Politológiai alapfogalmak értelmezése Politológia I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége I. Tudomány tárgyának fogalmi meghatározása Politika sokszínű világának kiemelése kutatók részéről. Politika célja felől történő meghatározás. Politika államvezetés művészete. Politika: érdekellentétből fakadó hatalmi harc.

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége I. Tudomány tárgyának fogalmi meghatározása Politika sokszínű világának kiemelése kutatók részéről. Politika célja felől történő meghatározás. Politika államvezetés művészete. Politika: érdekellentétből fakadó hatalmi harc.

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége II. Ulrich Alemann: politika meghatározásainak csoportosítása aszerint, mit helyezünk a meghatározás középpontjába. Tíz jellegzetes definíció, alcsoportok Első csoport: guvernnamentális definíciók (állam, vezetés, hierarchia). A politika lényege: az állam vezetése, ill. parancsolás és engedelmeskedés az állam keretein belül (Max Weber).

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége III. Második csoport: normatív politikafogalmak. Lényege: bizonyos értékek, célok megvalósítása (helyes rend, béke, szabadság és demokrácia). Harmadik csoport: politika konfliktusorientált definíciói: osztályok és csoportok harca Konfliktusorientált definíciók közötti különbség. Marxizmus-leninizmus: politika osztályok közötti kibékíthetetlen harcot jelent.

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége IV. Karl Deutsch: kommunikációs folyamatok a politika alkotóelemei. H. Laswell: politika egyfajta elosztási küzdelem Easton: politika értékek autoritatív elosztása társadalom számára. DE hatalom és uralom kezdettől fogva a politika fogalmának centrális elemei (Machiavelli és Hobbes). Politika hatalomközpontú meghatározása: Max Weber.

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége V. Max Weber: „A politika mint hivatás”. Politika: távlati célokra tekintő stratégia gondolkodás + gyakorlat. Politika tudományos fogalmának definiálása az állam, hatalom és uralom összefüggésében. Politika: az állam mint politikai szervezet vezetését jelenti.

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége VI. Carl Schmitt: konfliktus alapú politikafogalom fő képviselője. Politika lényeges ismérvének kutatása, amely megkülönbözteti más társadalmi jelenségektől. Politika eredendő antagonizmusa minden politikai fogalom polemikus jellegében megnyilvánul. DE bírálat: antidemokratikus következtetések miatt.

I. A politika tudományos definíciójának nehézsége VII. Modern rendszerelmélet: politika integráló-egyesítő, irányító és fenntartó szerepe. Niklas Luhmann: a politika ma már csak az államra vonatkoztatva határozható meg. DE: homályban marad, hogy konkrétan milyen konfliktusban álló érdekek is közvetítődnek és érvényesülnek a döntéshozatali folyamatokban. Politika világának összetettsége + politikai tapasztalatok gazdagsága.

II. Állam és szuverenitás I. Állam ismérvei: határolt államterület, fennhatósága alá tartozó államnépesség + állami erőszak monopóliuma. Állam szuverén! A latin status publicus és az olasz lo stato szóból ered. Létrejöttének előfeltétele: uralkodó természetes személyének és közhatalmi funkciójának szétválása. Polgári társadalom kialakulásával egy időben jött létre.

II. Állam és szuverenitás II. Hegel: állam közvetítő kapocs, mely összefogja a társadalom centrifugális erőit. Marx: osztályuralom fenntartására szolgáló elnyomó szervezet. DE az állam nem képes függetleníteni magát a társadalom erőitől. Állam két döntő ismérve:

II. Állam és szuverenitás III. Max Weber definíciója: „az állam intézményes politikai üzem, amely az erőszak monopóliumával rendelkezik a rend érvényre juttatásában”. Állam: hagyományosan az európai politikai gondolkodás középpontjában állt. Angolszász gondolkodás: állam helyett polgári társadalom autonómiája (kormányzás). Állam nemcsak uralkodik, hanem szervezi is a társadalom életét

III. Hatalom I. Hatalom: átszövi az emberi viszonyokat, elválaszthatatlan a vele összefonódó jelenségektől. Max Weber: „a hatalom az az esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély”. Hatalom: cselekvésen alapul, hatalom sohasem abszolút. Többféle forrása lehet.

III. Hatalom II. Hatalom különböző fajtáinak tipizálása a hatalom forrásai alapján (H. Popitz) 1. akcióhatalom; 2. szimbolikus hatalom; 3. instrumentális hatalom; 4. információs hatalom. A hatalmat meg kell teremteni, a hatalomteremtés folyamatában kombinálni kell a fenti négy típust.

IV. Az uralom I. Autoritás: változó jelentés szövegösszefüggéstől függően. Autoritás: törvényes, legitim hatalom. Uralom: hatalom tartós intézményesülése politikai, szervezeti és kulturális eszközökkel. Előfeltétele: hatalom gyakorlásának szervezett rendje szükséges. Uralom tengelyében a parancsolás és az engedelmesség viszonya áll.

IV. Az uralom II. Uralom: társadalom szervezetéhez kapcsolódik. Uralom spontán módon létező válfaja. Rejtett és nyilvánosan kifejezett uralmi viszonyok. Az uralmat mindig uralmi szervezetben gyakorolják. Uralmi viszonyok: parancsolás jogossága + engedelmesség kötelessége. Uralommal szembeni tartózkodás ideológiai okai:

V. Különböző hatalomfelfogások I. Hatalom politikai gondolkodásban való elméleti értelmezése 1. A hatalom pszichológiai elméletei: Lényege: hatalom szubjektív megközelítése (hatalmi ösztön, belső hatalmi törekvés) Hatalom lélektani magyarázata és politikai ambíciók vizsgálata

V. Különböző hatalomfelfogások II. 2. Hatalom realista felfogása: Lényege: hatalomgyakorlás feltételeinek és dologi formáinak vizsgálata. Hatalom: államhatalom (hatalmi eszközök és erőforrások megszerzése, megtartása és gyarapítása). H. Morgenthau: politika érdekeket követő cselekvés, mely a hatalom terminusaiban történik. Hatalom kilenc fő ismérve:

V. Különböző hatalomfelfogások III. 3. Hatalom mint befolyás elmélete (Robert Dahl). Lényege: hatalmi viszonyok empirikus kutatása, megfigyelhető magatartás vizsgálata egy adott hatalmi konfliktusban. 4. Hatalom funkcionális elmélete: hatalom viszonyjellegének kiemelése. Hatalmi viszony létrejötte: az érdekek konfliktusában az egyik fél szankciók fenyegetésének hatására engedni kényszerül.

V. Különböző hatalomfelfogások IV. 5. A hatalom rendszerelméleti és kommunikációelméleti megközelítése Hatalom egyfajta közvetítő-szabályozó eszköz (interaktív jelleg, kölcsönös csere). Hatalmi viszony mint aszimmetrikus kommunikáció. Hatalom racionális számítás tárgya lesz (Niklas Luhmann).

V. Különböző hatalomfelfogások V. Karl Deutsch: hatalom működésének vizsgálata aszerint, hogy miként történik egy politikai rendszerben az információk központosítása és újraelosztása. A hatalomra ott van szükség, ahol már csődöt mondott a befolyás. Parancsok engedelmes követése függ az uralmon lévők képességétől. Hatalom: komplex társadalmi és politikai jelenség.

VI. A befolyás I. A. Prittwitz: hatalom és a befolyás közötti különbség lényege: 1. Befolyás (nem jelenti az akarat teljes érvényesítését, szükség szerint való jelentkezés, tartós kölcsönösségi kapcsolat). 2. Befolyás: eszköz politikai célok elérésére. 3. Realitásként kell kezelni, nem pedig puszta esélyként. 4. Befolyásolási helyzet: szimmetrikus vagy aszimmetrikus lehet.

VI. A befolyás II. Befolyás mértéke: befolyásoló fél milyen fenyegetést képvisel + milyen ösztönzéssel él? A befolyási terek nagyon változatosak. Média, társadalmi nyilvánosság övezetei + közéleti politizálás Befolyás adott eseben lefordítható a hatalomra. DE valódi személyi és hatalmi döntések másutt születnek meg.

VII. Konfliktus és konszenzus I. Konfliktus: társadalmi ellentét, egymást kizáró társadalmi törekvésekhez való kötődés. Társadalom struktúrájában gyökerezik (lásd: pártok és pártrendszerek kialakulása). Konfliktus: korábban károsnak, társadalmi rendet bomlasztó jelenségnek tartották. A konfliktus minden társadalom működésének velejárója. Konfliktusmentes társadalom: utópia

VII. Konfliktus és konszenzus II. Konszenzus: kétféle jelentés: 1. consent: beleegyezés valamibe 2. consensus: megegyezés két tárgyaló aktív fél között Gyakori a két fogalom összemosása. Konfliktus és konszenzus: egymásra vonatkoztatott reflexiós kategóriák. Alapvető konszenzus köre demokratikus, pluralista politikai rendszerekben.

VIII. Legitimitás I. Legitimitás: uralom elfogadottsága, polgárok általi támogatottsága Minden uralom igazolásra szorul: nemcsak érdekből és megszokásból, hanem morális indítékból is. Max Weber: legitimitás három típusa; 1. tradicionális; 2. karizmatikus; 3. legális-racionális.

VIII. Legitimitás II. J. Beetham: legitimitás kérdésének három szintre való bontása: 1. legalitás szintje; 2. normatív igazolás szintje; 3. egyetértés kinyilvánításának szintje. Legitimitás: hatalmi viszonyok jogi-normatív + erkölcsi dimenziója. J. Habermas „A legitimitás valamely politikai rend elismerésére méltó volta”

VIII. Legitimitás II. J. Beetham: legitimitás kérdésének három szintre való bontása: 1. legalitás szintje; 2. normatív igazolás szintje; 3. egyetértés kinyilvánításának szintje. Legitimitás: hatalmi viszonyok jogi-normatív + erkölcsi dimenziója. J. Habermas „A legitimitás valamely politikai rend elismerésére méltó volta”

VIII. Legitimitás III. Legitimitás: könnyebbé teszi a kormányzást + biztosítja a polgárok engedelmes együttműködését. DE kölcsönös kötelezettséget is támaszt. Megszerzésének módja függ az uralkodó politikai hagyományoktól + társadalom fejlettségi szintjétől. A hatalom legitimációjának fő formája az alkotmányos demokrácia (jogállamiság és demokratikus választás elvei: procedurális legitimitás).

IX. Politikai ideológiák és értékek I. Ideológiák: koherens eszmerendszerek a társadalmi csoportok érdekeinek kifejezésére. Társadalmi modernizáció termékei. Az ideológiák a társadalomról és a politikáról alkotott diskurzus során jöttek létre. Általános világmagyarázat nyújtása. Választható csoportidentitás kínálata, integráló és orientáló hatás.

IX. Politikai ideológiák és értékek II. Értékek hierarchiájának rögzítése. Gyakorlati vonatkozása különbözteti meg az ideológiát a tudománytól. Értékek: szoros összefüggés az ideológiával. Érték: nem teljesen szubjektív megítélés függvénye. Tartalmi értékfogalmak a politikában (szabadság, egyenlőség, testvériség, közjó, biztonság, rend és igazságosság)

IX. Politikai ideológiák és értékek III. Politikai magatartásunkat és ítéleteinket áthatják az ilyen értékek. Értékek: cselekvés általános irányának meghatározása. Értékek: egyesítik az embereket. Értékmentesség vagy értékközösség dilemmája DE politikában elkerülhetetlen az értékválasztás.

Köszönöm a figyelmet!