A helyi önkormányzatok dr. Kálmán János

Tartalom A helyi önkormányzatok jogállása. A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben. Önkormányzattípusok. A központi szervek helyi önkormányzatokat érintő hatáskörei. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei: Önkormányzati feladat- és hatáskörök. Államigazgatási feladat- és hatáskörök. Az önkormányzatok szervezete: A képviselő-testület. A képviselő-testület bizottságai. Településrészi önkormányzat. Tisztségviselők. Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal. A helyi önkormányzatok társulásai.

A helyi önkormányzatok jogállása Állami szervek, a végrehajtó hatalom gyakorlásának egyik formája. A közigazgatási szervezeti rendszer részei. Decentralizáció – autonómia. Az önkormányzati rendszer országonként különböző. Közig. jogtudomány az államszervezeten belüli hely szempontjából két modell Helyi önkormányzás (self-government)– világosan elhatárolt feladat- és hatáskör, ezen belül nagyfokú önállóság - angol Helyi igazgatás (local administration) - állami szuverenitás egy és oszthatatlan – helyi önkormányzat csak delegált hatalommal rendelkeznek – erős állami felügyelet - francia Változások a XX. sz. végétől – integrált önkormányzati modell – a helyi közfeladatok ellátására alkalmassá tétel – skandináv országok

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alkotmányban A helyi önkormányzás tartalmának meghatározása alkotmányos kérdés Modelljei: Enumerációs elv – ultra vires – angol Generális klauzula – kontinentális Alkotmány Önkormányzáshoz való jog – a választópolgárok közösségének alkotmányos alapjoga Generális klauzula – helyi közügyekben – a helyi közszolgáltatások szervezése, a helyi közhatalom gyakorlása Önkormányzati alapjogok Önkormányzati jogok védelme – AB, bíróságok Törvényességi ellenőrzés, önkormányzati döntések felülvizsgálata kizárólagos bírósági hatáskör

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben Alaptörvény – 31- 35. cikk Az önkormányzáshoz való jog alapjogi szabályozása, s ezzel az alkotmányos védelem megszűnt Generális klauzula – 31. cikk (1) bek. – helyi közügyek intézése, helyi közhatalom gyakorlása Nem szabályozza, milyen területi egységekben működnek, milyen típusai vannak a helyi önkormányzatoknak Önkormányzati alapjogok helyett – képviselő-testület hatásköreit határozza meg, amelyeket a képviselő-testület törvény keretei között gyakorolhat Törvényességi felügyelet – széles beavatkozási lehetőség Az önkormányzatokról sarkalatos törvény – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) rendelkezik

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben Az Alaptörvény 32. cikkében szabályozott képviselő-testületi hatáskörök: a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

Önkormányzati rendszer szabályozási kerete 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) Célok: modern, költséghatékony, feladatorientált rendszer alapjai; az alapértékek megőrzése; a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének megszilárdítása.

Önkormányzattípusok Községi Nagyközségi Városi A helyi önkormányzatok típusai Települési önkormányzatok Községi Nagyközségi Városi Járásszékhely városi Megyei jogú városi Fővárosi kerületi Területi önkormányzatok Fővárosi Megyei

A helyi önkormányzatok és az Országgyűlés Az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, feladat- és hatásköreit, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait. Az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő- testület feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a képviselő-testület feloszlatással kapcsolatos álláspontját az Országgyűlés döntésének meghozatala előtt ismertetni. Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról.

A helyi önkormányzatok és az Országgyűlés kormányhivatal Mv. miniszter Kormány indítványa AB vélemény OGY Tiszaderezs (1992) és Tápiószele (2004)

A helyi önkormányzatok és az Országgyűlés Képviselői összeférhetetlenség: 1994-2014 nincs összeférhetetlenség; 2014-től összeférhetetlen. Az OGY ellenőrzési jogosítványai: Szakosított ellenőrző szervek (ÁSZ, AJB); Vizsgálóbizottságok felállítása (55/2009. (V. 6.) ABH).

A helyi önkormányzatok és a köztársasági elnök Dönt az érintett helyi önkormányzatok kezdeményezésére – az ország területének közigazgatási tagozódásával, valamint területszervezéssel kapcsolatosan előkészített – városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről; megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét – ha az Országgyűlés a helyi képviselő- testületet feloszlatja –, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei.

A helyi önkormányzatok és a Kormány Az Alaptörvényben, a Mötv.-ben és az ágazati törvényekben meghatározott szabályozási tárgyakban a helyi önkormányzatokat érintő rendeletet alkothat (pl.: állig. hatáskör telepítése, törvényességi felügyeleti eljárás, stb.). A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet irányítása. Az önkormányzat által vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítását saját hatáskörébe vonhatja, ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt a képviselő-testület a határozat bírói felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, közigazgatási perben dönt. Adósság-keletkeztető ügyletekhez előzetes hozzájárulás.

A helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (Bm) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás megadásánál; összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását; koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását; közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében; jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a Magyar Államkincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére; jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának megismerésére, rendszerezésére; dönt a 85. § (10) bekezdésében foglalt jóváhagyás megadásáról.

A helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (Mvm) irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét; kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően – a feltételek fennállása esetén – kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját.

A helyi önkormányzatok és a (szak)miniszterek meghatározza a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését; a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt; tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; a helyi önkormányzatoktól – ágazati feladatai körében – adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére a helyi önkormányzatokért felelős miniszter koordinálásával pénzügyi támogatást nyújthat.

Törvényességi felügyelet Törvényességi ellenőrzés Törvényességi felügyelet

Törvényességi felügyeleti eljárás célja A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő- testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása.

A törvényességi felügyelet vizsgálati köre A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat: működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; döntéseinek jogszerűségét; jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási kötelezettségének teljesítését. Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – biz. kivétellel – azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra: amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának, jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott.

Törvényességi felügyelet Eszközei AT meghatározott Önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése Törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása Mötv-ben meghatározott

Mötv.-ben meghatározott törvényességi felügyeleti eszközök törvényességi felhívással élhet; kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület vagy a társulási tanács ülését; javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját; kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát;

Mötv.-ben meghatározott törvényességi felügyeleti eszközök kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését; javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását; kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;

Mötv.-ben meghatározott törvényességi felügyeleti eszközök fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben meghatározott esetekben.

Önkormányzati rendelet felülvizsgálata AB Alaptörvénybe ütközés Indítványozza a Kormányhivatal a miniszteren keresztül a Kormánynál Kúria Jogszabályba ütközés A Kormányhivatal kezdeményezi az eljárást

Kormányhivatal megalkotja a rendeletet A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása Kormányhivatal kezdeményezi a Kúria eljárását Határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot Kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás általa történő pótlását Kúria felhatalmazza Kormányhivatal megalkotja a rendeletet

Kormányhivatal pótolja a határozatot, bírságot szab ki Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása Kormányhivatal kezdeményezi a KMB eljárását Határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot Kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás általa történő pótlását KMB felhatalmazza Kormányhivatal pótolja a határozatot, bírságot szab ki

Törvényességi felügyeleti bírság Kiszabásának feltételei: a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének; az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; a bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt; ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást; az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását. Mértéke: legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap (38.650), legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese. A kormányhivatal döntése a KMB előtt megtámadható

Nem törvényességi felügyeleti eszközök A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni. A kormányhivatal javaslattal élhet az érintett működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat, illetve a társulási tanács köteles a kormányhivatallal ismertetni. A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából.

Önkormányzati feladatok Monista Dualista

A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei Feladat- és hatáskörök Önkormányzati Kötelező Önként vállalt Fakultatív Alternatív Helyi közbiztonság Államigazgatási

A helyi közügy AT. Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Mötv. A helyi közügyek alapvetően (1) a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a (2) helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés (3) szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

Kötelező önkormányzati feladat és hatáskörök differenciált telepítése A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

Kötelező önkormányzati feladat és hatáskörök differenciált telepítése A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a gazdasági teljesítőképességet; a lakosságszámot; a közigazgatási terület nagyságát. Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.

Kötelező önkormányzati feladat és hatáskörök Ötv. megoldása: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, parkolás biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

Kötelező (?) önkormányzati feladat és hatáskörök A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen : településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemető, közvilágítás, közutak, parkolás); egészségügyi alapellátás; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás; kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, filmszínház stb.); szociális (települési támogatás), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; lakás- és helyiséggazdálkodás; hulladékgazdálkodás; sport, ifjúsági ügyek; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; távhőszolgáltatás; … Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

Széles körű végrehajtási rendeleti szabályozás Az Mötv.-ben meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha az Mötv. másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. A rendeleti szabályozási kör nem üresítheti ki az önkormányzáshoz való jogot!

Önként vállalt önkormányzati feladat és hatáskörök Önként vállalt feladatok Fakultatív feladatok Átvállalt önkormányzati feladatok Helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok

Fakultatív önkormányzati feladatok A helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntése (a döntés kizárólag az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik). Megjelenhetnek törvényekben (Vtv.; Fogyv. tv.). Önként vállat feladat lehet minden olyan helyi közügy önálló megoldása, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Ellátása nem lehet jogszabállyal ellentétes. Nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. (kötelező feladatok ellátásának elsődlegessége!) Helyettesítő (pótló) aktus, törvényességi felügyelet (bírság). Finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az önként átvállalt (alternatív) önkormányzati feladatok A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – (1) annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a lakossági igények indokolják (2); gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon (3) ; többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni (4). A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő- testülete rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. A kormányhivatal – indokolt esetben más állami szervek bevonásával – törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

Döntési eljárás Kormányhivatal A hatáskör eredeti címzettje Átvállalt feladat ellátása Tv. Felügy. Egyetértés Döntés A döntést a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig kell meghozni. Más állami szerv bevonása

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. (szervezetalakítási jog egyik különleges formája) Állam vs. municipiális rendőrség? Elsődleges az állam szerepvállalása, amelyet kiegészít az önkormányzati feladatellátás. AT. 46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény. önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület- felügyelő, a mezőőr, az rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr Önkormányzati rendészeti szerv a polgármesteri hivatal a (1) belső szervezeti egységként, (2) önálló költségvetési szervként, (3) költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozható létre. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.

Államigazgatási feladatok Törvényben meghatározott Törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott Átvállalt állami feladat

Államigazgatási feladatok Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, valamint a jegyző számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja. Mötv. 87. § - társulás létrehozása. Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. (Ket. szabályozza!)

Járási hivatalok létrehozatalának hatásai 1299/2011 (IX.1) Korm. határozat Járás területi és szervezeti egység a települési és megyei szint között Feladatai: a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról  (174/2012. (VII.26.) Korm. rend. a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról)

Járási hivatalok létrehozatalának hatásai Cél: az önkormányzati és államigazgatási feladatok szervezeti szinten történő szétválasztása. Rendező elv: a helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek jegyző az egyértelműen állami feladatok járási hivatal Az átkerülő feladatok döntő többségét, azok nagyságrendjét is figyelembe véve az okmányirodai feladatok, gyámhivatali feladatok, egyes szociális ellátásokkal összefüggő feladatok, és a szabálysértési ügyek alkotják.

Átvállalt állami feladatok A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. Csak azt tehet meg az önkormányzat, amit jogszabály előír. Pl. köznevelési törvény alapján – 3000 főnél kisebb település átvállalhatta az iskola infrastrukturális működtetését (már megszűnt ez a lehetőség!).

Megyei önkormányzatok feladatai A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. De a megyei önkormányzat is helyi önkormányzat, így vonatkoznak rá az általános szabályok is (önként vállalt feladatok, államtól átvállalt feladatok)!

Önkormányzati és államigazgatási hatósági ügy Önkormányzati hatósági ügy Államigazgatási hatósági ügy Mihez kapcsolódik Helyi közügy Országos közügy Statuáló jogforrás Törvény, önkormányzati rendelet Törvény, törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet Hatáskör Képviselő-testület Annak felhatalmazása alapján bizottság, polgármester, jegyző, társulás Polgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, hivatal ügyintézője Jogorvoslat Képviselő-testület – bírói felülvizsgálat bizottság, polgármester, jegyző, társulás - Fellebbezés a képviselő-testülethez Fellebbezés – általános szabály szerint a kormányhivatalhoz A fővárosi, megyei kormányhivatal szerepe A törvényességi felügyeleti jogkör sem terjed ki rá A Ket. szerinti felügyeleti szerv 2010. évi CXXVI. Tv, 66/2015. (III. 30.) Kormr. Ellenőrizhet Eljárásra utasíthat Aktusfelülvizsgálat – fellebbezés alapján és hivatalból

Gazdasági társaságok Civil szervezetek KT bizottság részönkormányzat polgármester társulás jegyző hivatal Gazdasági társaságok Civil szervezetek

A képviselő-testület működése választott szerv (5 évre); gyakorolja a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit ( átruházás!); ülések nyilvánosak (esetenként zárt); rendes / rendkívüli ülések; rendeletalkotás Társult képviselő-testület: gazdaságosság; közös hivatal, intézmények stb.

Átruházási tilalom A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a rendeletalkotás; szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;  a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; a bíróságok ülnökeinek megválasztása; állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; területszervezési kezdeményezés; a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés, amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

Nyilvános és zárt képviselő-testületi ülések Zárt ülés esetkörei: Kötelező zárt ülést tartani: Pl: összeférhetetlenség; méltatlanság; fegyelmi büntetés kiszabásakor, vagyonnyilatkozattal összefüggő eljárásakor Érintett kérésére kerül elrendelésre: Pl.: választás; kinevezés; vezetői megbízás adása, ennek visszavonása A nyilvános testületi ülés sértené az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét: az önkormányzat vagyonával való rendelkezés; pályázat megtárgyalása Nyilvános: a képviselő-testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt testületi ülést csak kivételes esetekben lehet elrendelni

Határozatképesség, döntéshozatal Egyszerű többség Jelenlévő képviselők > 50% Minősített többség Megválasztott képviselők > 50% Javaslat Döntés

Döntéshozatal Az eljárási szabályokat SZMSZ-ben kell rögzíteni Nyílt szavazás módja, eljárási szabályai Titkos szavazás szabályai Név szerinti szavazás szabályai A zárt ülésen tárgyalt ügyekben: alpolgármester választás; önkormányzati hatósági ügy; összeférhetetlenség; méltatlanság; kézfelemeléssel szavazatszámláló géppel ezek együttes alkalmazásával az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára SZMSZ-ben meghatározott esetekben Az eljárási szabályokat SZMSZ-ben kell rögzíteni

A képviselő-testület döntései Döntések Rendelet Eredeti Származékos Határozat Normatív Egyedi

Rendeletalkotás Rendeletet alkot: törvény felhatalmazása alapján; törvényben nem szabályozott társadalmi viszony rendezésére Elfogadásához minősített többség szükséges Sajátosságai: illetékessége: főszabályként a helyi önkormányzat illetékességi területe; társulás és társult képviselő testület esetén speciális szabály kihirdetése: helyben szokásos módon aláírója: jegyző és polgármester

Rendeletalkotás mulasztás esetén a kormányhivatal pótolhat; jogforrási hierarchiában való illeszkedés; a rendeletre vonatkozó szabályokat normatív határozatra is alkalmazni kell; jellemző rendeletalkotási tárgyak: SZMSZ; költségvetés; vagyongazdálkodás; szociális rendelet

A jegyzőkönyv A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek kötelező tartalmi elemeit a törvény felsorolja: testületi ülés helye; időpontja; megjelenés ténye; javasolt, elfogadott napirendi pontok; előterjesztések; egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, az ülésen elhangzottak lényege; szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma; döntéshozatalban résztvevők száma; döntésből kizárt képviselő neve és a kizárás indoka; jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése; SZMSZ-ben meghatározottak

A képviselő-testület bizottságai Alapfeladata: a képviselő-testület döntéseinek előkészítése; végrehajtásának szervezése; végrehajtás ellenőrzése Döntéshozatalban való részvétel: a képviselő-testület döntési jogot is biztosíthat számára; a képviselő-testület visszavonhatja döntését, valamint felülvizsgálhatja, megváltoztathatja azt; bizottsági ügyrendről, munkaterv elfogadásáról személyes érintettség esetén a kizárásról dönthet; önállóan meghozott döntések

A bizottságok összetétele az elnökének és tagjainak megbízatása megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára; bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani; törvényi előírás, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester; a bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható; polgármester és a jegyző a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet

Bizottságok Állandó Kötelező Fakultatív Ideiglenes

A bizottságok megalakítása a képviselő-testület a bizottsági struktúráját, az egyes bizottságok feladatkörét, létszámát, személyi összetételét maga határozza meg és ezeket a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja kötelező bizottságok létrehozása: kétezernél több lakosú településen szükséges pénzügyi bizottságot kialakítani fakultatív bizottságok megalakítása  bármikor megszűntetheti, míg a kötelező bizottságnak csak a személyi összetételét, illetve a bizottság létszámát változtathatja meg; ideiglenes bizottság létrehozása  egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára; száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el; ezer főt meg nem haladó településeken a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja

Településrészi önkormányzat A képviselő-testület – szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendelt- ségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Polgármester helyi politikus, választott tisztségviselő, a helyi közélet első számú szereplője; megbízatását közvetlenül a választópolgároktól kapja, erős felhatalmazás; a képviselő-testület elnöke, összehívja és vezeti a testület ülését; tagja a képviselő-testületnek, képviseli a testületet; a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő

A polgármesteri tisztség keletkezése tisztsége (jogai és kötelezettségei) megválasztásával keletkezik; a tisztség betöltésének módja: főállású vagy társadalmi megbízatású lakosságszámtól függetlenül; főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg; a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy alkalommal a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja a tisztség betöltésének módját; megválasztását követően esküt tesz, esküokmányt ír alá; javadalmazásának pontos mértéke az Mötv.-ben szerepel, attól eltérni nem lehet

A polgármester tisztségének megszűnése az új polgármester megválasztásával; ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható; az összeférhetetlenség kimondásával; méltatlanság megállapításával; sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával; a tisztségről történő lemondással; a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával; az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával; halálával;

A polgármester jogállása Nem köztisztviselő – jogállását a Mötv. szabályozza, az ott nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló tv. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok A 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere: a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. A 3000 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének, valamint a 3000 fő feletti település társadalmi megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére a képviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Vagyon-nyilatkozattételi kötelezettsége van

A polgármester jogállása, felelőssége Jogállás, felelősség: Méltatlanság miatt meg kell szüntetni a megbízatását annak akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek; akinek az állammal, önkormányzattal szemben köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem rendezi; akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette; aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja; aki az összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására Az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapítása a képviselő- testület hatásköre – bírói felülvizsgálat – KMB – munkaügyi per szabályai szerint.

A polgármester hatáskörei és jogosítványai Eredetüket tekintve: képviselő-testület által átruházott; törvények által közvetlenül a polgármester számára meghatározott Jellegük alapján: a képviselő-testülethez, bizottsághoz kapcsolható feladatok, az önkormányzati hivatallal kapcsolatos teendők; államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása; a civil szervezetekkel, a lakossággal összefüggő feladatok Kiemelendő: összehívás, vezetés „vétójog” főpolgármesteri vétójog; döntéshozatal a testület helyett „nem döntés” miatt, illetve két ülés között (kivéve át nem ruházható hatáskörök); jegyző, aljegyző kinevezése

Alpolgármester alapvető rendeltetése a polgármester helyettesítése, munkájának segítése; személyére csak a polgármester tehet javaslatot, a képviselő-testület választja (választása: titkos szavazás, minősített többség); egy alpolgármester választása kötelező (kizárólag a testület tagjai közül); több alpolgármester is választható; alpolgármester választható nem képviselő-testület tagjai közül is (korlátozott jogkör); az alpolgármester főállású akkor lehet, ha a polgármester is az; illetményét, tiszteletdíját a testület a polgármester díjazásának 70-90%-ában állapítja meg (spec. 90%-ig)

Jegyző a képviselő-testület szerve, döntési jogköre is van; a funkció lényeges eleme a közvetítő jellegű tevékenység (hivatal – polgármester – testület – bizottságok); első számú szakmai vezető (képzettség: főiskola, egyetem); a polgármester(ek) nevezi(k) ki határozatlan időre, vezetői munkakör, díjazás – Kttv.; formai változás: a hivatal vezetője a jegyző, a fővárosban a főjegyző; testület legfeljebb 6 hónap időtartamra az SZMSZ-ben rendelkezhet a jegyzői feladatok ellátásának módjáról; a tisztség betöltetlensége esetén a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására hivatali köztisztviselőt, vagy más jegyzőt nevez ki

A jegyző feladatai Képviseleti szervekkel kapcsolatos: adminisztratív, technikai jellegű, szervezési feladatok; döntések tartalmi előkészítése és a jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása, jegyzőkönyv a testületi ülésekről Szakmai feladatellátásával összefüggő feladatok. A hivatal vezetése: államigazgatási, önkormányzati és önkormányzati hatósági feladatok ellátása Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról Gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében

Aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat; 10 000 fő felett kötelező a kinevezése; főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város és a megyei közgyűlés hivatala esetén több aljegyző is kinevezhető; kinevezésére a jegyzőre vonatkozó szabályok irányadók; illetményét kinevezésekor a polgármester, azt követően a jegyző állapítja meg

A hivatal Az Alaptörvény és az Mötv. alapján a képviselő-testület hivatalt hoz létre:  a hivatal az önkormányzat szerve, mely ellátja a képviselő- testület munkájával kapcsolatos feladatokat, illetve közreműködik a polgármester, jegyző feladat- és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok ellátásában A hivatalok típusai: önálló polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, főpolgármesteri hivatal, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal); a kétezer vagy a kétezer fő lakosságszámot meghaladó község, továbbá lakosságszámtól függetlenül a város önálló hivatalt hozhat létre, de csatlakozhat közös hivatalhoz is; közös önkormányzati hivatal;

A közös önkormányzati hivatal Feltételek: azon községek, amelyeknek a lakosságszáma nem éri el a kétezer főt, közös önkormányzati hivatalt hoznak létre (nem tarthatnak fenn önálló hivatalt); a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeknek járáson belül kell lenni, a települések egymással határosak, vagy legfeljebb egy település választja el őket egymástól

A hivatal feladatai képviselő-testület döntéseinek szakmai előkészítése, döntések végrehajtása; államigazgatási feladatok ellátása; közös önkormányzati hivatal esetén kihelyezett ügyintézés biztosítása (ügyfélszolgálat, ügyintéző)

A társulás lényege: két vagy több önkormányzat megállapodás útján történő közös feladatellátása; Mötv. - kevesebb a kötelező szabály, tágabb tér az önkormányzatok megállapodásának; társulási megállapodásokat felül kellett vizsgálni, szükség esetén az Mötv. szabályaihoz igazítani

A társulás Általános szabályok: a képviselő-testületek egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre; írásbeli megállapodás; a képviselő-testületek mindegyikének minősített többségű döntése kell a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, a társulás megszüntetéséhez; csatlakozni a naptári év első napjával, kiválni a naptári év utolsó napjával lehet, törvény, illetve megállapodás alapján eltérő időpont is lehet; a csatlakozásról és a kiválásról szóló döntést legalább hat hónappal korábban meg kell hozni és erről a társulási tanácsot értesíteni kell; kizárásról a társulási tanács dönt

Köszönöm a figyelmet!