Anglia, Franciaország és Spanyolország a XIV-XV. sz.-ban
A százéves háború első szakasza 1328 † a Capeting dinasztia férfiága Az új uralkodó a Valois ágból származó VI. Fülöp (1328-1350) A trónra az angol király III. Edward is pályázik IV. Szép Fülöp unokája További ellentét Aquitániai angol úr. egyre több összetűzés a francia királlyal hűbérperek tömege, vazallusaik területeinek elfoglalása Flandria fejlett textilipar IV. Szép Fülöp szemet vetett Flandriára textilipara viszont angol juhtenyésztők - gyapjú Flandria elkerüli a francia bekebelezést polgár-hadserege 1302-ben visszaveri a franciákat Tehát a trónöröklés kérdése csak ürügy a régóta esedékes háborúra
A százéves háború első szakasza Angolok A két hadsereg a király fegyverbe szólított minden 16 és 60 év közötti szabad férfit kiváló gyalogos íjászok (hosszú íjat [longbow] használták) Franciák még mindig a régi lovagi hadsereget használták ragaszkodnak a hadakozás külsőségeihez és a lovagi szabályokhoz A háború első szakasza 1340 Sluis az angol-flandriai flotta a francia flottát 1346 Crécy a gyalogos-íjász a lassú francia lovagsereget 1347 Calaist bevétele (ez lesz a fő bázisuk) 1350 † Fülöp II. Jó János pompakedvelő imádja a lovagi életet rövid szünet a harcokban (ok: pestis) 1355: színre lép a Fekete Herceg, az angol trónörökös ő kezdi újra a harcokat, előrenyomul a Loire-ig 1356 Poitiers II. Jó Jánosra (1350-64) megsemmisítő csapást mér
francia számszeríjas A hosszú íj [longbow]
A francia vereség következményei sorozatos francia vereségek és a király elfogása, súlyos adók, pestis társadalmi mozgolódásra kerül sor a párizsi polgárok megmozdulása 1357-58: Jacquerie parasztfelkelés élükön egy takács, Etienne Marcel Jacques Bonhomme (Együgyű Jakab) a francia paraszt gúnyneve 1360 Bretiguy-béke III. Edward a trónigényről, területeket kap Gascogne, Poitou, Calais (Normandia és Anjou ) megszakad a hűbéresi viszony a franciákkal Edward 3 millió aranytallért követel a fogságba esett királyért cserébe lemond a francia korona iránti igényéről (fogságba hal meg) } nehezen sikerült leverni
A százéves háború második szakasza … 1364 V. Bölcs Károly - fordulat nem kedveli a lovagságot a hadvezetést zsoldosvezérre bízza (zsoldoskatonák) új harcmodor (portyázás, az utánpótlási vonalak megsemmisítése) 1369 - kiújulnak a harcok - Kasztília támogatása (hajóhad) 1372: La Rochelle, a francia-kasztíliai flotta legyőzi az angolokat megtörik Anglia tengeri hegemóniája 1375 – Brügge, a pápai közvetítéssel megkötött fegyverszünet A győzelmek ellenére egységes a francia királyság Burgundia egyre erősebb, megszerzi Flandriát, Artois-át, Champagne függetlenedés Franciao.-tól Burgundia-ellenes mozgalom az orléans-i herceg vezetésével A király és Burgundia közötti véres küzdelem szétzilálja az államot 1415: mindkét fél az angol királyhoz fordul segítségért!
… és folytatódása V. Henrik felújítja a százéves háborút 1415 ostromolja Harfleur kikötőjét - vérhasjárvány, ezért feladja Azincourt-i ütközet a franciák visszatértek a lovagi hadviseléshez az angol hosszúíjak szétverik a francia lovagság legjavát A franciák helyzete kritikus Azincourt után alig maradt katonája a királynak folytatódott a burgund viszály VI. Károly hatalma már csak névleges fia csak az ország délkeleti részét uralta 1417-18: V. Henrik meghódítja Normandiát Troyes-i béke VI. Károly kizárja fiát a trónöröklésből V. Henrik ∞ VI. Károly lányát, Katalint, és bevonul Párizsba A Valois-ház bukni látszik, VI. Károly fia, Károly csak csekély hatalommal rendelkezett
french-knight V. Henrik
A százéves háború harmadik szakasza A Burgundi hercegség területe megnőtt, politikája megváltozott önállóságának elismerését Franciaországtól várta cserbenhagyja Angliát, amely így fő támaszát veszti el Jeanne d’Arc fellépése égi szózatot hallott hogy koronáztassa meg Károlyt Reimsben 1429 felmenti az ostromlott Orléans-t, felszabadítja Reims-t, és megkoronázza VII. Károlyt Jeanne d’Arc személye a francia egység szimbóluma lett De a hatalom számára egyre kellemetlenebb 1430 a burgundiak elfogják és 80 ezer fontért eladják az angoloknak A király nem tesz érdemlegeset érte 1431 Rouen - máglyahalál; 1920-ban szentté avatták
A százéves háború vége A franciák mind VII. Károly mögé álltak Pénzügyi és hadi reformokat vezet be zsoldosokból állítja fel seregét egyenes fej- és földadó pénz a zsoldosokra visszafoglalják Párizst, majd kiszorítják az angolokat 1453: a százéves háború francia győzelemmel ér véget csak Calais marad 1558-ig angol kézen VII. Károly további reformjai főnemesség katonatartási joga államig. szakszerűsítése polgári szárm. szakképzett hivatalnokok Utódai folytatták művét Burgundia egy részének megszerzése Provance Bretagne is a francia király jogara alá kerül
Anglia a százéves háború korában III. Edward sikerei, népszerűsége érezteti hatását Angliában munka és dicsőség zsoldosoknak és a nemességnek A gazdaság fellendül angol kereskedelem fejlődése később már az angol textilipar is fejlődésnek indul A városok fejlődése aláássa a feudalizmus intézményét egyre több jobbágy kerül szerződéses viszonyba földesurával 1348 - hatalmas pestisjárvány, a 4 milliós lakosság fele elpusztul munkaerőhiány kemény adók (ok: kevés az adófizető) John Ball prédikációi - az evangéliumi egyenlőség elvét vallja Canterbury érseke kiátkozza, börtönbe vetik 1381: Wat Tyler felkelése Délkelet-Angliában petíció a királyhoz (jobbágyfelszabadítást követelnek) London polgármestere orvul leszúrja Wat Tylert felkelés elbukik, de a jobbágyi kötelékek bérlői viszony váltja fel
A rózsák háborúja (1455-1485) Anglia elveszette a százéves háborút A kudarc polgárháborúhoz vezetett 2 hercegi család harca a hatalomért York-ház Fehér rózsa Lancester-ház Piros rózsa Lefolyása Yorki IV. Edward Towtonnál legyőzi VI. Henriket A polgárháborút sikerül megfékeznie VI. Henriket a Towerbe kerül majd megölette † Richárd harca a koronáért öccse, majd bátyja † után III. Richárd uralmával elégedetlenek A Lancester-ház rokona Tudor Henrik szerzi meg a trónt 1485 Bosworth III. Richárd † Tudor VII. Henrik
1485 Battle of Bosworth The War of the Roses ends in 1485 at the Battle of Bosworth as Henry, earl of Richmond, defeats Richard III, who is killed in the battle, and is afterwards crowned the first Tudor king, Henry VII.
Az Ibériai-félsziget a XIV-XV. sz.-ban Reconquista sikerek hatására a mórok a félsziget déli részére szorulnak A hódítás hatására három keresztény állam alakul ki Aragónia, Kasztília, Portugália rendiség kialakulása Kasztília - jelentős a befolyása az egyháznak, főnemességnek (grandok) és a rendi gyűlésnek (kortes) Aragónia terjeszkedés a Földközi-tengeren Szicília, Dél-Balkán, Nápoly Portugália terjeszkedés az Atlanti-óceánon 1479 Aragónia és Kasztília egyesülése A főnemesség visszaszorítása magánhadsereg Állami hivatalok szerepének Egyház az állam jelentős támasza lett XV. közepe új fejezet az ibériai államok életében
Aragónia terjszkedése
Reconquista folyamata és …
Reconquista befejezése előtt (1492)