Vezetékes átviteli közegek Koaxiális kábelek Optikai kábelek Multimódusú kábel Monomódusú kábel

Koaxiális kábel felépítése Külső burkolat Árnyékolás Szigetelés Belső vezeték

Koaxiális kábelek Két fajtáját alkalmazzák: Az egyik az alapsávú koaxiális kábel, amelyeket digitális jelátvitelre alkalmaznak, a másik az ún. szélessávú koaxiális kábel amelyet analóg átvitelre használnak. Három lényeges jellemzője van: hullámimpedancia késleltetési idő csillapítás

A leggyakrabban 50 Ω és 75 Ω hullámellenállású kábelt használnak: az 50 Ω–ost alapsávú, a 75 Ω–ost szélessávú hálózatokban. A késleltetési idő a kábel szigetelésének permittivitásától ( dielektromos állandó) függ. Minél kisebb permittivitású szigetelőanyagot alkalmaznak ill. az anyag szerkezetének lyukacsossá tételével csökkentik a késleltetési időt. A tömör központi huzallal készülő kábel késleltetése és csillapítása kisebb, mint a több összesodrott fémszálat alkalmazóé.

Alapsávú koaxiális kábel Az alapsávú koaxiális kábeleket leggyakrabban helyi számítógép- hálózatok kialakítására alkalmazzák. Maximális átviteli sebessége 100 Mbit/s 1 Km-es szakaszon. A sebesség az függ a távolságtól. A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális kábeleket Ethernet helyi hálózatok kialakításánál használják. Csatlakozásra BNC dugókat és aljzatokat használnak.

Az így kiépített hálózatokban a számítógépek csatlakoztatása kétféleképpen oldható meg. Az első módszer a T-dugó behelyezésével, amely a kettévágott kábel két végét kapcsolja össze, és egy harmadik vezetékkel a számítógép csatlakozását is megoldja. A másik módszert a vámpír-csatlakozást a vastag koaxiális kábeleket alkalmazott Ethernet hálózatok kialakításánál alkalmazzák. A vastag kábel előnye, hogy lényegesen kisebb a csillapítása, mint a vékony változatnak, ezért nagyobb távolságok hidalhatók át vele. A vámpírcsatlakozó egy nagyon pontos kábelbe fúrt lyuk, amelynek a rézmagban kell végződnie.

A T-dugó előnye, hogy egyszerű csatlakoztatást biztosít. Hátrányai: mivel a beszerelése a kábel kettévágását igényli, elkerülhetetlen a hálózat néhány percre való leállítása, és ez bizonyos rendszerek esetén nagy kárral járhat. Továbbá, minél több ilyen csatoló van egy hálózatban, annál nagyobb a valószínűsége a rossz összeillesztés miatt keletkező érintkezési hiba jelentkezésének.

A vámpír-csatlakozás esetén sokkal megbízhatóbb a létrehozott kapcsolat, de nagyon nehézkes az egyes újabb gépek hálózatba helyezése. Ugyanis, ha a lyukat túl mélyre fúrják, akkor előfordulhat, hogy a rézmag két egymással nem érintkező darabra válik szét. Ha viszont nem elég mély, akkor az érintkezési hibára emlékeztető jelenséget produkálhat. És ehhez a csatlakozáshoz használt kábelek sokkal vastagabbak és drágábbak, mint a T-dugó esetében.

A vastag koaxiális kábel: előnye, hogy lényegesen kisebb a csillapítása, mint a vékony változatnak, ezért nagyobb távolságok hidalhatók át vele. Mivel ezek a szélessávú hálózatok a szabványos kábeltelevíziós technikát használják, ezért az analóg jelátvitelnek megfelelően a kábelek közel 100 km-es távolságig 300 MHz-es jelek átvitelére alkalmasak. A kábel vastagságánál fogva merev, ezért nehezen szerelhető.

Optikai kábel felépítése Szilárd burkolat Lágy burkolat Köpeny Mag

Optikai kábel Korszerű vezetékes adatátviteli módszer, az üvegszálas technológia alkalmazása. Az információ fényimpulzusok formájában terjed egy fényvezető közegben, egy üvegszálon. Az átvitel három elem segítségével valósul meg: fényforrás átviteli közeg fényérzékelő

Az üvegszálas kábelek két alapvető típusa: egymódusú üvegszál: a fénysugár visszaverődés nélkül jut el az adótól a vevőig.

többmódusú üvegszál: az üvegszálban az adóból kibocsátott számos fénysugár ide-oda verődve jut el a vevőig.