Átrendeződő villamosenergia piac Európában, hatások, dilemmák MESZ 2016 Ráckeve, 2016. április 25-26. Átrendeződő villamosenergia piac Európában, hatások, dilemmák dr. Molnár László, ETE főtitkár

A Párizsi klímacsúcs eredményei A 196 résztvevőnek (195 állam és az EU) sikerült megállapodni A Megállapodás fő célja a globális melegedés 2oC – illetve, ha lehetséges, 1,5oC - alatt tartása. A Megállapodást 2016. április 22-én írják alá, és akkor lép hatályba, ha legalább 55 ország – melyek felelősek az emissziók legalább 55%-áért – aláírja. A Párizsi Megállapodás egy vegyes nemzetközi dokumentum, alapvetően önkéntes kötelezettség vállalások egészülnek ki számonkérési szabályokkal és ajánlásokkal. Rövidtávon a Megállapodás Magyarországra nézve nem tartalmaz konkrét kötelezettséget.

Az EU klímavédelmi politikái Az EU számos környezetvédelmi célt tűzött ki. Kiemelhetjük az energiahatékonyság és a megújulók növelésére továbbá a CO2 emissziók csökkentésére irányuló kötelező direktívákat, célkitűzéseket. Jól ismert a 2020-ra előírt 3x20-as cél, azaz az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, az energiahatékonyság és a megújuló energiák részarányának 20%-os növelése. Az EU már 2030-ra is megfogalmazott új energetikai EU célokat: 2030-ig az ÜHG emissziókat 40%-kal kell csökkenteni, a megújuló energiák részarányát és az energiahatékonyságot 27%-kal kell növelni.

És vannak ilyen mérések is A globális hőmérséklet alakulása, 1978-2016 A sárga szín a modellszámítás eredménye, a kék a mérés 40 év alatt kb. 0,4oC melegedés A kiugró csúcsokat vulkán kitörések okozzák 4 Forrás: RSS global mean temperature change

A legnagyobb kibocsátók CO2 emissziói a globális emisszió %-ában Kína 29% USA 15% EU 10% India 7% Oroszország 5,3% Japán 3,7% Kína, az USA és az EU együtt a kibocsátások 54%-át, A felsorolt hat legnagyobb kibocsátó együtt 70%-ot képviselnek. 5

A Világ primer energia felhasználása energiahordozónként és szcenárióként, 2000-2040, Mtoe A jelen politikával 44%, az új politikával 32%, a 450-es szcenárióval 12%-os energia-felhasználás növekedés várható 2013-2040 között A CO2 16%-kal nő. Mi lesz a Párizsi klímacsúcs ígéreteivel? Energia igény Energia által kiváltott emissziók 6 Forrás: IEA World Energy Outlook 2015

Globális primer energia növekedés és energia-mix az Új politika szcenárió szerint, 2000-2040, Mtoe Még 2040-ben is dominálnak a fosszilis energiák Megújuló Biomassza Víz Atom 80%-os energia- fogyasztás növekedés 2000-2040 között Földgáz Olaj Szén Még 2040-ben is csak 22% lesz a megújulók aránya 7 Forrás: IEA World Energy Outlook 2015

Villamosenergia termelés Kínában Óriási szénfogyasztás növekedés A nem-víz megújulók (szél, nap) szerepe jelentéktelen A kínai energia-igény növekedés 2035-ig nagyobb mint a teljes európai fogyasztás. A fejlett régiókban a fogyasztás stagnál. Az EU a Föld lakosságának 7%-át, energia- fogyasztásának és a CO2 emisszióknak kb. 10 %-át adja. A fejlődő országok gyors növekedése miatt az EU tagállamok rendkívüli erőfeszítései a globális CO2 kibocsátások csökkentésére nem vezetnek eredményre Az EU csak évi 0,1%-kal csökkenti a globális emissziót, míg azok évi 1,4%-kal nőnek. Fosszilis Víz Nem víz megújuló Atom 8 8 8 Forrás: Energy Statistics China

Hogyan érhetjük el a CO2 csökkentési célokat és a Föld melegedésének lelassítását, megállítását? A legfontosabb dekarbonizációs technológiák A legfőbb cél az energiafelhasználás és a CO2 emissziók csökkentése, melyet az alábbi megoldások segítik elő: Az energiahatékonyság fejlesztése az energia-termelés és felhasználás terén; A megújuló energiák fokozott alkalmazása, de nem szabad az ellátásbiztonságot veszélyeztetni (időzítés!); A szén- és földgáz felhasználás fokozatos csökkentése (de CCS); Az atomenergia szinten tartása vagy fejlesztése; A közlekedés és a fűtés villamosítása; Az energiatudatosság növelése; Az energiatakarékosságot motiváló árrendszer bevezetése. 9

Az EU klímavédelmi politikájának fő elemei Kötelező célkitűzések, direktívák kidolgozása; A megújuló energiák növelésének intenzív támogatása; A fosszilis energiák – elsősorban a szén – kiszorítása az energia-mixből elsősorban fiskális eszközökkel; Az atomenergia fejlesztésének, szinten tartásának megnehezítése (pl. az állami támogatás megtiltásával), egyes országokban az atomerőművek leállítása (pl. Németország).

A villamosenergia ipar helyzete az EU-ban

A villamosenergia fogyasztás alakulása az OECD-ben és az OECD Európában, 2014-2015 Az OECD-ben 2015. évi villamosenergia termelés elérte a 10300 TWh-t, ami 2014-hez képest 0,4%-os ill. 41,3 TWh-s növekedést jelent. Az OECD Európában a 2015. évi villamosenergia termelés 2014-hez képest 1,9 %-os növekedést mutatott.

OECD Áram-mix, 2015, Az éghetők dominálnak, a megújulók (szél, nap, geoterm., stb.) csak 7,6 %-on állnak Meg- újuló Meg- újuló Víz Víz Atom Atom Éghető Éghető

OECD Európa, Áram-mix, 2014-2015-2016 januárban Azaz még Európában sem dominálnak az áram-mixben a megújulók Éghetők: 46 % Atom: 24 % Víz: 18 % Szél, nap, geoterm.: 12 %

Az EU árampiacok alakulása I. A piacnyitás óta nagy forrásbőség jellemző, amit tovább növelt a vállalati tartalékok összekapcsolása és a 2000-es évek elején beinduló erőműfejlesztés, melyet a növekvő igény és a régebbi berendezések lecserélése motivált. 2011-től megindult a szél és naperőművek intenzív építése. Forráshiány egyetlen országban sem alakult ki. A következmény bevételhiány, a szén, földgáz és atomerőművek erőművek idő előtti leállítása. A különféle források szerint több 10.000 MW-nyi hagyományos erőművet állítottak le. Az európai villamosenergia rendszer változásának fő hajtóereje a megújuló energiák erőltetett fejlesztése

Az EU árampiacok alakulása II. Az EU és a nemzeti energiapolitikai célok teljesítése érdekében ösztönzött intenzív megújuló-erőmű létesítés következtében újabb és újabb hagyományos erőművek válnak feleslegessé, és szorulnak ki a piacról. Az elmúlt 5 évben a nagy energiatársaságok - pl. a német E.ON és RWE – veszteségessé váltak, és vagyonuk nagy részét elveszítették. Közben azonban az áram nem lett olcsóbb, mert az energia és hálózati költségcsökkenést a közterhek növekedése elvonta.

Az EU árampiacok alakulása III. A megújuló erőművekben termelt áramot a szabályozás következtében a piaci árakat lényegesen meghaladó árakon kötelező átvenni. Így miközben szűkösség és kapacitás-piac hiányában a hagyományos erőművek árbevétele nem fedezi a költségeket, a piac megújuló szegmense részére az EU által jóváhagyott, állami támogatást tartalmazó, nyereséges üzemeltetést biztosító bevétel folyósítható. (Itt nem létezik a tiltott állami támogatás.)

Az EU árampiacok alakulása IV. A hagyományos erőművek folyamatos leállítása miatt előfordulhat, hogy a szél- és naperőművek leállása esetén nincs elég hagyományos erőművi kapacitás a rendszerben. Azonban az árszabályozás miatt (ársapka) ilyenkor sem juthatnak extra bevételhez a hagyományos erőművek. A csak energiapiacot üzemeltető piaci modellben a termelők bevételei nem érik el a költségek teljes megtérüléséhez szükséges mértéket. Ennek a fenntarthatatlan helyzetnek a megoldására az EU-ban még csak keresik a megoldást.

Hol van itt a minden tisztességes versenyre kötelező azonos elbánás? A megújulók helyzetbe hozásának eszközei az EU-ban Versenytorzító tényezők a megújulókkal kapcsolatban Ezek a tényezők jelentős költségnövekedést idéznek elő   Fosszilis energiák, atom Megújuló energiák Beruházási támogatás? nincs van Kötelező átvétel? Támogatott, emelt árú átvétel? Rendszerszabályozási gondok? nincsenek vannak Tartalék erőművekre szükség van? szükség van Energiatárolási igény van? Kiszámítható működés? igen Fogyasztáshoz igazítható? nem Két példa a versenytorzításra: 1. Mátrai erőmű szolár PV telep áramát 35 Ft/kWh-ért átveszik. Csepeli erőmű 16 Ft-os áramát a piacon kell eladni 2. A Mátrai erőmű PV beruházása 50%-os támogatással épült. Paks2 beruházását nem szabad támogatni. Hol van itt a minden tisztességes versenyre kötelező azonos elbánás? 19

Megújuló energia támogatások a top-15 országban, 2013, Mrd USD A fajlagos német támogatások 5-10-20-szor nagyobbak, mint a fejlett országokban. Kínánál 50-szer, Indiánál 160-szor nagyobb a német fajlagos támogatás Forrás: OECD IEA WEO-2014 A német megújuló energiák gyors felfutását sem a megújulók magas versenyképessége okozza, hanem a rendkívül nagy beruházási és ár- támogatás. Kérdés, hogy a hatalmas német támogatások hogyan hatnak a versenyképességre, és meddig marad meg a politikai támogatottság? 20 20

Globális megújuló energia támogatások típusonként Meddig kell még támogatni a megújulókat? Globális megújuló energia támogatások típusonként az Új Politikák szcenárió szerint, 2007-2040 milliárd USD (2013) Forrás: OECD IEA WEO-2014 Biodiesel Tény Prognózis Etanol Egyéb Szolár, konc. Szolár PV Még 2040-ben is jelentős támogatás lesz Bioenergia Szél, tengeri Szél, szárazföldi 21 21 21 21

Áram-termelési költségek, €/MWh Adatforrás: Fraunhofer ISE 2013 Energiahordozó €/MWh Barnaszén 38–53 Kőszén 63–80 Földgáz 75–98 Szél, szárazföldi 45–107 Szél, tengeri 119–194 Biomassza 135–215 Fotovoltaikus, kicsi 98–142 Fotovoltaikus, nagy Paks* 79–116 42 22 22 *A szerző számítása szerint Paks2 50-55 €/MWh

Ezért képtelenség az a korábban sokat emlegetett feltevés, hogy a Kapacitás értékek: Atom, szél, nap Mennyi energiát tud termelni egy adott technológia? A kapacitás érték azt mutatja, hogy egy év alatt pl. 1000 MW kapacitással hány MWh villamosenergiát lehet termelni. A Paksi Atomerőmű az év, azaz a 8760 óra 92%-ában termel az elmúlt évek statisztikái alapján. A szélenergia ezzel szemben csak 15%-ban, 1300 órában termel, a nominális kapacitásra vetítve, a német statisztika alapján. Ennél is rosszabb a helyzet a napenergiánál, mely kb. csak 10%-ban termel. Azaz 1000 MW nukleáris kapacitás hatszor annyi energiát termel, mint egy azonos kapacitású szélturbina-farm. A napenergiánál pedig ez az arány még rosszabb, az atomerőmű kilencszer több energiát termel. Ezért képtelenség az a korábban sokat emlegetett feltevés, hogy a 2000 MW-os Paksi Erőmű kiváltható 2000 MW szélenergiával. 23 23

Melyik technológia adja legolcsóbban az áramot Melyik technológia adja legolcsóbban az áramot? Összesített áramtermelési költségek az Európai Unióban az IEA „Új politikák” szcenárió szerint, USD/MWh, 2020. Forrás: OECD IEA WEO-2014 CO2 költség Működés, karbantartás Tüzelőanyag kltsg. Beruházási kltsg. Paraméterek Kihaszn. Élettart. Szél-Nap 10-20% 20 év Atom >90% 60 év Forrás: OECD IEA WEO-2014 A szél-nap esetén 3-szor kell beruházni! IEA: Életciklusra vetítve, a nukleáris eredetű áram a legolcsóbb. A megújulók többsége nem állítható elő piaci áron. Meg kell találni az együttélést a fosszilis energiák és a megújulók között. Az EU gazdasági érdeke, hogy a megújulók támogatását fokozatosan leépítse. 24 24 24

Kérdés: Melyik utat járja Európa? Klímavédelmi és energetikai jövőkép Németország vs. USA 3 megdöbbentő ábra Az Energiewende hatásai Kérdés: Melyik utat járja Európa?

USA villamosenergia felhasználás, 2000-2040 USA: 25 %-os növekedés Németo.: 25 %-os csökkenés 2050-ben a vill.en. 80%-a megújuló 26 26 26 Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015

USA összenergiafelhasználás 1980-2040 USA: néhány %-os növekedés Németo.: 50 %-os csökkenés 2050-ben az energ. 60%-a megújuló Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015 27

Az USA emissziók stagnálnak a következő negyedszázadban A CO2 emissziók a jövőbeli gazdasági növekedéstől, az energiafogyasztástól és az energia-áraktól függenek Az USA emissziók stagnálnak a következő negyedszázadban Az energiához köthető CO2 emissziók, millió tonna History Projections 2013 Németo.: 80 %-os csökkenés High Economic Growth High Oil and Gas Resource US Referencia szcenárió Ki vállalja a német erőltetett fejlesztésnek a költségeit? Hoz-e bármiféle előnyt, hasznot ez a fejlesztést? Az USA-tól leszakadó Németország ezzel felzárkózik vagy tovább nő a leszakadása? Low Economic Growth Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015 28 28 Outlook

Németország: mi van a háttérben. Energiewende: Cui prodest Németország: mi van a háttérben? Energiewende: Cui prodest? Mi a német politika valódi célja? A Föld megmentése? Nem, ahhoz Németország túl kicsi A német „zöld ipar” helyzetbe hozása? Igen A politikai népszerűség megőrzése, választás megnyerése? Igen De Németország nagy árat fizethet ezért az egyéni, a többi fejlett országokétól eltérő útért

A villamosenergia jövője Az EU-n kívüli fejlett világban a megújuló energiák folyamatosan, de lassan nőnek. Részarányuk még 2040-ben is messze elmarad a fosszilis energiák és az atom mögött. Az EU-ban, és főképp Németországban a megújuló energiák erőltetett fejlesztése folyik Következmény: a szén- és földgáz tüzelésű erőművek, továbbá az atomerőművek tönkremenetele, a szabályozási kapacitás kritikus szintre csökkenése, a romló ellátásbiztonság.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket The End 31 31