény közjegyzőtől történő beszerzését. Bizonyítékgyártás, perelőkészítő – pergyorsító – perelhárító! A közjegyző elutasítja a kérelmet ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.

Igazságügyi szakértő kirendelése Nem magánszakvélemény! Szakértői névjegyzék A szakértő díját bizalmi őrzésbe kell helyezni Szakértő a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni, indokolt kérelemre + 30 nappal meghosszabbítható! A szakértő díjjegyzéke alapján díjmegállapító végzést hoz a közjegyző

Értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása (jogvédelem) Régen: megsemmisítésnek hívták (pontatlan: nem fizikai) Célja: pótlási eljárás Lényege: a közjegyző által semmissé nyilvánított értékpapírral, okirattal a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni a továbbiakban már nem lehet és sor kerülhet azok pótlására. Ki kérheti? Az értékpapír, okirat utolsó birtokosa, illetve akit az értékpapír alapján valamilyen jog illetne, kötelezettség terhelne Hirdetmény: 6 hónap, de 1 hónap: váltó, csekk (interneten: mokk.hu) Hirdetményi időn belül valaki jelentkezik: eljárás megszüntetése

Értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van. Dematerizált értékpapír nem! Illetékesség: bármely közjegyző A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek. (res iudicata) A közjegyző semmissé nyilvánító végzése alapján a kibocsátó új értékpapírt, okiratot bocsát ki és a jogosult rendelkezésébe adja.

Élettársi Nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése (ÉNYNY) Mit értünk élettársi kapcsolat alatt? Két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, valamint érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy közötti kapcsolat, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Bejegyzett élettársak és Élettársi nyilatkozatok nyilvántartása közötti különbség!

Élettársi Nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése Célja: az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) működteti és a közjegyzők vezetik. Az élettársi kapcsolat fennállását – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja. Nem keletkeztet öröklési igényt! Jelentősége: öröklési és társadalombiztosítási jogviszonyban

Élettársi Nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése Közös kérelem, a közjegyző illetékességét bármelyik élettárs lakóhelye, vagy tartózkodási helye megalapozza. A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni. Bármelyik fél egyoldalú kérelmére a közjegyző az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot rögzíti Kizárólag a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőleges hatályú nyilatkozat megtétele nem lehetséges!

Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére főszabály szerint a házasság felbontására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Bizonyos esetekben rugalmasabb és gyorsabb, mint a bírósági eljárás Személyes meghallgatás kötelező A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú = ítélt dolog (res iudicata) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.

Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik, b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és c) a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

Házassági és Élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartása (HÉVSZENY) A házassági és élettársi vagyonjogi szerződés célja E szerződések országos nyilvántartásba való bejegyzésének a célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának a bizonyítását, mivel a nyilvántartás – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását.  Érvényesség: közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat Hatályosság: harmadik személlyel szemben főszabály szerint a nyilvántartásba való bejegyzés Közös kérelem, szerződő felek lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti közjegyző illetékes Betekintés: jogi érdek valószínűsítése

Közjegyzői letét Megőrzési ügyletekhez tartozik Teljesítési letét A bírósági letét útján való teljesítés alternatívája A Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti. A közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Letét tárgya: pénz, értékpapír, más okirat

Közjegyzői letét Befogadás esetén: A közjegyző a letét elfogadásáról külön végzést nem hoz, hanem a letéti kérelmet „A közjegyző a letétet elfogadta” záradékkal látja el. A letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell megjelölni és azt a kérelem előterjesztését követően – az eljárás költségeivel együtt – az Magyar Országos Közjegyzői Kamara letéti számlájára forintban, átutalással kell megfizetni.

Köszönöm a figyelmet!