AZ EGYHÁZAK A SZERVÁTÜLTETÉSRŐL Előadó: Szalamanov Zsuzsa A Transzplantációs Alapítvány kuratóriumának elnöke 2015. április 17. Rendezvény címe, helyszíne

A római katolikus egyház állásfoglalása II A római katolikus egyház állásfoglalása II. János Pál pápa állásfoglalása Örülnünk kell, hogy az orvostudomány a szervátültetéssel az élet szolgálatában az emberiség javára olyan új módszert talált, mely az emberben lévő alapvető jót megőrzi. A szervátültetés lehetővé tételével az emberiség módot talált arra, hogy önmagát adja, testét és vérét, hogy ezáltal mások élhessenek. Jézus Krisztus halála és feltámadása testesíti meg a szeretet legfelső fokát, mely mély értelmet ad a donorszerv felajánlásának annak érdekében, hogy megmentse egy másik ember életét. A transzplantáció - még egy egyszerű vérátömlesztés is - más, mint bármely egyéb műtét. Az orvosoknak mindig tudatában kell lenniük ezen munka nemességével. A recipienseknek pedig nem szabad elfelejteniük, hogy egyedülálló ajándékot kapnak valaki mástól; akkor is, ha a donor már halott. II. János Pál pápa, az Európai Transzplantációs Társaság (ESOT) első nemzetközi kongresszusa. Róma, 1991.

A római katolikus egyház állásfoglalása II A római katolikus egyház állásfoglalása II. János Pál pápa állásfoglalása, folytatás A transzplantációs technikája egyre inkább fejlődik és így az orvostudomány alapvető célját – az emberiség szolgálatát – egyre inkább meg tudja valósítani. Az élet fenntartásának egyik módja a szervdonáció, melyet ha etikailag megfelelő módon hajtanak végre, az életnek és az egészségnek a megőrzését teszi lehetővé olyan betegek számára, akiknek nincsen más reménységük. A szervátültetéssel az emberiség megtalálta a módját annak, hogy saját testét és vérét adja azért, hogy ezáltal mások élhessenek. (Első Pápai Enciklika, No. 86.) Az erkölcs megköveteli, hogy az igazság elve alapján, az elérhető szervek elosztását, sorrendiségét szabályozó kritériumok semmilyen módon ne lehessenek diszkriminatívak (pl., korra, nemre, vallásra, stb.), vagy haszonelvűek (pl. munka kapacitásra, szociális hasznosságra alapozottak stb.). János Pál pápa, a Transzplantációs Társaság Világkongresszusa. 2000. augusztus 29.

A római katolikus egyház állásfoglalása XVI A római katolikus egyház állásfoglalása XVI. Benedek pápa állásfoglalása A szövet- és szervátültetés az orvostudomány olyan jelentős vívmánya, amely sok súlyos, esetenként kritikus állapotú betegeknek nyújt reményt. Az életfontosságú szervek adományozásával kifejezett szeretet a jótékonyság olyan kifejezése, amely képes túllépni a halálon, hogy az élet győzedelmeskedjék. A szervet kapó betegnek tisztában kell lennie eme gesztus értékével. Olyan ajándékot kap, amely messze túlmutat a gyógyulási szempontokon. Valójában nemcsak egy szervet, hanem a szeretet ajándékát kapja. Amíg a tudomány nem fedez fel más jellegű eljárásokat és fejlettebb gyógymódokat, helyes, ha a szolidaritás eme mindenki felé nyitott kultúráját teremtjük meg és terjesztjük. XVI. Benedek pápa az “A GIFT FOR LIFE” (ÉLETAJÁNDÉK) Nemzetközi Kongresszusán elhangzott beszédéből. Róma, 2008. november 7.

A református egyház állásfoglalása A református teológiai etika elfogadja az agyhalál és a biológiai halál széles körökben ismert tudományos kritériumait. Az agyhalott önkéntelenül is betölti azt az evangéliumi küldetést, mely a másik ember, a szenvedő ember, a felebarát megsegítésére irányul, bár teológiai indokból nem lehet erkölcsi kötelességgé tenni a szervek halál utáni adományozását.

A református egyház állásfoglalása A transzplantáció teológiai alapjául szolgálhat: A transzplantációs orvosi megoldás: az agyhalott donor esetében az irgalmasság sajátos megvalósulását jelenti.  Az ember ember által való segítése, az önfeláldozás minden formája krisztusi tett, kitüntető lehetőség minden Krisztust követőnek, keresztyénnek.  A Magyarországi Református Egyház tudományos testülete, a Doktorok Collegiuma állásfoglalása a szervdonációval kapcsolatban – Budapest, 2012. július 25.

Az evangélikus egyház állásfoglalása Az agyhalál a haldoklás folyamatának visszafordíthatatlan pontját jelenti, amikor már csak a folyamat meghosszabbítására van lehetőség, de visszafordítására nem. Az agyhalott ember szervei még szolgálhatják a rászoruló betegek életben maradását és nemcsak saját, de egész családjuk életminőségének radikális javulását.

Az evangélikus egyház állásfoglalása Az ember, ahogyan az élet, úgy a test felett sem rendelkezhet önkényesen, mert mindkettő Isten ajándéka. A szolidaritás kultúrájának erősítése jegyében a Magyarországi Evangélikus Egyház a szerv- és szövetadományozást a felebarát iránti felelősség és szeretet kifejezésének tekinti, amennyiben az az adományozó személyes döntésén alapul, vagy az agyhalál állapotába került dobogó szívű haldokló előzetesen kinyilvánított saját, vagy hozzátartozói akaratának megfelel, valamint egy másik ember életét ellenszolgáltatások nélkül és szükségszerűen szolgálja.  Evangélikus Élet, 2005. okt. 23. / 70. évfolyam 43. szám 3. oldal

A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének állásfoglalása A halacha szempontjából a zsidó vallású halottból beültetés céljából történő szervkivétel legegyszerűbb esetei a következők: A beültetésre váró beteg előttünk van. Azonnali életmentés esete áll fenn. A donor még életében kifejezte azt a szándékát, hogy szerveit beültetésre felajánlja. Ha valamelyik feltétel a fentiek közül nem valósul meg, mértékadó halachisták azt a döntést hozták, hogy ilyen esetben szükséges az elhunyt családjának engedélye. Életmentés céljából engedélyezett a szervadományozás, azonban meg kell bizonyosodni arról, hogy a donor már nem minősül élőnek, és semmilyen esély nincs arra, hogy életre keljen.

A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének állásfoglalása A következő kritériumokat kell figyelembe venni:  A halált a légzés végleges és visszafordíthatatlan megszűnésekor állapítják meg.  Ez megállapítható a teljes agyhalál, beleértve a légzésért felelős agytörzs halálának bebizonyításával. Ha a szervet életmentésre használják, akkor az nem számít a kegyelet megsértésének. Jomá traktátusa alapján következtetéssel megállapítható, hogy a „ne maradj tétlen felebarátod vérénél” (Leviticus, XIX, 16.) tiltó parancsolata alapján lehet alapja a  – tárgyalt esetben – a szervátültetés engedélyezésének. „A PIKUÁCH NEFES, az ÉLETMENTÉS, a legfontosabb vallási elveink egyike.” (Schöner Alfréd főrabbi) Evangélikus Élet, 2005. okt. 23. / 70. évfolyam 43. szám 3. oldal

A Magyar Iszlám Közösség állásfoglalása Az Iszlám fontosságot tulajdonít az egyén egészséges, békés, és biztonságos életének, mind egyéni, mind társadalmi szinten. Megengedett-e a transzplantáció? Bizonyos szükséghelyzetek a 'haramot' 'halallá' (a tilost megengedetté) teszik: iszlám vallástudósok szerint szükséges esetekben - ha valaki éhezik és ez veszélyezteti az életét - megengedetté válik a rituálisan tisztátalan ételek elfogyasztása, fel lehet használni haram és tisztátalan dolgokat gyógyászati célokra, beleértve emberi testrészeket is. (Azonban vannak olyan vallástudósok, akik ezzel nem értenek egyet.) A muszlim közösségek eleinte hezitálhatnak a szervátültetés kérdését illetően, sőt el is utasíthatják. Manapság azonban egyértelmű, hogy a szervátültetés életet ment, ezért az ellenállást fel kell oldani és komoly lépéseket kell tenni az ismeretterjesztés terén.

A Magyar Iszlám Közösség állásfoglalása Szervátültetés halott emberek testéből A kortárs vallástudósok többsége és a fatwát kibocsátó intézmények szerint a halott donor szerveinek átültetése bizonyos feltételek mellett megengedett: 1. A szervátültetésnek életmentőnek kell lennie. 2. Az orvosoknak erős meggyőződésüknek kell lennie, hogy a beteg a kezelés hatására meggyógyul. 3. A halott embernek halála előtt a szervei átültetéséhez beleegyező nyilatkozatot kellett tennie, ha ez nem történt meg, akkor az örököseinek kell nyilatkozniuk a beleegyezésről. 4. A halál beálltát mind orvosi, mind jogi szempontból meg kell állapítani. 5. Tilos a szervért pénzt kérni vagy elfogadni. 6. A befogadónak nyilatkozatot kell tennie, hogy elfogadja a halott szervének beültetését.

A Magyar Iszlám Közösség állásfoglalása Élő ember szerveinek átültetése egy másik élő emberbe Az élő ember szerveinek átültetését egy másik élő szervezetbe néhány kortárs vallástudós és fatwa-bizottság megengedhetőnek tekinti az alábbi feltételek betartásával: 1. Szükséghelyzetnek kell lennie. 2. A donor engedélye. 3. Orvosi jelentés által bizonyítottnak kell lennie, hogy az eljárás során a szervadományozó nem szenved egészségkárosodást. 4. Az orvosi személyzetnek hinnie kell abban, hogy az eljárás sikeres lesz. 5. Az orvosi és technikai feltételeknek megfelelőnek kell lenni. 6. A donációnak anyagi és személyes érdekektől mentesnek kell lenni.

Köszönöm a figyelmet! Szalamanov Zsuzsa A Transzplantációs Alapítvány kuratóriumának elnöke Email: transalap@acenet.hu www.transalap.hu | www.szervatultes.hu