Felsőoktatási igazgatás dr. Kálmán János

Oktatási rendszer Felsőoktatás Középfokú oktatás Alapfokú oktatás

A közigazgatási beavatkozás indokai Indokok Társadalom modernizálása Versenyképesség növelése Tudományos kutatás Esélyegyenlőség Társadalmi integráció Európai Felsőoktatási Térség

Európai Felsőoktatási Térség

A bolognai folyamat és a felsőoktatás reformja, az EFT 1998. Sorbonne-i Nyilatkozat Hallgatói/oktatói mobilitást Végzettségek összehasonlítását szorgalmazta 1999. Bolognai Nyilatkozat (Mo. is!) Könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer bevezetése; Két fő képzési ciklus: az alapképzés és az egyetemi képzés; Kreditrendszer; Hallgatói/oktatói mobilitás segítése a tényleges akadályok leküzdésével; Minőségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttműködés; Felsőoktatás szükséges európai vonatkozásainak támogatása

A bolognai folyamat és a felsőoktatás reformja, az EFT 2001. Prágai Nyilatkozat Élethosszig tartó tanulás; Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények, valamint a hallgatók partnerként történő bevonása az Európai Felsőoktatási Térség formálásába; Európai Felsőoktatási Térség vonzóbbá tétele 2003. Berlini Nyilatkozat Doktori képzés bekapcsolása Oklevélmelléklet rendszerének bevezetése 2005. Bergeni Nyilatkozat Rugalmas felsőoktatási képzési lehetőségek, beleértve a korábbi tanulmányok elismerését, beszámítását

A bolognai folyamat és a felsőoktatás reformja, az EFT 2007. Londoni Nyilatkozat Hallgatói/oktatói mobilitás további növelése; Oklevelek és résztanulmányok minőségbiztosítása. 2009. Leuveni Nyilatkozat Hangsúly a felsőoktatás szociális vonatkozásaira; Esélyegyenlőség; Life long learning; 2010. Budapesti-Bécsi Deklaráció Kazahsztán  Tanuló központú oktatás!

A bolognai folyamat és a felsőoktatás reformja, az EFT 2012 Bukaresti Nyilatkozat Felsőoktatáshoz való hozzáférés szélesítése; A foglalkoztatás elősegítése; A mobilitás fokozása; 2012-2015 Cselekvési Terv. 2015 Jereváni Nyilatkozat az oktatás és tanulás minőségének és relevanciájának javítása; a diplomások foglalkoztathatóságának előmozdítása szakmai pályafutásuk teljes időtartama alatt; az oktatási rendszerek befogadóbbá tétele; a vállalt strukturális reformok végrehajtása.

A magyar felsőoktatási igazgatás szabályozási rendszere Nftv. NKE tv. Ágazati szabályozás Belső szabályozás

AT. X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

AT. XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. (3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.

Felsőoktatási autonómia Működési Szervezetalakítási Gazdálkodási

A felsőoktatás működésének alapelve A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata. Oktatási alaptevékenység kizárólagossága (felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést). Politikai semlegesség. Magyar nyelvű képzés biztosításának kötelezettsége. A felsőoktatási intézmény térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulás.

A felsőoktatás képzési rendszere Alapképzés Mesterképzés Doktori képzés Osztatlan képzés Doktori képzés Felsőoktatási szakképzés Szakirányú továbbképzsé

A felsőoktatási igazgatás szervei OGY KE Korm. Miniszter Oktatási Hivatal

A felsőoktatási igazgatásban közreműködő szervek Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Magyar Rektori Konferencia Országos Doktori Tanács Felsőoktatási Tervezési Testület Hallgatói érdek-képviseleti szervek

Felsőoktatási intézmény alapítása Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen: a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság, a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet, továbbá – az e törvényben meghatározott esetben – a 95/A. § szerinti fenntartó testület alapíthat.

Felsőoktatási intézmény alapítása A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha a fenntartó kérelmére a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervtől megkapta a működési engedélyt, nyilvántartásba vették és az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.

Felsőoktatási intézmény alapítása – működési engedély A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó oktatói, kutatói karral. A felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha – az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével – a folyamatos működéséhez szükséges személyi, szervezeti feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, valamint az intézményi dokumentumok rendelkezésére állnak. Az oktatási hivatal a működési engedélyt legalább ötévente köteles felülvizsgálni. A felsőoktatási intézmény alapító okiratát és annak módosítását a fenntartó fogadja el. 

Felsőoktatási intézmények Egyetem Alkalmazott tudományok egyeteme Főiskola Duális szerkezet?

Egyetem Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, b) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, c) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint d) tudományos diákkört működtet.

Az alkalmazott tudományok egyeteme Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, b) – ha a működési engedélye a 108. § 1a. pontjában meghatározott képzési területre, szakra kiterjed – legalább két szakon duális képzést folytat, c) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, d) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint e) tudományos diákkört működtet.

Főiskola A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, valamint b) tudományos diákkört működtethet.

Felsőoktatási intézmények átalakulása egyesülés beolvadás összeolvadás különválás szétválás kiválás

A felsőoktatási intézmény megszűnése A felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával megszűnik. A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását, ha a felsőoktatási intézmény a) megszüntetése feltételeinek fennállását a bíróság megállapította, b) fenntartója jogutód nélkül megszűnik, illetve megszűnt, c) fenntartójának megszűnik, illetve megszűnt az a joga, hogy felsőoktatási intézményt tartson fenn, d) fenntartója e jogának gyakorlásával felhagy, illetve felhagyott, kivéve, ha a fenntartói jog új fenntartóra száll át. A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény megszüntetéséről határozott. A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a felsőoktatási intézmény másik felsőoktatási intézménnyel egyesül, beolvad vagy szétválik.

A felsőoktatási intézmény szervezete Szenátus Rektor Kancellár Konzisztórium Szolgáltató szervezeti egység Oktatási szervezeti egység

Hallgatói jogviszony keletkezése A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A felvételi eljárás nem hatósági eljárás, de a Ket. alapelveit és VII. fejezetét alkalmazni kell! Finanszírozási forma: (1) magyar állami ösztöndíjas, (2) magyar állami részösztöndíjjal támogatott (3) önköltséges képzés. Hallgatói ösztöndíjszerződés/hallgatói képzési szerződés/ hallgatói nyilatkozat.

A hallgató jogi és kötelezettségei A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. A hallgató kötelessége, hogy megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat, tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát.

A hallgató felelőssége Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások – legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása, d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsőoktatási intézményből. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt.

A hallgató felelőssége Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A felsőoktatási intézmény, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A felsőoktatási intézmények irányítása Ágazati irányítás Fenntartói irányítás Miniszter látja el (részben az OH-n keresztül) Felsőoktatás-szervezéssel kapcsolatos feladatai; Felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai; Egyedi döntés (ösztöndíj); Törvényességi ellenőrzés a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett (perindítás, vizsgaszervezés felfüggesztése); Engedély nélküli intézmények törvényességi ellenőrzése. Az gyakorolja, aki a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik; Kiadja az alapító okiratot; Meghatározza a költségvetést; Megvizsgálja, ellenőrzi a működést (felhívás, intézkedés kezdeményezése); Nem sértheti a felsőoktatási intézmény (képzési, kutatási!) önállóságát (bíróság);

Fenntartó által biztosított támogatás Finanszírozás Finanszírozás Fenntartó által biztosított támogatás Pályázati források Támogatás Saját bevételek

„lex CEU” Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül és az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek (oklevélnek) felel meg és a működését az oktatási hivatal engedélyezte. Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a felsőoktatási intézmény, vagy a képzés e feltételeknek utóbb nem felel meg. Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött – föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló – nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és d) működését az oktatási hivatal engedélyezte.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2011. évi CXXXII. törvény. Fenntartói Testület: Min. e. vez. min. IM vez. min. HM vez. min. BM vez. min. Felügyeletet gyakorló miniszterek: Kormányhatározat a felvehető létszámkeretről, Minimális felvételi követelmény meghatározása, Egyetértés az EMMI miniszter eljárásai során, KKK meghatározása.

Köszönöm a figyelmet!