Környezetvédelem Az EU környezetpolitikája 2017. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes

Környezet Természeti erőforrások: a levegő, a víz, a talaj, a flóra, a fauna és ezek kölcsönhatása ; a kultúrális örökség részét képező vagyontárgyak; a tájkép meghatározó jellemzői

Környezetvédelem - természetvédelem A tiszta, természetes (emberi) környezet megőrzésére törekszik, Az emberi társadalom létfeltételeit veszélyeztető tényezők feltárása Globális, általános, Nem jár védetté nyilvánítással, 1972 óta A természetes élőhelyek, az egyes élő és élettelen természeti értékek megőrzése, Eredeti állapot megőrzése, helyreállítása, Lokális, speciális Védetté nyilvánítás 1872 óta

A környezetvédelmi szabályozás kialakulása a XX. században EK 1967 irányelv a veszélyes anyagok szabályozásáról 1969. USA környezetpolitikai törvény 1972. június 5-19 ENSZ Stockholmi Konferenciája 1973 EK első Környezetvédelmi Akcióprogram 1970-75 a legtöbb Nyugat-európai országban meghozták a környezetvédelemre, az egyes természeti elemekre és a környezetkárosító anyagokra vonatkozó szabályokat

A környezetet érő hatások Az emberi beavatkozás napjainkban szinte teljességgel áthatja a környezet mesterséges és természetes összetevőit; A környezet válságjelenségei regionálissá, majd globálissá válnak és túllépik a Föld határait; A veszélyhelyzetek együtthatása, térbeli és időbeli elhúzódása;

A környezetet érő hatások A hatásechanizmusok eredményét nem lehet előre látni, kevéssé lehet felidézni; Növekszik az emberi mulasztások által előidézett veszélyhelyzetek száma ( technikai eszközök, alkalmazott technológiák, környezetben elő nem forduló anyagok); A balesetek előre ki nem számítható következményeinek potenciális környezeti veszélye.

Az EU szabályozásának történeti fejlődése 1957. Római Szerződés 1967. az első irányelv (67/458/EGK) a veszélyes anyagok osztályzására, csomagolására és megjelölésére vonatkozó jogszabályok, rendelkezések és igazgatási eljárások közelítéséről 1970. a második irányelv (70/157/EGK) a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 1972. Párizsi csúcskonferencia nyilatkozata „…Az európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, oly módon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába állítható legyen”

EU - természetvédelem 79/409/EGK madárvédelmi irányelv (a tagállamok területén természetes módon előforduló összes madárfaj védelme) – az EU természetvédelmi jogának alappillére 43/92/EGK az élőhely védelmi irányelv – az EU természetvédelmi jogának alappillére

Környezeti Akcióprogramok 1972. az Európai Közösség Első Környezeti Akcióprogramja 1977. Második Környezeti Akcióprogram 1983. Harmadik Környezeti Akcióprogram 1987. Negyedik Környezeti Akcióprogram 1993. Ötödik Környezeti Akcióprogram 2002. Hatodik Környezeti Akcióprogram Az akcióprogramok fokozatosan szigorították a környezetvédelmi követelményeket

1973. Az Első Környezeti Akcióprogram Megfogalmazta az EK általános környezeti politikájának általános céljait és alapelveit „A Közösség polgárai életkörülményeinek, életminőségének, környezetének és életfeltételeinek javítása. A növekedést össze kell egyeztetni a természetes környezet megőrzésének szükségletével”

11 alapelv A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés. A környezeti hatások figyelembe vétele. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése. A szennyező fizet.

11 alapelv Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak. A fejlődő országok érdekeinek figyelembe vétele. Az EK és tagállamainak regionális és nemzetközi együttműködése. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye , amelyre minden szinten oktatni kell.

11 alapelv A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben.

1977. Második Környezeti Akcióprogram 1977- 1981. közötti időszak Elsőbbséget biztosít a víz-, a levegő- és a zajvédelem számára. A terület, a környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása. Szennyezés, hulladékok keletkezése, a földhasznosítás terén megelőzést szolgáló eszközök. Környezetfejlesztés - környezeti hatásvizsgálatok - környezetvédelmi információszolgáltatás - EK-n kívüli államokkal együttműködés.

1983. Harmadik Környezeti Akcióprogram 1982-1986 közötti időszakra Megelőzés elve Kiemeli a környezeti politika gazdasági, társadalmi szerepét Új elem a környezetvédelmi szempontoknak a az egyes gazdasági tevékenységek tervezésébe, fejlesztésébe való integrálásának követelménye Koncentrált feladat a területi tervezési politika megelőzési szerepe, az érzékeny területek védelme EK szerepvállalása a nemzetközi szervezetekben A fejlődő országokkal folytatott környezetvédelmi együttműködés hangsúlyozása

1987. Negyedik Környezeti Akcióprogram 1987-1992 Egységes Európai Okmány - a Római Szerződés kiegészül a környezetre vonatkozó címmel alkotmányos rangra emeli a környezeti politikát A jogharmonizáció intenzívebbé válik Kiemeli a környezeti politika gazdasági és foglalkoztatási vonatkozásait, a gazdasági eszközök környezetvédelmi célú alkalmazását Költség – haszon elemzés Hangsúlyozza a környezet egyes elemeinek a szennyeződésekkel szembeni védelmét Integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés

Biológiai sokféleség - Biodiverzitás Egy adott terület életközösségének genetikai,élettani, morfológiai, faji stb. változatossága egy adott időpontban Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság Szárazföldi, tengeri és más vízi ökológiai rendszerek (növény-, állat- és mikroorganizmus-közösségek, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus együttese – egy funkcionális egységben) Fajokon belüli és azok közötti sokféleség Ökológiai rendszerek sokfélesége

1992. Ötödik Környezeti Akcióprogram „Fenntarthatóság felé” 1992. Rio de Janeiro Biológiai Sokféleség Egyezmény 1992. Maastrichti Szerződés Prioritások: éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, települési környezet romlása, tengerpartok pusztulása, hulladék. A program öt szektort emel ki: ipar, energetika, közlekedés, mezőgazdaság, idegenforgalom.

1992-2000 Ötödik Környezeti Akcióprogram A program új szemléletet képvisel: A természeti erőforrásokat pusztító és a környezetet károsító anyagokra, tevékenységekre összpontosít, A környezetre hátrányos trendek megváltoztatására törekszik a jövő generációk társadalmi-gazdasági jóléte és növekedése érdekében, A társadalom egészének bevonásával, a megosztott felelősség alapján valamennyi szektor bevonásával a társadalom magatartásában változást kíván elérni A felelősséget meg kell osztani az egyes kérdések, problémák megoldására alkalmazott eszközök körének szélesítésén keresztül.

1993. Ötödik Környezeti Akcióprogram Az akcióprogram gyakorlati reformokat akar elérni a következő területeken: A jogalkotás fejlesztése, Végrehajtás, A politikai szempontok integrálása, A társadalom bevonása, Környezeti felelősség, Az Európai Környezetvédelmi Hivatal bevonása, A végrehajtásról készült jelentések.

2001. Hatodik Környezeti Akcióprogram 2001-2010 Prioritás éghajlatváltozás, természetvédelem és biodiverzitás, környezetvédelem egészségügyi vonatkozásai (környezet-egészségügy) természeti erőforrásokkal és a hulladékokkal való fenntartható gazdálkodás

2001 - 2010 Hatodik Környezeti Akcióprogram Az intézményi stratégiák fejlesztésében megjelölt területek: A meglévő jogszabályok végrehajtásának erősítése, A környezetvédelmi szempontok más közösségi politikákba való integrálása, A piac ösztönzése a környezeti érdekek figyelembe vételére (együttműködés a gazdasággal, fogyasztókkal), Nagyobb figyelem a területhasználati, földhasználati tervezés és menedzsment kérdéseire.

7. Környezetvédelmi Cselekvési Program 2020-ig „Jólét bolygónk felélése nélkül” Tagországok számára számos feladatot fogalmaz meg, ezáltal jelentős igazodási pontot képvisel a hazai környezetpolitikai célkitűzések meghatározása során. Az Európai Unió Környezetvédelmi Cselekvési Programjai a környezetvédelmi tervezés egyik legfontosabb alappillérét jelentik.

7. Környezetvédelmi Cselekvési Program 2020-ig „Jólét bolygónk felélése nélkül” A következő évtizedben döntő fontosságú lesz, hogy a környezeti problémák megoldására egységesebb és integráltabb megközelítés alapján kerüljön sor, amely figyelembe veszi a problémák közötti összefüggéseket és kitölti a fennmaradó hiányosságokat, mivel másként helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek.

7. Környezetvédelmi Cselekvési Program A prioritások az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése; az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása; illetve az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól

A prioritások elérését segítő támogató keretrendszer A környezeti uniós szabályozás előnyeinek legteljesebb kihasználása a végrehajtás javításával; az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése; a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása és a környezeti externáliák kezelése; illetve a környezetvédelem integrálása a szakpolitikákba.

A helyi, regionális és globális kihívásokkal való szembenézés Az uniós városok fenntarthatóságának javítása; valamint a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése. Az egyes területeknél a helyzet leírásán túl megfogalmazták a feladatokat és az eszközöket.

Az EU környezeti jogának alkotmányos alapjai 1957 Római Szerződés Nem rendelkezett konkrét rendelkezést, de ún. benne foglalt, beleértett hatáskör 2. cikk A Közösség feladata a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlesztése, folyamatos és kiegyensúlyozott növekedés, az állampolgárok életszínvonalának emelése 100. cikk irányelvek kibocsátása 235. cikk Közösség jogalkotói hatásköre Európai Bírósági döntések Környezetvédelem, mint közösségi értékű érdek

Az EU környezeti jogának alkotmányos alapjai Egységes Európai Okmány 1986 Jogharmonizáció, Védzáradék: tilalmak, korlátozások, amelyek a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének, életének védelme … indokol Maastrichti Szerződés 1992. A környezetvédelem a gazdasági célokkal egyenrangú céllá válik Bővíti a Közösség környezeti politikai hatáskörét Amszterdami Szerződés 1999 Egyszerűsítette a környezetvédelmi aktusok döntéshozatali rendszerét Lisszaboni Szerződés 2009 36. Cikk védzáradék XX. Cím Környezet 191-193. cikk

Lisszaboni Szerződés XX. Cím Környezet Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez: A környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, Az emberi egészség védelme. A természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, A regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi téren.