1. kisepika Készítette: Horváth Andrea

a novella A novella epikai műfaj. Cselekménye egyetlen esemény körül összpontosul. Kész, kialakult jellemeket mutat be, előadásmódja gyors, célratörő. Általában csattanóval zárul.  Móricz Zsigmond: Tragédia a szatíra A szatíra a komikum élesebb fajtája. Célja a negatív jelenségek bírálata. Módszere az arányok megváltoztatása: a nagyítás, a kicsinyítés vagy a túlzás. Különleges fajtája a paródia.

„Nem lezár, befejez, hanem utat nyit, elindít.” a paródia A paródia egy jól ismert mű, műfaj vagy stílus komikus hatású utánzása. Szerzője egy mű formai jegyeit úgy utánozza, hogy azokat komolytalan tartalommal tölti meg, s ezzel vált ki nevetést. az egyperces novella Az egyperces novella rövid történet. Minimális közlésre törekszik, a dolgok lényegét jelzésszerűen ábrázolja. Az olvasótól az értelmezés maximumát várja el. „Nem lezár, befejez, hanem utat nyit, elindít.” (Örkény István)

2. Líra

Stílusirányzatok Az impresszionizmus célja a pillanatnyi látvány megragadása. Nem a valóság a lényeg, hanem ahogy azt a művész látja. A szimbolizmus elfordul a látható világtól a képzeletbeli, a sejtelmes felé. Képrendszere bonyolult, összetett. A szecesszió a hagyományok-elvárások közül való kivonulás művészete. Jellemzői az élénk, dekoratív színek, a növényi díszítés, a halál és a szerelem együttes ábrázolása.

új mÛvészi törekvések Formabontás az epikában:  az időrend felbontása  a nézőpont változtatása Formabontás a lírában:  objektív ábrázolásmód (a költő belső világá- nak kivetítése tárgyakra, jelenségekre)

stílusalakzatok A szinesztézia a különböző érzékterületek összekapcsolása. Pl.: lila dalra kelt egy nyakkendő színek víg pacsirtái zengtek A szimbólum egy egész gondolati tartalmat felidéző szókép. Pl.: Valaki az Értől indul el, S befut a szent, a nagy Óceánba.

A komplex kép fajtái az allegória és a szimbólum. A komplex képben több képi eszköz lépésről lépésre egyetlen képpé áll össze. Alapja egy metafora vagy hasonlat, amelyet a költő síkváltással kibont. E síkváltás során átlépünk egyik síkról a másikra (a részből az egészbe, a természetiből az emberibe, a tárgyról az élőlényre, a külsőből a belsőbe stb.) A komplex kép fajtái az allegória és a szimbólum.

a NYUGAT A Nyugat 1908-tól a magyar irodalmi élet központja, fő szervező ereje volt. A kultúra egészét megújította. 1. nemzedéke: (1908-tól) Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond 2. nemzedéke: (az 1920-as években) Szabó Lőrinc, József Attila, Illyés Gyula 3. nemzedéke: (az 1930-as években) Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Weöres Sándor

3. dráma

drámatörténet Őskor:  harci táncok vadászat előtt céljuk a munkamegosztás elpróbálása, a vad szellemének megidézése  papok, táltosok szertartásai (jelmez, kellék, díszlet, közönség, „színész”) Ókor:  temetési szertartások  Dionüszosz-ünnepek  az athéni demokráciában tragédiaversenyek Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész

Középkor:.  egyházi ünnepeken Jézus élete.  vásári komédiások Középkor:  egyházi ünnepeken Jézus élete  vásári komédiások  Angliában: William Shakespeare és a Globe Újkor:  Franciaországban: Moliére színházában alakult ki a mai forma: jelmez, függöny, díszlet, felvonás, szünet Magyar színjátszás:  a 18. század elejétől vándorszínészek  a Nemzeti Színház 1840-től

elbeszélés leírás párbeszéd Szem-pont Epika Dráma közlés-mód elbeszélés leírás párbeszéd monológ jellemzés cselek-mény Részletező, vannak kitérői, haladásában lassú. a főhős Sorsát a körülmények alakítják. Csak párbeszéd. A drámai párbeszéd feszesebb, telítettebb az epikaiénál, mert ki kell fejeznie a szereplők egymáshoz való viszonyát; tovább kell mozdítania a cselekményt; érzékeltetnie kell a térviszonyokat, a környezetet. Sűríti az eseményeket, csak a cselekvő-küzdő főhős szempontjából fontos konfliktusokkal foglalkozik. Legjellemzőbb vonása az akarat. Ez mozgatja az egész cselekményt.

Segíti vagy akadályozzák a főhőst. Szem-pont Epika Dráma a szereplők Segíti vagy akadályozzák a főhőst. tagoltság fejezetek Ellentétbe kerülnek a főhős szándékaival. Ez eredményezi a „drámai küzdelmet”. felvonások jelenetek színek

a szereplők előtörténete, céljai Szempont Epika Dráma Szerkezet Előkészítés: megismerjük a szereplőket, egymáshoz való viszonyukat, a helyet és az időt Expozíció: a szereplők előtörténete, céljai II. Bonyodalom: megindítja az események láncolatát II. Konfliktus: a célok összeütközése III. Kibontakozás: az események láncolata III. Akciósorozat: küzdelem IV. Tetőpont: a legfeszültebb helyzet IV. Kulmináció (csúcspont) sorsforduló V. Megoldás: választ ad a mű nyitott kérdéseire választ ad az expozíció nyitott kérdéseire

a dráma szövege Címlap: szereplők, idő, helyszín A dráma szövege normál : szereplők párbeszéde nagybetűs: megszólalók nevei dőlt betűs: szerzői utasítások

A színjáték a dráma színpadi változata. Közösségi alkotás. A rendező felfogása határozza meg, hogy az előadás egésze hogyan értelmezze a művet. Kiválasztja a színészeket, vezeti- irányítja a próbákat. A színészek megjelenésükkel, mozgásukkal, arcjátékukkal, hanghordozásukkal hitelesítik a szerző és a rendező elképzeléseit. A dramaturg a rendező igényei szerint átírja a darabot. ◈

Szerepkörök:. hős, hősszerelmes (amorózó) Szerepkörök: hős, hősszerelmes (amorózó) hősnő, tragika, komika, naiva epizodista statiszta A színházművészet ágai: balett bábjáték musical opera operett pantomim A színpadkép látványelemei: díszlet és világítás jelmezek smink

4. média

a kommunikáció fajtái mindennapi : célja a kapcsolat fenntartása; jellemzője a kötetlen stílus hivatalos: célja valamilyen ügy intézése; jellemzője a szűkszavúság, meggondoltság művészi : célja önmagunk és a világ megismertetése; jellemzője, hogy hatni kíván a befogadóra tömegkommunikáció: célja a tájékoztatás, ismeretterjesztés, szórakoztatás, befolyásolás

a média írott információhordozók napilapok hetilapok folyóiratok könyvek  elektronikus információhordozók tévé rádió mozgófilm hanglemez (CD) DVD Internet számítógép 

a tömegtájékoztatás mûfajai A hír rövid, tárgyilagos közlés. A tudósítás részletesebb, sokszor helyszíni tapasztalatszerzés alapján tájékoztat. A cikk elemző írás valamilyen kérdésről. A riport helyszíni tudósítás egy eseményről. Célja : informálás, tudósítás, szemléletformálás, meggyőzés Az interjú a nyilvánosság előtt folytatott beszélgetés. Általában része a riportnak.

a riport felépítése A téma, a riportkészítés oka 1. A színhely, a riportalany bemutatása 2. Az esemény ismertetése 3. Beszélgetés Összegzés, vélemény

befolyásolás a médiában: a reklám A reklám valaminek a népszerűsítése. Az ideális reklám:  rövid (méregdrága a műsoridő)  figyelemfelkeltő (ha nem köti le a nézőt, felesleges megcsinálni)  félreérthetetlen (az informálás a célja) Jellemzője, hogy képi sémákat (egyszerűsített ábrázolásmódot) és szlogeneket (jelmondatokat) használ.