KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy Gazdasági igazgatás Hatályosította: Dr. Kristó Katalin és Dr. Mikó Zoltán 2017. július 15.

A diasort készítette: fejezet: Dr. Imre Miklós fejezet: Dr. Mikó Zoltán fejezet: Prof. Dr. Lentner Csaba, Dr. Kristó Katalin, Dr. Kovács Éva Margit, Dr. Boros Anita Dr. Mikó Zoltán fejezet Dr. Kovács Éva Margit, Dr. Mikó Zoltán

fejezet A gazdasági igazgatás átalakulása, jövőbeni feladatai

Célkitűzés A hallgató ismerje meg a gazdasági közigazgatással kapcsolatos általános fogalmakat, a gazdasági közigazgatás átalakulását a gazdasági közigazgatás feladatait

1.1. A gazdasági közigazgatás fogalma (1) A gazdasági közigazgatásnak két fogalma is használatos: A nemzetgazdaság eseményeinek és folyamatainak (gazdálkodás) közérdekből megvalósuló befolyásolása. A közigazgatási szervek azon tevékenységeinek az összességét foglalja magában, amelyek a nemzetgazdaság szereplő gazdasági aktivitásának - állam által történő - közérdekű befolyásolását valósítják meg.

1.1. A gazdasági közigazgatás fogalma (2) Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak. A 2008-as gazdasági válság hatásai: az állam megváltozott szerepe, nemzeti, illetve nemzetek feletti eszközökkel megvalósuló válságkezelés. Az állam funkciói: klasszikus (külső védelem, belső rend) társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági)

1.2. A gazdasági közigazgatás átalakulása Globalizáció Magyarország az államszocializmustól a globalizációig Magyarország válaszai a globális kihívásokra

1.2.1. Globalizáció (1) A globalizáció jelentősen átalakította az állam gazdasági funkcióit és ezzel összefüggésben a gazdasági közigazgatás feladatait, szervezetét, személyzetét és eljárásait. A globalizáció hatására: új állami szerepkörök keletkeztek, ugyanakkor a hagyományos állami teendők minőségben lényegesen átalakultak, mennyiségben megsokszorozódtak

1.2.1. Globalizáció (2) Kiemelkedően fontos állami tevékenységfajták: makrogazdasági irányítás, nemzeti versenyképesség megőrzése, javítása, társadalmi kohézió elősegítése, állami (pénzügyi) ellenőrzés, „humántőke” fejlesztése, „húzó ágazatok” kijelölése, támogatása, érdekérvényesítési és koordinációs mechanizmusok működtetése, korrupció ellen harc és integritás. „Piac vagy állam” felfogás helyett „piac és állam” koncepció.

1.2.2. Magyarország az államszocializmustól a globalizációig Szocialista tervutasításos, szabályozott Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell (1990.) A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát. Következmény: dereguláció; reguláció; rereguláció; liberalizáció; külgazdasági reorientáció; a piacgazdaság jogi- és intézményi rendszerének megteremtése. EU tagság : intézményi és jogi harmonizáció

1.2.3. Magyarország válaszai a globális kihívásokra (1) Cél: a közjó érvényesítése, munka alapú gazdaság és társadalompolitika. Magyarországon a gazdasági közigazgatás eszközeinek alkalmazását az elmúlt időszakban jelentős innovációk jellemezték. Ezek az eszközök az alábbiak: Közhatalmi eszközök, Tulajdonosi eszközök, Egyéb eszközök.

1.2.3. Magyarország válaszai a globális kihívásokra (2) Közhatalmi eszközök: Jogalkotás Jogalkalmazás. Tulajdonosi eszközök: Cél: az állami/nemzeti tulajdon arányának növelése. Egyéb eszközök

1.3. A gazdasági közigazgatás feladatai Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését: a gazdálkodás makroszintű feltételeit; a gazdasági folyamatok alakulását; a gazdasági szabályozás egészét; az EU konform intézményi mechanizmust; a konjunkturális ingadozásokat; a nemzetgazdaság külső és belső védelmét; a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit; a közigazgatás működtetését; a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét; az államháztartás hatékony működését; az államadósság kezelését.

1. A gazdasági igazgatás átalakulása, jövőbeni feladatai összefoglaló Fogalmak: gazdasági igazgatás; globalizáció; privatizáció; dereguláció; reguláció; liberalizáció; az állam gazdasági érdekérvényesítő tevékenysége; a nemzeti érdekek érvényesítése.

2. fejezet A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati és nem kormányzati szervek által ellátandó feladatok

Célkitűzés A hallgató ismerje meg: a) a gazdasági igazgatás alkotmányos kereteit b) az állam gazdaságigazgatási feladatainak ellátását biztosító intézmények rendszerét c) a gazdasági kamarák részvételét a gazdaságigazgatási feladatok ellátásában d) az érdekegyeztetés rendjét.

2.1. A gazdasági igazgatás alkotmányos keretei A piaci folyamatokba való állami beavatkozás alkotmányos korlátai A közpénzügyek alkotmányos keretei A támogatáspolitika alkotmányos keretei A tulajdonnal való rendelkezés alkotmányos korlátozása

2.1.1. A piaci folyamatokba való állami beavatkozás alkotmányos korlátai (1) Rendszerváltozás (1989-1990): változnak a korábbiakban fennállott tulajdoni-hatalmi és irányítási viszonyok Alaptörvény: a gazdasági alkotmányosság több lépcsős rendszerét alakítja ki: a) Alaptörvény b) sarkalatos törvények (MNB, nemzeti vagyon) c) kódex jellegű szabályozás (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről).

2.1.1. A piaci folyamatokba való alkotmányos korlátai (2) állami beavatkozás alkotmányos korlátai (2) 1949. évi XX. törvény (Alkotmány): - államcél a szociális piacgazdaság - értéksemleges Alaptörvény: a gazdasági alkotmányosság érték-orientált rendelkezések (pl.: a családra, a jogok és kötelezettségek összhangjára, a munkavégzésre, a környezet- és természetvédelemre, a mező-, és erdőgazdasági földekre, a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket). Az állami beavatkozás és a piacgazdaság nem zárja ki egymást Az állam szabályozói hatókörének a mértéke függ a nemzeti szuverenitás mértékétől, a gazdaságpolitikai prioritásoktól (Pl. a nemzeti tulajdon köre, mértéke) Az állam tulajdonosi és közhatalmi jogosítványainak szétválasztása (MNV Zrt, NFA)

2.1.1.A piaci folyamatokba való alkotmányos korlátai (3) állami beavatkozás alkotmányos korlátai (3) Alkotmányos követelmény: a piaci szereplők alapvető jogainak és kötelezettségeinek az ezek megvalósítását szolgáló garanciarendszer alkotmányos szabályozása. Állami beavatkozás a szerződési szabadságba: AB a szerződési szabadság nem alapjog. AB: A hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyok esetében lehetőség szerződéses kapcsolatok egyoldalú átalakítására (pl. devizahitelek). Feltételek: a szerződéskötést követően beállott valamely körülmény folytán a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti; a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható; ha az túlmegy a normális változás kockázatán, és a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű legyen.

2.1.1.A piaci folyamatokba való alkotmányos korlátai (4) állami beavatkozás alkotmányos korlátai (4) A gazdasági érdekérvényesítés eszközei: a megfelelő tőkeerő; a megfelelő szervezettség, valamint a közhatalom (jogalkotás, jogalkalmazás, a döntés közhatalmi eszközökkel való kikényszeríthetősége) Cél: a nemzeti érdekek és a nemzetek feletti érdekek (uniós érdekek) közötti összhang megteremtése Vita az EU-val: egyes hatásköröknek (adó, foglalkoztatás, energiapolitika) nemzeti hatáskörben kell maradniuk

2.1.1.A piaci folyamatokba való alkotmányos korlátai (5) állami beavatkozás alkotmányos korlátai (5) Differenciált állami befolyásolási eszközrendszer: a gazdasági közigazgatás szervezetrendszerének kialakítása a gazdasági folyamatok globális befolyásolása gazdaságfejlesztés, társadalmi- gazdasági tervezés a monetáris és fiskális eszközök alkalmazása a közhatalmi, hatósági jogosítványok gyakorlása a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok ösztönzése. a költségvetés és az adórendszer

2.1.2.A közpénzügyek alkotmányos keretei Országgyűlés: elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását. A közpénzügyekkel kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskörök Átláthatósági klauzula (tulajdonosi szerkezet, tevékenység, nyilvános elszámolás) A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A pénzügyi alkotmányosság intézményei: a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék a Költségvetési Tanács

2.1.3. A támogatáspolitika alkotmányos keretei Alapelv: diszkrimináció tilalma Különböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű alkalmazása AB: „a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie” A pozitív diszkrimináció alkotmányosságát mindig esetenként, konkrét tényállások alapján kell vizsgálni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke: a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely torzítja a versenyt, vagy érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Notifikációs eljárás: támogatás előzetes jóváhagyása Engedély nélküli állami támogatás: kötelezettségszegési eljárás Az Országgyűlés és a Kormány EU ügyekben való együttműködése: egyeztetési kötelezettség, de szabad a kormány tárgyalási mandátuma

2.1.4. A tulajdonnal való rendelkezés alkotmányos korlátozása Tilos az alapvető jogok (így a tulajdonhoz való jog) alanyai közötti bármiféle hátrányos megkülönböztetést. Mindenki szabadon rendelkezhet tulajdonával (öröklés), de „a tulajdon társadalmi felelősséggel jár.” Állami monopolhelyzet: koncesszió Kizárólagos állami tulajdon, illetve a nemzeti vagyon köre sarkalatos törvényben Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése: „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

2.2. Az állam gazdaságigazgatási feladatainak ellátását biztosító intézmények rendszere, azok feladatai Az Országgyűlés gazdaságigazgatással összefüggő feladatai A Kormány gazdaságigazgatással összefüggő feladatai A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek A gazdasági kamarák A gazdasági érdekegyeztetés rendje

2.2.1. Az Országgyűlés gazdaság- igazgatással összefüggő feladatai (1) A nemzeti szuverenitás legfőbb közjogi intézménye Az Országgyűlés legfontosabb operatív feladata a törvényalkotás. Sarkalatos törvényben: pl. a családok védelme; a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosításának korlátai az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályok, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás; az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének köre, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítése; a Magyar Nemzeti Bank; az Állami Számvevőszék Törvények: minisztériumok felsorolásáról, tárgyévi költségvetési törvény, zárszámadási törvény

2.2.1.Az Országgyűlés gazdaság- igazgatással összefüggő feladatai (2) Kormány Országgyűlés általi ellenőrzésének eszközei: a napirend előtti felszólalás, a napirend utáni felszólalás, az interpelláció, a kérdés, a vizsgáló bizottság felállítása, a politikai vitanap tartása az Országgyűlés illetékes bizottsága általi beszámoltatás. Az Országgyűlés munkáját plenáris ülésén, valamint a bizottságokban folytatja le.

2.2.2. A Kormány gazdaságigazgatással összefüggő feladatai Alaptörvény Önálló szervezet alakítási hatáskör Kancellária típusú működés A kormányzati gazdaság irányító-szabályozó tevékenység funkciói Kormányzati stratégiai tervdokumentumok Testületek (egyéb szervek) 2016-tól: Stratégiai kabinet, Gazdasági Kabinet – ügydöntő hatáskör Minisztériumok: stratégia és jogalkotás, Végrehajtás: kormányhivatal, járási hivatal NAV: állami bevételek beszedésének központosítása MÁK: költségvetési kiadások központosítása

2014-től elkülönül a kormányzati koordináció és a szakpolitika 2.2.3. A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek (2) 2014-től elkülönül a kormányzati koordináció és a szakpolitika Összkormányzati célok: Miniszterelnökség Gazdasági igazgatással összefüggő szakpolitikai feladatokat lát el: a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Külgazdasági és Külügy Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A szakpolitikai feladatok (ágazati-funkcionális) : javaslatot készít a Kormány általános politikájára, előkészíti a stratégiai dokumentumokat és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását, intézményirányítást és felügyeletet gyakorol, Ágazati feladat: vertikalitás Funkcionális feladat: horizontális jelleg

Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányítása 2.2.3. A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek (2) Miniszterelnökség: Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányítása A kormányzati tevékenység összehangolása A közigazgatás-szervezése Irányító hatósági feladatok Közbeszerzési ügyek

Nemzetgazdasági Minisztérium: 2.2.3. A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek (3) Nemzetgazdasági Minisztérium: A gazdaságpolitika és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozása Iparügyek Adópolitika Kereskedelem Államháztartás Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Belgazdaság Építésgazdaságért, lakásgazdálkodás lakáspolitika Pénz-, tőke- és biztosítási piac Szakképzés és felnőttképzés Társadalmi párbeszéd A foglalkoztatáspolitika A turizmus A vendéglátás

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Állami infrastruktúra-beruházások 2.2.3. A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek (4) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Állami infrastruktúra-beruházások Bányászati ügyek Energiapolitika Fogyasztóvédelem A nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitika

Külgazdasági és Külügyminisztérium: Külgazdasági politika 2.2.3. A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek (5) Külgazdasági és Külügyminisztérium: Külgazdasági politika Gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítése A nagyvállalatokkal megkötött stratégiai együttműködési megállapodások Regionális beruházási támogatások Ikerintézményi programmal összefüggő feladatok; Multilaterális kereskedelempolitika Nemzetközi fejlesztési együttműködés Régiók Bizottsága Külgazdasági diplomata hálózat irányítása

Földművelésügyi Minisztérium: 2.2.3. A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek (6) Földművelésügyi Minisztérium: Agrárpolitika Élelmiszerlánc-felügyelet Élelmiszeripar Erdőgazdálkodás Földügy Halgazdálkodás Ingatlan-nyilvántartás Környezetvédelem Természetvédelem Térképészet Vadgazdálkodás

Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2.2.3. A gazdaság igazgatás koordinációs-, illetve szakpolitikai (ágazati-, illetve funkcionális) feladatait ellátó központi államigazgatási szervek (7) Emberi Erőforrások Minisztériuma: Családpolitika Szociál- és nyugdíjpolitika A társadalmi felzárkózás

2.2.4. Az önkormányzatok gazdaságigazgatási feladatai (1) Az önkormányzat gazdaságszervezési feladatai: helyi lakosság foglalkoztatása mint megrendelő az önkormányzat tulajdonában levő vagyon hasznosítója fejlesztésekhez, beruházásokhoz szükséges terület biztosítása, az infrastruktúra kiépítése, helyben működő vállalkozások segítése, támogatása (adókedvezmények).

2.2.4. Az önkormányzatok gazdaságigazgatási feladatai (2) Az önkormányzatok autonóm gazdálkodása, de adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó kötelezettségekért nem vállal felelősséget.

2.2.4. Az önkormányzatok gazdaságigazgatási feladatai (3) Saját bevételek a helyi adók; a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; az átvett pénzeszközök; az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj, valamint az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei. A helyi önkormányzat vagyona, nemzeti vagyon a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

2.2.4. Az önkormányzatok gazdaságigazgatási feladatai (4) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Működési hiány nem tervezhető. A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.

2.3. A gazdasági kamarák (1) Feladatai: a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatása az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése közigazgatási feladatok piacszervezés tájékoztatás, tanácsadás

2.3. A gazdasági kamarák (2) külön törvény hozza létre Köztestületi jelleg: külön törvény hozza létre önkormányzati jogkörök jogszabályban meghatározottak szerinti közfeladatot látnak el speciális közhatalmi jogkörök (közérdekű kereset indítási jog, etikai szabályok, kamarai választott bíróság) szolgáltatási tevékenységet végeznek tárgyalópartnerei a Kormánynak nyilvántartás (tagi, gazdaság szerkezeti)

2.3. A gazdasági kamarák (3) Gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara területi és országos szervezetei (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) - önkéntes tagság az agrárkamara (Magyar Agrár-,Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara) - agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagsága

2.4. A gazdasági érdekegyeztetés rendje 1989: Országos Érdekegyeztető Tanács - tripartit rendszer – munkaadó-munkavállaló-Kormány (minimálbér tárgyalások kizárólagos fóruma) 2004-től: duális rendszer Kormány tanácskozási joggal vesz részt. 2012-től a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács: az Országgyűléstől és a Kormánytól független testület Tagjai: a munkaadói és munkavállaló érdek-képviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a bevett egyházak Feladata: konzultáció, javaslattétel, tanácsadás A Tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt. A Tanács plenáris ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal képviselője

3. fejezet Az állam gazdaságszervező és szabályozó tevékenysége, annak eszközei

Célkitűzés A hallgató ismerje meg: a) a gazdaságpolitikai célképzés és tervezés rendszerét b) a fiskális és a monetáris politika eszközrendszerét c) az állami támogatáspolitika fő eszközeit, korlátait d) a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat e) a gazdasági verseny szabályozási és felügyeleti rendjét f) a koncesszió szabályrendszerét g) a közbeszerzés szabályrendszerét h) az agrártermékek sajátos piacszabályozási és intézményi rendjét.

3.1. A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés (1) Gazdaságpolitika fogalma: A gazdasági növekedés érdekében a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások számbavétele, felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek kijelölése. Nagy hangsúlyt helyez a szükségletek helyes felmérésén túlmenően azok kielégítési módjára és csoportosítására is, méltányos jövedelem eloszlást, növekvő életszínvonalat biztosít. Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer (szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politikák, fiskális és monetáris mechanizmusok) A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés: Célok meghatározása és rendszere, Nemzetgazdasági tervezés felértékelődése (nem várt, ad hoc jelenségek „sűrűsödése”), Nemzetgazdasági statisztikai rendszer jelentősége.

3.1. A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés (2) A gazdaságpolitika célkitűzései: A gazdasági növekedés elősegítése, a költségvetési és külgazdasági egyensúly megteremtése, és fenntartása, az infláció kezelhető tartományban tartása, a gazdaság és a társadalom modernizációjának elősegítése. Megvalósítása összehangolt, a világgazdaság változásaihoz is igazodó fiskális és monetáris politikával lehetséges. A nemzetgazdasági tervezés és kormányprogramok vonalába illeszkedő költségvetési törvényjavaslatok, törvények megalkotása.

3.1. A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés (3) Összehangolt fiskális és monetáris politika Magyarország új típusú versenyképességi tényezői Stabil ÁHT-i pénzügyi környezet Csúcs- technológiára képzett szakemberek Megfelelő oktatási rendszer Egészséges munkaerő és „egészséges” TB ellátó

3.1. A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés (4) A nemzetgazdasági tervezés legfontosabb célkitűzései: erősíteni indokolt az államháztartás finanszírozásában a belső források szerepét az államadósság mértékének csökkentését, teljesítményre ösztönző adórendszer energiabiztonság megszervezése, olcsó természeti erőforrások biztosítása lakossági és vállalati felhasználóknak a magyar tulajdonú vállalatok nemzetgazdaságon belüli arányát, számát, belső és külső piacokon való érvényesülését nemzetközi vállalatok „honosítása” a gazdasági szereplők által felhasználható nemzeti rendelkezésű finanszírozási források körét és értékét az állam pedig segítse a munkaerőpiacon a társadalom integrációból kiszakadt tagjainak megjelenését

3.2. A fiskális és monetáris politika (1) A gazdasági folyamatok közgazdasági, közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök: költségvetési politika, monetáris politika, fejlesztés politika. Az állam gazdasági funkciói: stabilitás, egyensúly fenntartása, jövedelem újraelosztás „igazságos” megvalósítása – a közjó megvalósítása a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci szegmensének befolyásolására irányuló allokáció, 2008-tól válságkezelés – 2013-ra konszolidált, növekedésre képes gazdaság.

3.2. A fiskális és monetáris politika (2) Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása. Költségvetési bevételek: adójellegű bevételek nem adójellegű bevételek állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek egyéb bevételek Költségvetési kiadások Felhalmozási célú Működési célú. Államháztartás

3.2. A fiskális és monetáris politika (3) A monetáris politika megvalósításának eszközei: Az MNB szerepe: Jegybanki eszköztár: árfolyam-politika; kamatpolitika; monetáris szabályozás, devizatartalék kezelése, kereskedelmi bankok tartalék szabályozása, MNB önfinanszírozási program – eladósodottság csökkentése, belső finanszírozási arány növelése, külső kitettség csökkentése, Mikro- és makroprudenciális feladatkör érvényesítése, Növekedési Hitelprogram (reálszektor refinanszírozó funkció visszaállítása) MNB társadalmi felelősségvállalási programja – lakossági és vállalati devizahitel kitettség megszüntetése, jegybanki CSR

3.3. Az állami támogatáspolitika fő eszközei és korlátai (1) Szakpolitikák összessége Meghatározzák: a célokat a prioritásokat és az eszközöket. A támogatáspolitika céljai: Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti támogatáspolitikai célok; EU működéséről szóló szerződés 107. cikke. A támogatáspolitika eszközei

3.3. Az állami támogatáspolitika fő eszközei és korlátai (2) Átfogó az EU jogelvekkel összehangolt gazdasági stratégia szükségessége EU belső piaccal összeegyeztethető állami és EU forrásból finanszírozott támogatások A nemzeti támogatáspolitika direkt és indirekt korlátai Notifikáció Gazdaságpolitikai célokat szolgáló támogatási rendszerek: agrártámogatások; területfejlesztési támogatások.

3.4. A fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi politika céljai: fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU); a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság, együttműködés stb.) A fogyasztóvédelem szabályozási rendje Jogi alap: 1997. évi CLV. törvény, 2008. évi XLVII. törvény, Ptk. A fogyasztóvédelem intézményrendszere állami fogyasztóvédelem; a fogyasztóvédelmi civil szervezetek; gazdasági kamarák; önkormányzatok; fogyasztói jogok érvényesítése.

3.5. A gazdasági verseny szabályozása és felügyelete (1) Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny fennmaradását, szabadságát és tisztaságát Jogi alap: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról Intézményi háttér Kódex-jellegű szabályozás Hatály

3.5. A gazdasági verseny szabályozása és felügyelete (2) A tisztességtelen verseny tilalma Generálklauzula Tiltott magatartások (hírnévsértés, bojkott stb.) Bíróság versenyfelügyeleti eljárása Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Tiltott magatartások tilos az üzletfeleket megtéveszteni tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása

3.5.A gazdasági verseny szabályozása és felügyelete (3) A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Tiltott magatartások pl.: ármegkötés a piacra lépés akadályozása diszkrimináció stb. Kivételek, mentességek, engedékenységi politika, informátori díj A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.: árral kapcsolatos visszaélések áruvisszatartás indokolatlan előny, vagy hátrányokozás

3.5. A gazdasági verseny szabályozása és felügyelete (4) A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Cél: versenyt korlátozó vállalat-összefonódások ne jöhessenek létre. Az összefonódások fajtái pl. beolvadás; irányításszerzés; tevékenységegyesítő közös vállalat létrehozása.

3.5. A gazdasági verseny szabályozása és felügyelete (5) Gazdasági Versenyhivatal Autonóm államigazgatási szerv A versenyfelügyeleti eljárás: vizsgálat, versenytanácsi eljárás (határozat). Ágazati vizsgálat, piacelemzés, bejelentés, panasz Az Európai Unió versenyjoga kizárólagos hatáskör vállalkozásokra és tagállamokra vonatkozó szabályok

3.6. A Koncesszió (1) Cél: az állami monopóliumok lebontása, a közvagyon időszakos magánkézbe átengedése és piaci alapú működtetése koncessziós díj ellenében. Koncesszió fogalma Jogi alap: 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, ágazati törvények Koncesszió köteles tevékenységek körét a Nemzeti vagyonról szóló törvény állapítja meg.

3.6. A Koncesszió (2) Koncessziós eljárás I. Alanyai: Állam, önkormányzat, belföldi és külföldi természetes és jogi személyek Tárgya: Az állam és önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei Pl. szerencsejáték, dohánytermék árusítása, helyi közutak , közművek Koncessziós pályázat Általános esetben nyilvános pályázat, tartalmazza a legfontosabb pályázati feltételeket, pályázatok benyújtása: min. 60 nap

3.6. A Koncesszió (2) Koncessziós eljárás II. Koncessziós szerződés A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat tevővel szerződéskötés, visszterhes szerződés, max. 35 évre (egy alkalommal a szerződéses idő felével) meghosszabbítható Koncessziós társaság A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania. Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása

3.7. A közbeszerzés (1) Célja: átláthatóság garantálása, ajánlatkérők számára a legjobb beszerzési eredmények elérése, eljárás egyszerűsítése, gyorsítása, adminisztratív terhek csökkentése, kis- és középvállalkozások szerepének növelése. Az eljárás alanyai: Eljáró személyek Ajánlatkérő Ajánlattevő

A közbeszerzés tárgyai Árubeszerzés Építési beruházás Szolgáltatások beszerzése Szolgáltatási és építési koncesszió

3.7. A közbeszerzés (3) Értékhatárok: Uniós értékhatárok: 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló 2015/2170/EU bizottsági rendelet; a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló 2015/2171/EU bizottsági rendelet, valamint a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló 2015/2172/EU bizottsági rendelet. Nemzeti közbeszerzési értékhatárok: költségvetési törvényben meghatározott értékhatárok Lásd: 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről

3.7. A közbeszerzés (4) Közbeszerzések jogának jogforrásai: Nemzetközi jogforrások: WTO- Megállapodás a kormányzati beszerzésről (GPA). Uniós jogforrások: elsődleges jogforrások, másodlagos jogforrások, Európai Unió Bíróság közbeszerzési tárgyú esetjoga, 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint egyéb irányelvek. Nemzeti vagy hazai jogforrások: 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) , valamint alacsonyabb szintű jogszabályok speciális közbeszerzési eljárásokra vagy speciális közbeszerzési tárgyakra vonatkozóan.

3.7. A közbeszerzés (5) A közbeszerzési eljárás menete Ajánlati felhívás Ajánlattétel Ajánlatok bontása, elbírálása Szerződéskötés Eredményhirdetés Eredmény közzététele

3.7. A közbeszerzés (6) Eljárástípusok: Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Tárgyalásos Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Versenypárbeszéd Innovációs partnerség Keretmegállapodás útján megvalósuló közbeszerzés Pl. irodaszer, bútor, jármű, informatikai eszközök

3.7. A közbeszerzés (7) A közbeszerzések intézményrendszere: A közbeszerzésekért felelős miniszter (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Közbeszerzési Hatóság: Tanács, Döntőbizottság, Titkárság Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság Nemzeti Kommunikációs Hivatal Egyéb, a közbeszerzések vonatkozásában hatáskörrel rendelkező szervek. Érdekképviseleti szervek.

3.7. A közbeszerzés (8) A közbeszerzési jogorvoslatok fajtái: Közigazgatási hatósági, illetve erre épülő bírósági felülvizsgálat: Döntőbizottsági eljárás a Kbt. és a Ket. alapján, kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban. Polgári jogi jogvitákat eldöntő eljárás: Közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenség megállapítása esetén. Az uniós szervek által lefolytatott jogorvoslati eljárások: Európai Bizottság speciális jogorvoslati hatáskörei.

3.7. A közbeszerzés (9) Ellenőrzés a közbeszerzések területén: Uniós támogatásból megvalósuló ellenőrzés: folyamatba épített ellenőrzés/ utóellenőrzés. Központi ellenőrzés: közbeszerzésekért felelős miniszter feladata. Hirdetményellenőrzés: 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet valamint a Kbt. rendelkezései alapján. Kommunikációs természetű közbeszerzések ellenőrzése (Nemzeti Kommunikációs Hivatal). Pénzügyi ellenőrző szervek által végzett ellenőrzések.

3.8. Az agrártermékek sajátos piacszabályozási rendje, intézményei (1) Jogi alap: Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról – egységes piacszabályozás Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete – finanszírozási rend A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. Törvény – a közösségi szabályozáshoz kapcsolódó végrehatási előírások a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény – sajátos versenyjogi szabályok Az agrárpiaci beavatkozások pénzügyi forrásait az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) biztosítja. Támogatás kifizetése: MÁK mint kifizető ügynökség

3.8. Az agrártermékek sajátos piacszabályozási rendje, intézményei (2) EU egységes piacára alkalmazható eszközök Kiviteli-, illetve behozatali engedély – 2017. január 1-től Budapest Főváros Kormányhivatal védintézkedés - Bizottság export visszatérítési rendszer sajátos versenyjogi szabályok (lehetőség a szabályozott belső megállapodásokra) Termelői, szervezetek, szakmaközi szervezetek sajátos piacszabályozási jogosítványai Egyes termékpályákon (pl. tej, meggy) sajátos szerződéskötési szabályok

3.8. Az agrártermékek sajátos piacszabályozási rendje, intézményei (3) Belpiaci beavatkozási eszközök közösségi jog alapján: állami intervenció (referencia küszöbérték, intervenciós időszak) a magántárolási támogatás a támogatási programok (iskolagyümölcs, iskolazöldség, iskolatej) a speciális, fogyasztást ösztönző, minőséget, feldolgozottságot javító, termelők közötti együttműködést, szerkezetátalakítást, kockázatkezelést segítő támogatási programok Ágazati-szakmaközi önszabályozás sajátos piacszabályozási jogosítványokkal: szakmaközi szervezetek termelői csoportok termelői szervezetek

3.8. Az agrártermékek sajátos piacszabályozási rendje, intézményei (4) Belpiaci szabályozási eszközök nemzeti jog alapján: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek az áru ellenértéke kifizetési határidejének a törvényi rögzítése; az egyes termények megvásárlásra kötött un. határidős szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok megállapítása; a tejágazatban alkalmazandó kötelező szerződése feltételek megállapítása; a mezőgazdasági adatbázisok rendszerének a felállítása az egyes jogszabályban meghatározottak szerinti fajú állatok levágása során történő kötelező minősítése Meggy felvásárlásakor kötelező a szerződés. Magyar Agrár-, élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara részére biztosított sajátos önszabályozási, illetve közhatalmi jogosítványok: Üzleti Etikai Szabályzat jószolgálati eljárás etikai eljárás közérdekű keresetindítási jog

4. fejezet A gazdasági igazgatás egyes és szervezetrendszere szakmai területei és szervezetrendszere

Célkitűzés A hallgató ismerje meg: a) az iparigazgatásra, b) a kereskedelem és a szolgáltatások igazgatására, c) a munkaerőpiac igazgatására, d) az energiaszektor igazgatására, e) a bányászat igazgatására, f) a külgazdasági folyamatok igazgatására g) az agrárágazat igazgatására vonatkozó szabályokat.

4. A gazdasági igazgatás államigazgatási szervezetrendszere Kormány Meghatározza és irányítja az ország gazdaságpolitikáját Jogszabály alkotás és törvények végrehajtása. Miniszterelnökség, szakpolitikáért felelős miniszter Miniszterelnökség: összkormányzati koordináció, kormányhivatalok szervezeti irányítása, delügyelete Szakpolitikáért felelős miniszter: szakmai irányítás Kormányhivatalok Hatósági feladatok, végrehajtás Járási hivatalok

4.1. Az ipar-igazgatása Célja: mérések egységességének és az ipari termelés biztonságosságának garantálása. Szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok Mérésügy és műszaki biztonság Célja: A termékek, eljárások és szolgáltatások különböző jellemzőinek egységes meghatározása. Szerv: Magyar Szabványügyi Testület Szabványosítás Célja: Szellemi termékek erkölcsi és jogi védelme, anyagi elismerése. Szerv: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A szellemi tulajdon védelme

4.2. A kereskedelem és a szolgáltatások igazgatása Nemzetgazdasági miniszter Budapest Főváros Kormányhivatala Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Kereskedelmi Osztály Idegenforgalmi és Közraktározás-felügyeleti Osztály Jegyző

4.3. A munkaerő piac igazgatása Területei Szervei bérpolitika munkavédelem, munkaügy foglalkoztatáspolitika, felnőttképzés közfoglalkoztatás Nemzetgazdasági Minisztérium Belügyminisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási hivatalok Helyi önkormányzatok

4.4. Az energiaszektor igazgatása Országos Atomenergia Hivatal Atomenergia békés célú hasznosítása. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Villamos energia, Földgáz, távhő víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodás Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. Állami közműszolgáltató holding

4.5. A bányászat igazgatása Bányafelügyeleti hatáskörrel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatalok Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (2017. július 1.) (161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet) Nemzetgazdasági Miniszter

4.6. A külgazdasági kapcsolatok igazgatása Külgazdasági és külügyminiszter Magyarország külképviseletei Gazdasági-kereskedelmi megállapodások végrehajtása, nemzetközi egyezmények kialakítása Nemzeti Befektetési Ügynökség Külföldi vállalkozások befektetés-ösztönzése Mo-on EXIMBANK Támogatott segélyprogramok Magyar Nemzeti Kereskedőház hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének elősegítése

4.7. Az agrárágazat igazgatása (1) Az igazgatási struktúráját befolyásoló külső tényezők: az agrárgazdaság nemzetgazdaságban betöltött súlya; a KAP közvetlen hatálya; földforgalmi kérdésekben a nemzetpolitikai érdekek a mezőgazdaság GMO mentességek biztosítása. Nemzeti prioritások: a kis-, és középvállalkozások, valamint a fiatal gazdák; a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások; a helyben lakó földművesek, és a családi vállalkozások kiemelt támogatása Szabályozási, igazgatási struktúra alapvetően a KAP-hoz igazodik. KAP tagállami végrehajtását szolgáló intézmények közösségi jogon alapuló akkreditációja

4.7. Az agrárágazat igazgatása (2) Agrár-és vidékfejlesztési igazgatási feladatokat ellátó intézmények a Miniszterelnökség (agrár-vidékfejlesztés); a Földművelésügyi Minisztérium; a megyei, fővárosi kormányhivatalok, járási hivatalok; Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Magyar Államkincstár

4.7. Az agrárágazat igazgatása (3) a nem kormányzati szervek külön törvénnyel létrehozott köztestületeket, és az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezeteket (pl. elismert tenyésztő szervezet).

4.7. Az agrárágazat igazgatása (4) Köztestületek: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, mint gazdasági kamara, szakmai (hivatásrendi) kamarák a hegyközségi szervezetrendszer A szakmai (hivatásrendi) kamarák: Magyar Állatorvosi Kamara Országos Magyar Vadászkamara Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Agrár-érdekképviseletek: egyeztetési kötelezettség A COPA és a COCEGA az EU intézményeinek elsődleges konzultatív partnere mezőgazdasági témákban ( Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara képvisel)

köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!