Központi államigazgatási szervek Kormány alá rendelt szervek Nappali tagozat Győr 2017

Témák Jogi szabályozás A központi államigazgatási szervek típusai A központi államigazgatási szervezetrendszer szervezésének modelljei Minisztérium A miniszter és a minisztérium jogállása A minisztérium feladat- és hatásköre A minisztérium szervezete Miniszterelnökség, miniszterelnöki kabinetiroda Kormányhivatalok Központi hivatalok Rendvédelmi szervek

Központi államigazgatási szervek I. Jogi szabályozás Alaptörvény – miniszter, minisztérium jogállása a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (Ksztv.) Az egyes központi szerveket intézményesítő törvények (minisztérium, autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályozó szervek, kormányhivatalok), kormányrendeletek (miniszterek feladat- és hatásköre, központi hivatalok)

A központi államigazgatási szervek típusai Feladat- és hatásköre szerint Általános hatáskörű szerv – Kormány, és ide sorolhatók a Kormány munkáját segítő szervek (kabinetek, kormánybizottság) Különös hatáskörű szervek- feladat és hatáskörük a közigazgatás meghatározott ágazatába tartozó feladat- és hatáskörökre terjed ki A különös hatáskörű szervek típusai a kormányzati rendszerben elfoglalt helyük szerint Kormány alá rendelt államigazgatási szervek A kormánytól független közigazgatási szervek

Központi különös hatáskörű államigazgatási szervek Kormánytól független Kormányzati hierarchiába tartozó szervek Autonóm államigazgatási szervek Gazdasági Versenyhivatal Közbeszerzési hatóság Egyenlő Bánásmód hatóság Országos Választási Iroda Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Önálló szabályozó szervek Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Minisztérium Kormányhivatal Központi hivatal Rendvédelmi szerv – rendőrség, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelmi szervezet, polgári nemzetbiztonsági szolgálat

Központi különös hatáskörű államigazgatási szervezet szervezésének megoldásai I. Kormányforma függő Prezidenciális kormányforma – Végrehajtó hatalom – közvetlenül választott államfő, a mi fogalmaink szerinti kormány nem létezik, így a miniszterelnöki funkció sincs Központi közigazgatás – elnöknek alárendelt koordinációs tevékenységet ellátó , hivatalok, minisztériumok, független ügynökségek Parlamentáris kormányforma – Végrehajtó hatalom – a parlamentnek felelős Kormány Központi közigazgatás – minisztériumok, „főhatóságok” A központi különös hatáskörű szervek struktúrájának két modellje a parlamentáris rendszerekben: Klasszikus minisztériumi modell Svéd modell

Központi különös hatáskörű államigazgatási szervezet szervezésének megoldásai II. Klasszikus modell A minisztérium kettős funkciójú szerv: Politikaformáló funkció – politikai szerv – élén gyakran cserélődő politikai funkciót betöltő személy áll, aki rendszerint a kormány tagja Végrehajtó, szakigazgatási szervezet – az ügyek szakértelemmel való intézésének legmagasabb szintű szerve – hivatalnokok igazgatási szakértők, akiknek a helyzete – relatíve stabil Francia megoldás – a miniszter tagja a kormánynak, egyúttal a minisztériumi adminisztráció vezetője Angol megoldás – nem minden miniszter tagja a kormánynak, a miniszter a minisztérium politikai vezetője, de az apparátus szakmai vezetője Permanent Secretry Nem miniszteriális szervek Kormánytól való függetlenség biztosítása A minisztérium tehermentesítése

Központi különös hatáskörű államigazgatási szervezet szervezésének megoldásai III. Svéd modell – a két funkció elválasztása Politikaformáló funkció – minisztérium – politikus áll az élén, kis létszámú, fiatalokból álló, dinamikus szervezet Adminisztráció, végrehajtói funkció – relatíve független hatóságok, nagy létszámú igazgatási szakértőkből álló szakapparátus, A hatóság függetlensége abban áll, hogy a minisztérium nem utasíthatja, de a miniszter határozza meg tevékenysége általános politikai irányait, költségvetését Magyar megoldás – klasszikus modell – Minisztériumok + országos hatáskörű szervek és központi hivatalok a rendszerváltást követően – folyamatosan jöttek létre az autonóm államigazgatási szervek 2000-es években erőteljessé vált a politikaformálás és a szakmai végrehajtási feladatok szervezeti elválasztása – szakapparátus kiválása a minisztériumból 2006. évi LVII. törvény (a korábbi Kszt.) – kormányhivatalok, központi hivatalok, autonóm államigazgatási szervek, rendvédelmi szervek, - ezt a struktúrát vette át a Kszt. 2014 után – központi hivatalok jelentős részének megszüntetése és feladatiknak a visszaszervezése a minisztériumokba

Minisztérium I. A minisztériumok felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény: a) Miniszterelnökség (MES) b) a Miniszterelnöki Kabinetiroda, c) a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok: a) Belügyminisztérium, b) Emberi Erőforrások Minisztériuma, c) Földművelésügyi Minisztérium, d) Honvédelmi Minisztérium, e) Igazságügyi Minisztérium, f) Külgazdasági és Külügyminisztérium, g) Nemzetgazdasági Minisztérium, h) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Minisztérium II. A minisztérium kiemelt szerepét a központi államigazgatási rendszerben az adja, hogy miniszter áll az élén Miniszter – a kormány tagja, aki a kormányon belül meghatározott ágazatokért, részterületért felel Kettős szerepe van Kormányprogram érvényesítése az ágazatokban Az ágazati érdekek képviselete a kormányban Minisztérium - a miniszter munkaszervezete Központi különös hatáskörű államigazgatási szerv Egyszemélyi felelős alatt álló hivatal A Kormány irányítása alatt áll Feladat- és hatáskörét - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, határozza meg – minden minisztérium statutuma egy helyen

Sajátos minisztériumok Miniszterelnökség – összetett funkció Kormányzati koordináció Közigazgatásért való felelősség – személyzeti politika, fejlesztés, szervezés, helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete  európai uniós ügyek koordinációja, európai uniós források felhasználásának igazgatása Szakpolitikai feladatok - agrár-vidékfejlesztés, állampolgársági ügyek, közbeszerzések, építésügy, kulturális örökség védelme, településfejlesztés és településrendezés, területrendezésért, polgári hírszerzési tevékenység irányítása, tudománypolitika koordinációja, anyakönyvi ügyek Miniszterelnöki Kabinetiroda – a kabinetfőnök hivatala – az általános politikai koordinációért felelős biztosítja és megszervezi a miniszterelnök feladat- és hatásköre gyakorlását, felel a Kormány általános politikája kialakításának stratégiai irányításáért, részt vesz a Kormány általános politikája végrehajtásának ellenőrzésében, felel az egységes kormányzati kommunikáció megvalósításáért, Ellátja a miniszterelnök személye körüli feladatokat, az állami kitüntetésekkel kapcsolatos kormányzati koordináció

Minisztérium feladat- és hatásköre I. Részvétel az ágazatokat érintő kormányzati döntések előkészítésében Jogszabályok előkészítése Ágazati stratégiák, programok kidolgozása, EU miniszteri tanácsában való részvétel Jogalkotás Miniszteri rendelet – csak felhatalmazás alapján,végrehajtási jog Közjogi szervezetszabályozó eszköz – normatív utasítás Költségvetési és vagyongazdálkodás Költségvetési fejezet gazda Állami tulajdonú vagyon – tulajdonosi jogok gyakorlása

Minisztérium feladat- és hatásköre II. Szervezetirányítás Alárendelt államigazgatási szervek irányítása Közintézetek irányítása Törvényességi felügyelet – köztestületek felett Hatósági tevékenység – elsősorban jogorvoslatok elbírálása Felügyeleti jogok gyakorlása Ágazati információs rendszer működtetése Ágazati honvédelmi feladatok ellátása Civil kapcsolatok fenntartása

A minisztérium szervezete A szervezeti kereteket a Ksztv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) szabályozza Konkrét szervezeti felépítés – SzMSz – miniszter fogadja el normatív utasítással az ME és a MES hozzájárulásával Kettős arculatú struktúra Politikai változó – a minisztérium vezetése – miniszter, államtitkárok, politikai tanácsadók, főtanácsadók Szakmai, állandó – közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkárok, főosztályok, osztályok vezetői és kormánytisztviselői jogállású alkalmazottai

A minisztérium szervezete II. Politikai vezetők: A pozíció elnyerésének feltétele – büntetlen előélet, passzív választójog, nem összeférhetetlenségi ok a parlamenti képviselői megbízatás Megbízatása a kormány megbízatásának megszűnésével megszűnik Miniszteri megbízatás keletkezése – ME javaslatára a KE nevezi ki Államtitkári megbízatás keletkezése – az ME javaslatára a miniszter véleménye alapján a KE nevezi ki

A minisztérium szervezete III. Szakmai struktúra – professzionális közszolgálati tisztviselői réteg Közigazgatási államtitkár – 1 van belőle A hivatali apparátus vezetője Kinevezése határozatlan időre szól Képesítési követelmények – felsőfokú végzettség Összeférhetetlen az Ogy. képviselői megbízatással Az ME javaslatára a KE nevezi ki helyettes államtitkárok – ME nevezi ki határozatlan időre, Feladatait és munkájának irányítását az SzMSz határozza meg

A minisztérium szervezete IV. Főosztályok, osztályok – kormánytisztviselők Funkcionális Szakmai Kabinet Miniszter, államtitkár mellett politikai tanácsadói, főtanácsadói munkakörök létesíthetők Miniszteri biztos

A konkrét kormányhivatalt törvény hozza létre Kormányhivatal I. A kormányhivatalt, mind szervtípust és a konkrét szervtípusokat is a Ksztv. Intézményesíti Kormányhivatalok: a) a Központi Statisztikai Hivatal, b) az Országos Atomenergia Hivatal, c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, e) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A konkrét kormányhivatalt törvény hozza létre Kormány irányítja – és kormányrendeletben kijelölt miniszter felügyeli Olyan feladatot lát el, amely nem tartozik egyetlen minisztérium feladatkörébe sem Vezetése nem politikai tisztség

Relatív önállósággal rendelkezik Kormányhivatal II. Relatív önállósággal rendelkezik Vezetőjét az ME nevezi ki A felügyeletet ellátó miniszter – korlátozott irányítás Képviseli a kormányhivatalt a Kormányban, Országgyűlésben Normatív utasításban kiadja a Szervezeti és működési szabályzatát A kormányhivatal vezetőjének javaslata alapján kinevezi a vezető helyettesét Feladatkörét érintő kérdésekben jogszabályt készít elő, illetőleg ad ki Feladatkörének érdemi kérdéseiben nem utasítható Fejezeti jogosítványokkal rendelkező költségvetési szerv – önálló cím a felügyeletet ellátó miniszter fejezetén belül

A Ksztv. intézményesíti Központi hivatal I. A Ksztv. intézményesíti A konkrét szerv létrehozása kormányrendeleti szabályozási tárgy Létrehozásuk célja a minisztérium tehermentesítése nagyszámú egyedi ügyek intézése alól Szakmai döntések eltávolítása a politikától Feladatai és hatásköre – valamely minisztérium feladatkörébe tartozó feladatok Hatósági jogalkalmazás Hatósági felügyelet, ellenőrzés Nyilvántartások vezetése Közszolgáltatások szervezése, fenntartói irányítása

Egy minisztériumnak több központi hivatala is lehet Központi hivatal II. Egy minisztériumnak több központi hivatala is lehet Helyi szervei – akkor vannak, ha a statuáló kormányrendelet azt lehetővé teszi Vezetője - kormánytisztviselő Minisztérium irányítása alatt áll, az irányító miniszter: Kinevezi a hivatal vezetőjét Normatív utasításban kiadja a hivatal SzMSz-ét Ellátja a szakmai irányítását Önálló költségvetés szerv, az irányító miniszter költségvetési fejezetében önálló cím

Minisztérium Kormányhivatal Központi hivatal   Minisztérium Kormányhivatal Központi hivatal Létrehozás törvény Kormányrendelet. Vezető megbízatása miniszter ME javaslatára a KE nevezi ki nem miniszter a felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a ME nevezi ki + MES közreműködése irányító miniszter nevezi ki + szervezet SzMSz – miniszter normatív utasításban Az ME és a MES jóváhagyásával SzMSz – felügyeletet gyakorló miniszter normatív utasításban a MES jóváhagyásával irányító miniszter normatív utasításban költségvetés költségvetési törvény önálló fejezet költségvetési cím a felügyeletet gyakorló miniszter fejezetén belül költségvetési cím az irányító miniszter fejezetén belül tevékenység több államigazgatási ágazat irányítása egyik minisztérium feladatkörébe sem tartózó államigazgatási tevékenység valamely minisztérium tevékenységi körébe tartozó feladatok – a minisztérium tehermentesítése a tömeges, egyedi feladatok ellátása alól irányítás kormány kormány irányítja, a kormány által rendeletben kijelölt miniszter felügyeli miniszter irányítja szabályozási hatáskör jogalkotási hatáskör – rendelet közjogi szervezetszabályozó eszköz- normatív utasítás közjogi szervezetszabályozó eszköz – normatív utasítás felelősség a parlamentnek – interpellálható a kormánynak – a kormány tagja a parlament és a Kormány előtt a felügyeletet gyakorló miniszter képviseli és felel a tevékenységéért a parlament és a Kormány előtt az irányító miniszter felel a tevékenységéért

Központi rendvédelmi szervek I. Rendőrség központi szervei – a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény Országos Rendőrfőkapitányság – általános rendőrségi feladatok ellátása Terrorelhárítási Központ – terrorizmus elhárítása Az országos főkapitányt és a Terrorelhárítási Központ főigazgatóját a miniszterelnök nevezi ki Büntetés-végrehajtás központi szerve - a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Katasztrófavédelem központi szerve - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Polgári nemzetbiztonsági szolgálat központi szervei - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ E szervek élén álló főigazgatókat a miniszterelnök nevezi ki

Központi rendvédelmi szervek II. Közös jellemzők: Funkciójuk: a közrend, közbiztonság védelme A Kszt. csak államigazgatási szervként intézményesíti, a konkrét szervek intézményesítése, jogállásának meghatározása törvényben történik (rendőrség, katasztrófavédelem szervei – törvény+kormányrendelet) A belügyminiszter irányítása alatt állnak – a belügyminiszter gyakorolja a Kszt.-ben és a szervek jogállását szabályozó törvényekben szabályozott irányítási jogokat A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak, az országos rendőrfőkapitány és Terrorelhárító Központ főigazgatójának kinevezése, felmentése a miniszterelnök hatáskörébe tartozik A rendvédelmi szervek személyi állománya hivatásos szolgálatot teljesítő személyekből, kormánytisztviselőkből és közalkalmazottakból áll. területi szerveik vannak – erős hierarchia a központi és a területi szervek között