INDEX.

Az előadások a következő témára: "INDEX."— Előadás másolata:

1 INDEX

2 EGYIPTOM

3 EGYIPTOM

4 • bonyolult istenvilág, politeista, legtöbbször állat képében ábrázolják, ami totemisztikus eredetre utal • minden egyiptomi isten valamilyen hatalom megtestesítője, amelynek alakját az adott isten viseli • A napot többféle alakban imádták: – Ptah: memphiszi napisten, múmiaalakú, – Ré: Héliopolisz sólyomfejű napistene, napkoronggal a fején ábrázolják, – az Újbirodalomban Amon, Théba istene volt, a város fővárossá válásával néha azonosították Rével és Ptahhal is • a legismertebb mítoszok szereplői: – Ozirisz (termékenység, halál, újjáéledés istene, alvilág királya, holtak bírája), – a felesége Ízisz (hitvesi hűség, varázslás és áradás istennője), – Hórusz a gyermekük, a királyi hatalom megtestesítője, – Széth a sivatag pusztító, félelmetes istene – Ápisz-bika: Nílus termékenyítő erejének jelképe; – Anubisz-sakál: halottak eltakarítása a feladata Gondolkodásuk meghatározó elem volt a halottkultusz, a lélek halál utáni élete (mumifikálás, halotti maszk, síremlékek) V A L Á S

5 KULTÚRA Építészet: piramisok: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában, Gízában Kheopszé (Hufué) a legnagyobb; szfinx: oroszlántestű, emberfejű szobor. II. Ramszesz építkezései: Theba, Karnak, Luxor, Abu-Szimbel Tudomány: alkalmazták a 365 napos évet és a 30 napos hónapot, készítettek napórát és viziórát, a tízes számrendszert alkalmazták, s ki tudták számítani a csonkagúla térfogatát és a félgömb felületét. Találmányok: Saduf, papírusz Orvostudomány: Egyiptomban volt a legfejlettebb, a mumifikálás, a túlvilági létben való hittel szoros kölcsönhatásban. Ismerték a vérkeringést, az agy és a testrészek viszonyát, recept-gyűjteményt állítottak össze. irodalom: Halottak könyve írás: hieroglifák (kő, papirusz) bonyolult szó és szótag és mássalhangzó írás; hieratikus (papi) démotikus (népi) írás

6 EGYIPTOM

7 EGYIPTOM

8 EGYIPTOM

9 EGYIPTOM II. RAMSES

10 EGYIPTOM HÓRUSZ, OZIRISZ, IZISZ RÉ PTAH

11 EGYIPTOM

12 EGYIPTOM

13 MEZOPOTÁMIA

14 Vallás • politeista (többistenhivő) vallás, istenek száma, rangsora nem állandó, több, mint 3000 isten • fő istenhármasság: An (ég istene, fő szentélye Urukban), Enlil (levegő ura, istenek és emberek királya, Nippurban van a fő szentélye, vízözön előidézője), Enki (föld ura, bölcsesség istene, fő szentélye Eriduban) A babiloniak Istart, a termékenység istennőjét és Marduk istent, az asszírok Assurt tisztelték A perzsák Mardukot és Mithrát (Mithrasz) az igazság és nap istenét tisztelték ·       a klasszikus perzsa vallást Zarathustra (legendás hírű pap) alapította Kr. e 7. sz-ban ebben a jó és rossz örök harcát tekinti a világ mozgatójának (vallási dualizmus), a jó megtestesítője: Ahuramazda a rosszé Angramainuj, az embernek van lehetősége a két erő közötti választásra • Zord földöntúli világ, kegyetlen, kiszámíthatatlan istenek jellemzik, jóslás a csillagokból, fejlett csillagászat

15 KULTÚRA tudomány: A sumérek a hatvanas számrendszert használták, tudtak négyzetre, köbre emelni; kör 360 fokra osztása, 12 hónap • Gilgames: eposz Uruk uralkodójáról;akkád nyelven maradt fenn az asszír Assurbanapli ninivei könyvtárában • építészet: zikkurat – toronytemplom, Ur, Babiloni = Bábel tornya – Újbabiloni bir. időszaka, Nabukodonozor, hozzá köthető Szemirámisz függőkertje is, mivel az ő felesége volt, Perzsia: Kürosz síremléke, Persepolis romjai Szobrászat: asszír szárnyasbika • Technikai találmányok: agyagtábla, égetett tégla, kerék, kocsi, vitorla; • írás: ékírás (képírástól a szótagírásig), kő, agyag, • Edubba = Tábla háza; - írnok oktatás

16 MEZOPOTÁMIA

17 MEZOPOTÁMIA BÁBEL TORNYA

18 MEZOPOTÁMIA

19 MEZOPOTÁMIA BABILON

20 SZEMIRAMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN
MEZOPOTÁMIA SZEMIRAMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN

21 MEZOPOTÁMIA

22

23 PERZSIA

24 MENÓRA Jeruzsálemi szentély, Salamon temploma ZSIDÓ ÁLLAM

25 ·       a nép történetében kitüntető szerepet kapott a vallás
·       monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu). ·        Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott népe ·       a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés ·       az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait ·       Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. (A zsidó templom a zsinagóga.) A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot jelképezi. ·       a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt) ·       Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a törvényeket- Messiás - Megváltó várás ·       a zsidóság ókori történetéről a Biblia ószövetségi része tudósít, ám mivel a szövegek jóval az adott eseményeknél később keletkeztek nem tekinthető teljesen hiteles történeti forrásnak ·       Talmud: Kr. e. 5- Kr. u. 5. sz-ig tartó korszak vitáinak, bölcsességeinek, gyűjteménye, a hagyomány foglalata

26 bíborfestés, üveg, pénz;
hangjelölő írás, 22 mássalhangzó - Büblosz, i.e. 11.sz., bíborfestés, üveg, pénz;

27 KÍNA

28 • a kínaiak számos istennel népesítették be a világot, mellettük létezett még rengeteg démon, gonosz szellem is • a kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenséget alkot, kölcsönhatással állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza működésüket. Az égen a Sarkcsillag a legfényesebb, a földön a császár a legnagyobb. • szemléletük fontos eleme a fény és árnyék (jang: pozitív erő, a férfi, az aktív a teremtő; jin: s negatív erő, a passzív, a nő, a befogadó), a két erő azonban nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő, együtt hozzák létre a világmindenség jelenségeit • Jelentős gondolkodók Kínában: Konfuciusz, Lao-ce • Kulturális emlékek: Nagy Fal, Si Huang-ti agyaghadserege • találmányok: selyem, porcelán, iránytű, papír, szügyhám • irodalom: Dalok könyve (himnuszok) • Írás: képírás, ez szó és fogalomírás;

29

30 KÍNA

31 INDIA • Brahmanizmus / hinduizmus; buddhizmus
• a buddhista építészet legjellegzetesebb alkotása a sztúpa, amelyben ereklyéket őriznek • Irodalom: Védák: isteneket dicsőítő himnuszok, • a Mahabharata és a Ramajana hősi eposzok • Indiából kerültek át, közvetítéssel, az arab számok.

32

33 INDIA

34 INDIA

35 INDIA SÍVA BRAHMA VISNU

36 INDIA