Bevezető előadás

A mai előadás főbb témái GAZDASÁGI ALAPFOGALMAK A KERESKEDELEM NEMZETGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

GAZDASÁGI ALAPFOGALMAK

I. A SZÜKSÉGLETEK

SZÜKSÉGLETEK FOGALMA A szükséglet az emberi élet fenntartásához és tovább fejlesztéséhez szükséges javak, szellemi termékek és szolgáltatások iránti igény. Minden végső fogyasztás mozgatórugója, hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszűntetésére

A szükségletek csoportosítása kielégíthetőség, megjelenési forma, kielégítési cél, kiváltó ok és fontosság szerint.

1. Kielégíthetőség szerint Teljes szükséglet: meglévő és kielégítésre váró igények összessége. Tényleges vagy effektív szükséglet: az az igénycsoport, amely a mindenkori lehetőségek mellett kielégíthető. Lappangó vagy latens szükséglet: azok az igények, amelyek az adott gazdálkodás szintjén nem elégíthetők ki.

2. Megjelenési forma szerint: Anyagi szükséglet: amelyek anyagi javakra és anyagi jellegű szolgáltatásokra irányulnak. Szellemi szükségletek: főként a szolgáltatásokat jelentik

3. Kielégítési cél szerint Termelési szükséglet: a termeléshez szükséges javak tartoznak ide. Kereskedelmi szükséglet: továbbértékesítési célból merül fel irántuk az igény. Fogyasztási szükséglet: amikor a javak végső fogyasztásra kerülnek.

4. Kiváltó ok szerint Egyéni szükséglet: kielégítése az egyénhez szorosan kötődik. Közösségi szükséglet: a társadalom olyan szükséglete, amely nem kötődik szorosan az egyes egyénhez.

5. Fontossága szerint: Elsőrendű szükségletek: azok a javak, amelyek a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontosak. Másodrendű szükségletek: az adott társadalomban élő egyén életét színvonalasabbá teszik. Harmadrendű szükségletek: ezek közé többnyire a luxus igényeket kielégítő javak tartoznak.

A SZÜKSÉGLETEK KONKRÉT MEGJELENÉSI FORMÁJA Pl.: éhség -pizza IGÉNY FOGALMA: A SZÜKSÉGLETEK KONKRÉT MEGJELENÉSI FORMÁJA Pl.: éhség -pizza

II. A TERMÉK

1. A TERMÉK FOGALMA: Olyan dolog, amivel valamilyen szükséglet vagy igény kielégíthető, vagyis használati értékkel rendelkezik.

2. A termékek csoportosítása: 2.1. Szabad javak: Általában áruként nem jelennek meg, és korlátlanul állnak rendelkezésre. Pl.: levegő, víz

2. A termékek csoportosítása: 2.2. Gazdasági javak: Anyagi javak: fogyasztási cikkek, termelő eszközök Szolgáltatások: tevékenységek Jogok: vminek a gyakorlására, használatára

III. A GAZDÁLKODÁS ÉS RÉSZEI

ALAPFOGALMAK Gazdálkodás: a szükségletek kielégítésének folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. Újratermelés: a szükségletek kielégítésének körfolyamata

A GAZDÁLKODÁSI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

Erőforrások, termelési tényezők: Termelési tényezők mindazon erőforrások, amelyeket a gazdálkodáshoz, a termékek előállításához használunk fel. - Termelési tényezők elemei:   - Természet: ez biztosítja a nyersanyag- és energiaforrást – pl.: föld - Munka: céltudatos emberi tevékenység, amelynek gazdasági haszna van. - Tőke: olyan pénzösszeg vagy anyagi érték, amit haszonszerzésre használnak fel. - Vállalkozó: Olyan egyén, aki képességei folytán a többi termelési tényezőt kombinálni tudja. - Szakismeret: A gazdálkodás sikeres elvégzéséhez szükséges ismeret. - Információ: A gazdálkodás feltételeinek megismeréséhez szükséges értesülés.

IV. AZ ÚJRATERMELÉS FOLYAMATÁNAK ELEMEI

1. Termelés: - A termelés során az ember munkájával átalakítja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi a természet tárgyait. Munkatárgy: az a dolog, amire a munkavégzés irányul. (pl. nyersanyag) Munkaeszköz: az a dolog, amivel a munka tárgyára hatunk, vagy amivel a munkát végezzük (pl. kalapács) Termelőeszköz: a munkatárgy és a munkaeszköz együttes elnevezése Termelési viszony: a termelés során kialakuló viszony emberek és embercsoportok között. (pl. alárendeltségi és tulajdonviszony)

2. Elosztás: - Annak eldöntése, hogy az egyének, társadalmi csoportok hogyan, milyen formában (munkabér, kamat, profit) részesednek a megtermelt javakból. Az elosztás konkrétan a jövedelmek nagyságán keresztül valósul meg. A jövedelmek csoportosítása: 2.1. Természetbeni jövedelmek:   - természetbeni bérek, - természetbeni társadalmi juttatások: eü.-i ellátás, oktatás - saját fogyasztásra termelt termékek 2.2. Pénzbeli jövedelmek: - munkából származó jövedelmek - társadalmi juttatások: nyugdíj, családi pótlék - egyéb forrásból származó jövedelmek: nyeremények, kötvények, betéti kamat, vagyontárgy értékesítése

3. Forgalom (csere): - A megkívánt terméket a társadalom tagjai különböző módon szerezhetik meg:   - önellátással, cserével, erőszakkal, kéregetéssel, ajándékozás, öröklés, egyéb. Az árucserék összességét áruforgalomnak nevezzük. A forgalom során jut a fogyasztó a szükséges termékekhez.

4. Fogyasztás: - A megtermelt javak és szolgáltatások felhasználása a szükségletek kielégítésére. A fogyasztás formái: 4.1. Végső fogyasztás:   - egyéni, háztartási fogyasztás - intézmények fogyasztása - egyéb közös fogyasztás 4.2. Termelő fogyasztás: - még nem végleges felhasználás, eredménye újabb termék.

V. A PIAC

1. A piac fogalma: - A kereslet és a kínálat találkozási helye, az árucserék összessége, a cserekapcsolatok rendszere. A piac keretében az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik.   2. A piac tényezői, feltételei: kereslet, kínálat, ár.

3. A piac fajtái: 3.1. Szerkezeti szempontból: - Versenypiac: mindkét oldalon (kereslet-kínálat) sok szereplő van Oligopol piac: valamelyik oldalon kevesebb szereplő Monopol piac: valamelyik oldalon csak egy szereplő

3. A piac fajtái: 3.2. Szakmai szempontból: - Áruk és szolgáltatások piaca: a piacon különböző árukat keresnek és kínálnak / beszerzési-értékesítési piac Munkaerőpiac: különleges áru – az emberek munkaereje, munkavégző képessége Pénzpiac, tőkepiac:   - pénzpiac: a rövid, általában egy évnél rövidebb lejáratú pénzügyi eszközök, hitelek és értékpapírok piaca - tőkepiac: az egy évnél hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök, hitelek és értékpapírok piaca Információpiac: az információ, mint a termelés egyik erőforrása

3.3. A piac egyéb csoportosítása: - A vevő szerint: fogyasztási cikkek~, termelői piac~, közvetítői, kereskedelmi, viszonteladói piac és nagyfogyasztók, közületek piaca A szükséglet szempontjából: élelmiszerpiac, ruházati piac, ingatlanpiac, híradástechnikai piac, stb. A termék szempontjából: húspiac, cipőpiac, telefonpiac, stb. Demográfiai szempontból: fiatalok, középkorúak, idősek Az eladók szempontjából: gyártók piaca, kereskedők piaca, stb. Földrajzi szempontból: világpiac, helyi piac, regionális piac, stb.

VI. A PIAC ALAPKATEGÓRIÁI

1. A KERESLET 1.1. Alapfogalmak: - Fizetőképes vásárlási szándék, egyéni keresletek összessége. Az egyéni kereslet az az áru és szolgáltatásmennyiség, amit a vevő hajlandó és képes megvásárolni. a kereslet a piacon az a pénzmennyiség, amely az adott időszakban az áruk és szolgáltatások vásárlására rendelkezésre áll.

1. A KERESLET 1.2. A keresletet befolyásoló tényezők: - szükségletek jövedelem: általában egyenesen befolyásolja a keresletet árak: általában fordítottan arányos a kereslettel egyéb tényezők:   - kínálat, demográfiai tényezők, földrajzi és természeti viszonyok, történelmi hagyományok, fogyasztási szokások, lakáshelyzet, kommunális ellátás.

2. A KÍNÁLAT - a piacon megjelenő áruk és szolgáltatások összessége. az egyéni kínálat az az áru- és szolgáltatásmennyiség, amit az eladó hajlandó és képes előállítani, illetve forgalomba hozni, a piaci kínálat az egyéni kínálatok összessége, azaz az árualap. az árualap a fogyasztók számára készenlétbe tartott, illetve forgalomba hozott áruk összessége.

2. A KÍNÁLAT 2.1. A kínálatot befolyásoló tényezők: termelés kereslet a piaci helyzet az ár kereskedelmi tényezők

3. Az ár - Az ár az áruk és szolgáltatások pénzben kifejezett (csere)értéke. Az ár az a pénzben kifejezett érték, amelyen az ügylet létrejön. Az érték az áru egyik tulajdonsága, amely kifejezi az előállításhoz és forgalomba hozatalához szükséges munka mennyiségét. Az árnak a piacon szabályozó szerepe van, vele kialakítható a piaci egyensúly, mert befolyásolja a keresletet és kínálatot.

3. Az ár - Az árat befolyásoló tényezők: - költségek, - haszon,   - költségek, - haszon, - az áru piaci helyzete, - infláció, - állami szabályozás.

7. A PIACI VERSENY

1. A piaci, gazdasági verseny fogalma: - A piaci, gazdasági verseny a vállalkozások azon tevékenysége, amelynek során a piaci lehetőségek kihasználásával arra törekednek, hogy versenytársakkal szemben előnyösebb helyzetbe kerüljenek.   2. A gazdasági verseny kibontakozásának feltételei: a) A kínálat haladja meg a keresletet – hiány esetén nem lehet szó versenyről, ilyenkor csak a vevők versenyeznek. b) Ne legyen monopolhelyzet – a piaci versenyt mind a tevékenységi, mind a területi monopólium akadályozhatja. c) A piac szereplői önállóak legyenek – dönthessenek szabadon, a nyereséggel önállóan gazdálkodhassanak.

3. A gazdasági verseny területei: a) A beszerzési piacon – a termelők versenye az olcsóbb nyersanyagért, szolgáltatásokért   b) Az értékesítési piacon – az eladók versenye a vevőkért c) A munkaerőpiacon – a munkaadók versenye az olcsóbb, képzettebb munkaerőért, illetve a munkavállalók versenye a jobban fizető munkahelyért. d) A tőkepiacon – a verseny az olcsóbb hitelért, a jobb tőke-elhelyezési lehetőségért.

4. A gazdasági verseny eszközei: - A versenynek több eszköze is van, amelyekkel a versenytárs elé lehet kerülni. A leggyakrabban használt eszközök: a) árverseny, b) magasabb színvonal, c) reklám, d) akciók, stb.

5. A gazdasági verseny folyamata:   a) Információ szerzése b) A versenytárs kiválasztása c) A verseny módszereinek meghatározása d) A versenyben való részvétel e) A verseny eredményének értékelése