Az iszlám vallás és az arab terjeszkedés

1. kialakulása Az iszlám vallás az Arab-félszigeten alakult ki, a 7. században Sivatagos terület, lakói nomád törzsek (beduinok) Törzsi szervezetben élnek, gyakran viselnek háborút egymással a terület kincséért, a vízlelőhelyekért Egységes irányítás nincs fölöttük

A terület fekvése előnyös: több kereskedelmi út halad át rajta (pl A terület fekvése előnyös: több kereskedelmi út halad át rajta (pl. tömjénút) Összekötő kapocs a keleti kereskedelemben, lakói foglalkoznak távolsági kereskedelemmel is (karavánok) Ilyen kereskedelmi központ volt Mekka városa pl.

A törzsek vallási szempontból sem egységesek, több különböző törzsi istent tisztelnek Ilyen törzsi isten volt Allah is kezdetben Az iszlám alapítója Mohamed volt Fiatalon tevehajcsárként dolgozott, gazdag kereskedő lányát vette el Kereskedőként sokat utazott, megismerkedett más kultúrákkal, vallásokkal (perzsa, zsidó, keresztény) Ezek hatása érezhető lesz az iszlámon

40 éves korában látomásaiban megjelent Gábriel arkangyal (610 körül) Isten prófétának választotta ki őt Tanításait Mekkában kezdi hirdetni

Főként a szegények körében szerez híveket: elítéli a kapzsiságot, harácsolást, hirdeti a szegények gyámolítását Minden arab törzsre kiterjedő, közös vallást akar A gazdag mekkai kereskedők nem látják szívesen 622-ben Mohamed kénytelen elhagyni Mekkát (hidzsra – Mohamed „futása”, menekülése Mekkából, ez lesz az arab időszámítás kezdőpontja később)

Mohamed Játhrib városában lel menedéket (későbbi nevén Medina, „a próféta városa”) Az új vallás itt erősödik meg igazán, Mohamed a város vezetőjévé válik Mekka és Medina lakói között feszült lett a viszony, kisebb háború kezdődött 630-ban Mohamed kiegyezett a mekkai előkelőkkel A mekkaiak elfogadják az új hitet, Mohamed pedig megtartja a város régi vallásának egy elemét: a Kába-kő tiszteletét

A Kába-kő rejtélyes eredetű meteorit-darab (30-40 cm átmérőjű) Már Mohamed előtt varázserőt tulajdonítottak neki, sajátos kultusza volt

Mohamed nem szakított ezzel, a kő tiszteletére szentély épült (Fekete-kő szentély) Az iszlám fontos elemévé vált a kőhöz történő zarándoklat később

A Kába-követ ma is itt őrzik, ezüstfoglalatban

2. Az iszlám vallás jellemzői Az iszlám szó jelentése: belenyugvás, odaadás Belenyugvás az egyetlen isten, Allah akaratába Követőit muzulmánoknak vagy moszlimoknak nevezik Szent könyve a Korán

Az iszlám 5 alappilléren nyugszik Ezekből igazából csak egy dogmatikus előírás, a többi vallás gyakorlására vonatkozik: Legfőbb parancsolata: „Egy az Isten, Allah, és Mohamed az ő prófétája” szigorú monoteizmus jellemzi Allah a világmindenség egyetlen istensége, rajta kívül nincs más istenség

Ebből is látszik, hogy az iszlám más vallásokból merített, pl Ebből is látszik, hogy az iszlám más vallásokból merített, pl. zsidó, keresztény vallás (hasonlóan szigorú monoteista vallások) A zsidó és keresztény vallás alakjai fel is fedezhetők az iszlámban: Pl. Ábrahám – Ibrahim ; Mózes – Musza Jézus – Isza Őket azonban csak Mohamed elődeinek tekintik (próféták)

Mohamed az iszlám szerint az egyetlen igaz próféta, aki Isten (Allah) igaz üzenetét hozta az embereknek Az iszlám az utolsó, tökéletes vallásnak tekinti magát Szintén rokon vonás a zsidó vallással: Allahot nem ábrázolják, nincs alakja, színe, öröktől fogva létezik, és mindent tud, lát

Az iszlám 2. és a többi parancsolata már nem hittétel,előírás: ezek az iszlám hívő kötelességeit írják elő, melyeket szigorúan be kell tartani: 2. Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva

3. A hívőnek életében legalább egyszer el kell zarándokolni Mekkába, a Kába-kőhöz 4. Alamizsnálkodás (zakat) a szegények segítése egy évben egyszer 5. A böjti hónapban (Ramadán) a kötelező böjt megtartása Hajnalhasadástól napnyugtáig ételt, italt fogyasztani, dohányozni tilos Két egymás utáni böjti nap között a böjt megtörhető

Az iszlámnak ezen kívül vannak életrendi szabályai is: sertéshús evésének tilalma bor és részegítő italok fogyasztásának tilalma az iszlám hit védelme, később az iszlám területek kiterjesztése (dzsihád=szent háború)

Az iszlám szertartáshelyei: az imaházak: a mecsetek, vagy a dzsámik (nagymecsetek) Jellegzetes épület mellettük a torony, a minaret ahonnan imára hívja a híveket a müezzin

A vallás és az életvitel elsődleges forrása a Korán Isteni kinyilatkoztatás, Allah szavait tartalmazza Nagy részét a hagyomány szerint Mohamed írta le, fejezetekből (ún. szúrákból) áll

3. Az iszlám terjeszkedése Mohamed 632-ben meghalt Utódlása körül problémák adódtak Utódait nevezik kalifáknak Az első kalifák Mohamed családjából kerültek ki, hamarosan azonban harc tört ki A kalifa címet az Omajjádok szerezték meg, ezzel az iszlám is két ágra szakadt

Szunniták: Az Omajjádok hívei Az Omajjád-kalifák által összeállított hagyomány, a szunna követői (szunna – Mohamed életének és tanításainak Omajjádok idején történt összefoglalása, a Korán kiegészítője)

Siíták: Nem fogadják el az Omajjádok öröklését, törvényes örökösnek Mohamed családját tekintik, az Omajjádokat trónbitorlóknak A szunnát sem ismerik el, csak a Koránban foglaltakat

Az ellentétek ellenére az iszlám egységet teremtett az arab törzsek között, az irányzatoktól függetlenül az iszlám parancsait egyaránt követték Az egység, a törzsek összefogása teremtette meg a hódítások lehetőségét Eszmei alapja adott volt – a dzsihád (szent háború a hitetlenek ellen)

A terjeszkedésnek az idő is kedvezett: a térségben két nagyhatalom harca folyik Bizánci Birodalom (Keletrómai Császárság) és a Perzsa Birodalom

A harcokban kölcsönösen meggyengülnek, a térség lakossága elégedetlen mindkét hatalommal Az arabok így könnyen az oldalukra állítják őket Gyors terjeszkedés kezdődik: már a 7. században meghódítják Palesztina, Mezopotámia, Szíria, Egyiptom területét

A 8. sz. elején (711) Tarik vezér vezetésével átkelnek Európába Az átkelés helyét Tarikról nevezik el (Gebel al Tarik – „Tarik sziklája”, vagyis Gibraltár

Hispánia nagy része arab uralom alá kerül A további európai hódításokat azonban a frankok megállítják (732. Poitiers, Martell Károly) Hispániában innentől több évszázados harc kezdődik, a helyi keresztény királyságok megpróbálják kiszorítani az arabokat (reconquista – visszahódítás)

4. Az arab birodalom berendezkedése A hódításokkal új birodalom születik, területe Hispániától az Indusig húzódott Központja előbb Damaszkusz volt, majd Bagdad Túl nagy terület, nem sokáig marad egységes Emírségekre, kalifátusokra bomlik a következő századokban

A területek uralkodói a kalifák, emírek Despotikus, korlátlan hatalmat gyakorolnak, minden föld az ő tulajdonuk A vallási élet legfőbb vezetői is egyben Híveiknek adományoznak ugyan földet, de bármikor visszavehetik azt, nem válik a tulajdonukká

A birodalom egészében virágzott a kereskedelem, a kézműipar Mesés gazdagságú városok Speciális termékek: damaszkuszi acél, muszlinszövet (Moszul városa) kordován csizma (Córdoba)

A hódítás kultúrák kölcsönhatásával is járt (a kereskedelmi kapcsolatok révén) Az arabok átveszik a keleti, a görög, a római műveltséget, és megőrzik eredményeit (csillagászat, kémia, algebra) Később ők közvetítik a középkori Európa felé (pl. arab számok)