Vallástörténet I. India vallásai NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu

Indus civilizáció - i.e. 7000/6000-2400 Mehrgarh

Indus civilizáció ausztro-ázsiaiak, dravidák, árják i.e. 5000 – kerámia (i.e. 3500 – korongolt) i.e. 4000 – (birka, kecske, tyúk) zebu, búza, árpa i.e. 3500-2500 – erődített, városias jellegű központok létrejötte (0,8-2 ha, <5000 fő) i.e. 2500/2400-2000/1800 - Harappá-kultúra (Csanhu-dáró, Szindh, Lóthal Gudzsara stb.) Melukka?

Mohendzsó-Dáró

i.e. 1800 k. – az Indus-civilizáció települései elpusztulnak i.e. 1500 – az árják megjelenése Afghanisztán felől személytelen erők tisztelete Djausz („ég”) – Djausz-pitar (latin: Iuppiter, görög: Zeusz) és Prthivi-matar (Földanya) Nakta („éjszaka” – latin: nox, görög: nüx, orosz: nocs, német: Nacht, angol: night) Usasz („hajnal” – görög: éosz) Szúrja („nap” – latin: sol) – aszura=„nemisten” Agni („tűz” – latin: ignis, orosz: ogony) ének mágikus szerepe

Átvétel a helyi népességtől Dévák és Ásurák (perzsák: Áhurák és Daivák; germánok: Ázok és Vánok; sumer- akkád: Anunnaki és Igigi) Átvétel a helyi népességtől halál és termékenység istennő: Lakhsmi, szerencseistennő; Szárászváti, tudás istennője, Durga teremtő és pusztító erők istennője Totemisztikus állatok, növények kultusza Varuna/Uruvanass(il), az Uralkodó Isten, mindentudó, mindenütt látható, legyőzhetetlen, ezerszemű, Tenger Ura, Nágák Királya (Rig-Védában 10 himnusza van), a rita fenntartója Áditja istenek (Visnu feleségének, Aditi istennőnek fiai, a „Nem Megkötöttek”, 6-7, 12): Mithra – „Szerződés” - békés, jó szándékú, bíró, pap, Arjaman – vendégbarátság és a házasság védelmezője, Bhaga – „Rész”, a javak elosztásának istene (Rig-Védában 35 himnusza van) Indra/Indara - villám, mennydörgés(Rig-Védában 250 himnusza van), a harcos, a pusztító, demiurgosz és termékenyítő isten, harca a Vritra sárkánykígyóval, Szóma legnagyobb fogyasztója Varuna; Aszvin-ikrek, a gyógyítás istenei; Tvasztar, az isteni kovács; Kála, az idő) Agni, a tűz istene Szóma, isten és növény/ital (120 himnusz)

Dharma/Rita – világtörvény, karma Purusa feldarabolása (Purusaszúkta): „Szájából lettek a brahmanok, két karjából a harcosok combjaiból a földművesek, két lábából a szolganép.” (Rig-Véda X. 90,12) i.e. 1300-900 - varnarendszer és ásramarendszer kialakulása brahmanák ksatriják/rádzsanják vaisják sudrák átlényegülés tana i.e. 1200 – Rig-véda elnyeri ma ismert formáját i.e. 530 – Kyros elfoglalja és satrapiává szervezi Gandharát Taxila (Taksasílá)

i.e. 600/500 k. – királyságok felemelkedése, a Védák elnyerik a végső formájukat (vagy már 850 k.) Rig-véda (Versek védája) – 1028 himnusz Száma-véda (Dallamok védája) Jadzsur-véda (Áldozati formulák v.) [Átharva-véda (Varázsmondások v.)] Bráhmanák – vallási, erkölcsi és filozófiai elmélkedések, bölcs mondások, értelmező fejtegetések a Védákról áranjakák („erdei szövegek”) – erdei remeték elmélkedései az áldozatról Upanisádok („melléülés”) – brahmanok szóbeli magyarázatai, elmélkedései, tanításai szútrák – emlékeztető mondások, Brahmanák egyszerű, tömör, magyarázat nélkül érthető összefoglalása dévák és aszurák rádzsa (király) – rástra (állam) – vis (törzs) – gótra (nemzetség) – nagycsalád i.e. IV. sz. – Mahábhárata (kuruk és pándavák háborúi), Rámájana elnyerik végső formájukat i.e. 362 – 321 – Nanda Birodalom i.e. 327 – Nagy Sándor i.e. 321 – Maurja Birodalom

Áldozat Áldozat a védikus korban (i.e. 1500-500): áldozat: tej, vaj, sütemény, kecske, tehén, bika, kos, ló, szóma házi (grihja) és ünnepélyes (srauta) szertartások upanajana és a kétszer születettek asvamédha, a ló áldozat (tavaszi tisztító termékenység ünnep, Pradzsápati) purusamédha, az emberáldozat díksá, a felszentelés rádzsaszúja, a király felkenése Áldozat a Brahmanákban (i.e. 1000-800): Pradzsápati („Teremtmények Ura”) önmagát felemésztő áldozata és a világ teremtése áldozat tesz halhatatlanná, áldozat egyesít Pradzsápati=Bráhma és a mindenség tudása aszkézis (tapasz-hőség), jóga, risik Áldozat az Upanisádokban áldozat leértékelése, szamszára-átvándorlás törvénye

nagy istenhármas (trimurti): Brahma (teremtő) - Visnu (fenntartó) – emberek segítője, Indra barátja és szövetségese Rudra-Síva „Kecses” (pusztító) – nem szereti az embereket Brahmanizmus szamszkarák darsánák – egyik vagy másik istent előtérbe helyező irányzatok dzsainizmus - i.e. 527/468/447 – Vardhamána (Mahávíra -„Nagy Hős”, Dzsina – „Győztes”) 24. Thírthankara lemondás, aszkétizmus, tilos ölni, anyagi javakat szerezni vagy birtokolni, hazudni, nemi életet élni yoga Világ végtelen, istenek vannak, de nem halhatatlanok, mindennek lelke van Csandragupta Maurja (i.e. 340-284) 298-ban átadta fiának trónt, hátralévő életét dzsaina aszkétaként élte le fehérbe (Svétámbarák) és égbe öltözöttek (Digambarák) IV-III. sz. dzsáinista kánon buddhizmus - i.e. 563-461 – Gautama Sziddhártha (Buddha - Felébresztett/Megvilágosodott) Tri-pitaka (Három kosár): Vinája-pitaka (Fegyelem kosara), Szutta-pitaka (Bölcs beszédek kosara), Abbidhamma-pitaka (Elméleti tanítások kosara) 4 legnemesebb igazság, szenvedés 3 oka, elhárítás 8 módja (szemlélet, érzület, beszéd, cselekvés, életmód, törekvés, gondolkodás, elmélyedés) az élet szenvedés, vágyakat el kell fojtani - Nirvana kasztrendszer passzív elutasítása rádzsagrihai zsinat – arhatok Asóka (i.e. 270-230) – Kalinga meghódítását követően megtér i.e. I. sz. - Hinajána (kis szekér) és Mahájána (nagy szekér) Hinduizmus Puranák (i. sz. IV-VI. sz.) – nemzetség történetek, vallási mondák, legendák, mítoszok Mahábhárata i.sz. 800 k. – Sankara brahman kidolgozza a hinduizmus alapjait Sakti, Káli, Durgá

Visnu avatárjai Matszja (Hal) – vízözön Kúrma (Teknőc) – tejtenger kiköpülése Varáha (Vadkan) – tenger mélyére süllyedt föld kiemelése Nara-szimha (Ember-oroszlán) – legyőzhetetlen démon elpusztítása Vámana (Törpe) – a három lépés Parasu-Ráma (Szekercés Ráma) – Rámajána Ráma-Csandra – Hold Ráma) – Rámajána Krisna (Sötét, Fekete, Kékesfekete) Buddha (Megvilágosodott) Kalki – fehér lovon, gonosz elpusztítása, világ megtisztítása, megújítása