Kötelmi jog
A kötelmi jog helye a jogrendszerben Személyi viszonyok Vagyoni viszonyok Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog Polgári jog
A polgári jog rendszere Vagyoni viszonyok Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog Személyi viszonyok Személyhez fűződő jogok Szellemi alkotások joga
A dologi és kötelmi jog kapcsolata, elhatárolásuk Dologi jog A vagyonjog statikája Meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését mely vagyontárgyak hajthatók emberi uralom alá melyek tartozhatnak az egyes ember, és melyek közösségek uralma alá meddig terjednek az uralom határai a határokon belül milyen alanyi jogok és kötelezettsége illetik és terhelik a jogviszony alanyait Abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében mindenki mást kizáró jogi uralmat biztosít valamely dolog felett Elsődlegesen a dologi jogosultnak (tulajdonos, haszonélvező, stb.) a dologból folyó előnyök (használati érték) élvezetére, a dolog használatára, szaporulatának elsajátítására (hasznok szedése) vonatkozó lehetőségét biztosítja Kötelmi jog A vagyoni viszonyok dinamikája: Biztosítja és szabályozza a dologi jogból fakadó előnyök végleges vagy ideiglenes átengedését más részére (adásvétel, bérlet, haszonbérlet), rendezi a dologi jogok megsértésével bekövetkező vagyoneltolódásokat (kártérítés) jogilag kanalizálja a szükségletek kielégítését a szolgáltatások igénybevételére irányuló szerződések formájában rendezési módokat biztosít a jogilag meg nem alapozott vagyoneltolódások, vagyonmozgások eseteire (érvénytelenség, jogalap nélküli gazdagodás).
Kötelmi jog A polgári jog azon területe, amely a vagyoni viszonyokat folyamatukban ragadja meg. A kötelmi jog a vagyonmozgás joga, dinamikus terület. A kötelmi jog központi fogalma a kötelem. Kötelem>szerződés! A kötelem két vagy több meghatározott személy (de mindenképpen két póluson megjelenő személy(ek)) közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, és a másik oldalon jogosultság a szolgáltatás követelésére.
A kötelem relatív szerkezete A kötelem meghatározott személyek közötti vagyoni kapcsolat, jogviszony. A meghatározott személyek egymással szemben tartoznak szolgáltatással, illetve egymással szemben van joguk a másik szolgáltatását követelni. A szolgáltatások általában kölcsönösek és kiegyenlítettek. A kötelem attól relatív, hogy az a kötelem alanyain kívül, kívülálló személyeket nem jogosít, és nem is kötelez semmire, ellentétben a dologi jogi jogviszony abszolút szerkezetével (utóbbinál ugyanis egy jogosulttal szemben mindenki más kötelezett).
A kötelem elemei 1. Minden jogviszonynak, így a kötelemnek is van alanya, tárgya (közvetlen és közvetett) és tartalma. Például Orsi és Béla adásvételi szerződést kötnek egymással, amelynek értelmében Orsi eladja fekete színű „xy” típusú 1 éves mobiltelefonját 5000 ft-ért Bélának. A példában egy adásvételi szerződés fakasztotta kötelem szerepel, amelynek alanyai Orsi mint eladó és Béla mint vevő. A kötelem közvetlen tárgya a mobiltelefon tulajdonjogának átruházása Bélára, illetve az 5000 Ft mint ellenszolgáltatás feletti tulajdonjog átruházása.
Kötelmi jog Kötelem keletkeztető tényállások (azok a jogi tények, amelyek kötelmi jogviszonyt keletkeztetnek) Szerződés Jogellenes károkozás Egyoldalú jogügylet Közhatalmi aktus Jogalap nélküli gazdagodás Egyéb, törvényben szabályozott tényállás Megbízás nélküli ügyvitel Értékpapír (szerződés/egyoldalú jogügylet?) Utaló magatartás
A szerződés fogalma Két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata valamely joghatás létrehozására. Szerződést a polgári jog bármely alanya köthet.
A szerződés alanyai KÖTELEZETT (valamely szolgáltatással tartozik) Felek: JOGOSULT (aki a szolgáltatást követelheti) KÖTELEZETT (valamely szolgáltatással tartozik) Egyenrangúak Mellérendelt jogviszony
A szerződés létrejötte A felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján. Szükséges a lényeges kérdésekben megegyezniük, és Bármelyik fél által lényegesnek tartott kérdésekben is megállapodniuk. Nem kell a feleknek olyan kérdésekben megállapodniuk, amelyet jogszabály rendez.
A szerződés tartalma Szerződési szabadság: a felek a szerződés tartalmát szabadon határozzák meg, de Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, és az is, amely jó erkölcsbe ütközik.
Szerződések típusai 2. 1. Dologszolgáltató szerződések 2. Tűrésre kötelező szerződése 3. Tevékenység kifejtésére irányuló szerződések 4. Helytállási kötelezettséget előíró szerződések
Dologszolgáltató szerződések A dologszolgáltató szerződések alapján a kötelezett valamely dolgot ad át a jogosultnak. A dologszolgáltató szerződések csoportjába tartozik: Adásvételi szerződés Ajándékozási szerződés Szállítási szerződés Közüzemi szerződés Kölcsönszerződés
Adásvételi szerződés Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely forgalomképes. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Ajándékozási szerződés Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Szállítási szerződés Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni
Közüzemi szerződés Kölcsönszerződés Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. Kölcsönszerződés A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Tűrésre kötelező szerződése Azok a szerződések tartoznak ide, amelyek alapján a kötelezett időlegesen átadja a saját dolgát a jogosultnak, és ezalatt tűrni köteles, hogy azt a jogosult használja, hasznosítsa. Ezen csoportnak az alaptípusai: bérleti szerződés haszonbérlet haszonkölcsön lízingszerződés
Bérleti szerződés Haszonbérlet Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. Haszonbérlet Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.
Haszonkölcsön Lízingszerződés Haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni. Lízingszerződés A lízingbe adó a saját tulajdonában lévő dolgot - vagy jogot - határozott időre használatba adja a lízingbevevőnek, aki azt köteles átvenni, és lízingdíjat fizetni.
Tevékenység kifejtésére irányuló szerződések A tevésben megnyilvánuló szolgáltatás nyújtása esetén a szerződés alapján a kötelezett valamilyen munkát, tevékenységet végez a jogosult részére, aki ezért díjat fizet. Alaptípusai: Vállalkozási szerződés Megbízási szerződés Munkaszerződés
Vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető eredmény létrehozására (pl. dolog tervezésére, elkésztésére, megjavítására), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Itt tehát alapvető elvárás egy meghatározott eredmény elérése (pl. felépül a ház).
Megbízási szerződés A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet gondosan ellátni (pl. oktatási tevékenység), ennek fejében díjazásra tarthat igényt. Itt a gondos ügyvitellel teljesedésbe megy a szerződés, nem alapvető követelmény meghatározott eredmény bekövetkezése. Alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, hogy míg a vállalkozó eredményt köteles szolgáltatni és díjra csak eredményessége esetén tarthat igényt, addig a megbízott gondos és szakszerű tevékenységre, tehát nem eredményre köteles, így díjra eredménytelen megbízás esetén is jogosult.
Munkaszerződés A munkaszerződés a munkaviszony alanyai, a munkáltató és a munkavállaló (felek)között munkavégzésre irányuló, munkajogviszony létesítésére irányuló megállapodás,amely meghatározza a feleknek munkajogviszonyból származó jogait és kötelezettségeit.
Helytállási kötelezettséget előíró szerződések A helytállási jellegű szerződéseknél a kötelezett rendszerint tartósan rendelkezésre áll, és bizonyos körülmények bekövetkezése esetén valamilyen dolgot szolgáltat (rendszerint pénzt ad). Ennek a csoportnak alapvető típusa a biztosítási szerződés.
A szerződés alakisága Egyes esetekben bizonyos alaki feltételeknek teljesülniük kell. Szóban akkor köthető, ha a törvény nem ír elő kötelező írásbeliséget. A ráutaló magatartással kötött szerződéseket sem kötelező írásba foglalni. Vannak olyan szerződések, amelyek kizárólag írásban érvényesek.
Az írásos szerződéseknél az alakiság megsértésével kötött szerződések érvénytelenek.
A szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. Esetcsoportok: Kötelezetti késedelem Jogosulti késedelm Hibás teljesítés
Kötelezetti késedelem Ha a szerződésben magállapított vagy kétségtelenül megállapítható határidő eredménytelenül eltelt, vagy a kötelezett a kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Jogkövetkezmények: - a jogosult változatlanul követelheti a teljesítést - a jogosultat megilleti az elállás joga, ha a szerződés teljesítése többé nem áll érdekében és azt bizonyítani tudja - a kötelezett kártérítéssel tartozik, ha a jogosultat kár is érte, és a kötelezett felróható magatartásából adódott
Jogosulti késedelem A jogosulti késedelem akkor áll be, ha a jogosult a kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését nem fogadja el. Jogkövetkezmények: - függetlenül a késedelme kimentésétől köteles a kötelezett felelős őrzésből eredő költségeit megtéríteni - viseli a dolog megsérülésének, elvesztésének, megrongálódásának, elpusztulásának veszélyét - teljes kártérítéssel tartozik a kötelezettnek, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható - kizárja vagy megszünteti a kötelezett egyidejű késedelmét
Hibás teljesítés (szavatosság) A teljesítés szerződésszerű (hibátlan), ha: A szolgáltatás tárgya alkalmas a rendeltetésszerű használatra, a szerződésben kikötött vagy a kötelezett által ismert célnak megfelel. A kötelezett hibásan teljesít, ha a dolog nem felel meg teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak Szavatossági igények: A jogosult választása szerint kérhet: Kijavítást vagy árleszállítást Kérheti a dolog kicserélését is Elállhat a szerződéstől (érdekmúlás esetén), különösen, ha a hiba nem javítható ki
A következő órán ebből a témakörből Köszönöm a figyelmet! A következő órán ebből a témakörből „KÖTELMEK” témazáró dolgozat!!!