„Modernkori népvándorlás, avagy a migráció komplex megközelítése” Budapest, 2016. november 9-10. A 2015-ös migrációs válság biztonságpolitikai okairól Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont
Az előadás vázlata A migrációról általában A migráció általános okairól Napjaink migrációjának kiváltó okairól Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okokról Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról A hatékony migrációkezelés lehetőségeiről
A migrációról általában A migráció történeti jelenség, végig kísérte az emberiség történetét
Az őskorban A föld benépesítése Kr.e. 1,6 millió – 10000 év
Az ókorban A barbár népek migrációja és királyságai 526-ban
Az középkorban és újkorban Migráció a világban 1500 óta
Napjainkban A munkaerő-migráció nagyobb áramlatai a 21. század elején
A migrációról általában A migráció elsősorban akkor volt biztonsági probléma, ha a célterületen élők nem tudták azt kezelni.
A Római Birodalom Bukásához a barbár népek vándorlása is hozzájárult
Az amerikai indián kultúrák Aztékok, mayák
Az amerikai indián kultúrák Inka birodalom 1230-1525 között
Az amerikai indián kultúrák Észak-amerikai indián kultúrák
A migrációról általában A migrációnak számos általános kiváltó oka van motiváció
A migráció általános kiváltó okai Legfontosabb általános tényezők: Természeti okok (kedvező kedvezőtlen adottságok, természeti katasztrófák, geológiai adottságok) Gazdasági okok (elmaradott gazdaságilag prosperáló területek, ipari katasztrófa) Politikai okok (hátrányos megkülönböztetés, elnyomás, üldöztetés, fegyveres konfliktus) Társadalmi, szociális okok (túlnépesedés, családegyesítés, tanulás, munkavállalás)
Napjaink migrációjának kiváltó okairól Napjaink migrációjának számos sajátos oka is van, amelyek csak részben köthetők a biztonsághoz A globalizáció felgyorsította és növelte a migrációt, új motivációk jelentek meg
Napjaink migrációjának kiváltó okairól A világról szerezhető információk növekedése Közlekedés kibővülése és felgyorsulása A pénzügyi tranzakciók gyorsasága és globalizálódása A gazdag térségek vonzása (Európa, Amerika) A gazdasági egyenlőtlenségek növekedése A globális kihívások (pl. klímaváltozás) Demográfiai sajátosságok (pl. afrikai népességnövekedés)
Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okokról 1 Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okokról 1. megváltozott biztonsági környezet A kétpólusú világrend után kialakult nemzetközi viszonyok kedveznek a migrációnak A korábbi „high risk, high stability” helyett „low risk, low stability” Az államokon belüli háborúk száma növekedett Kevés számú fegyveres is nagy népességmozgást tud kiváltani
Válságok Európa környezetében Migrációt kiváltó és ösztönző válságok. Európa nincs jelen megoldást jelentő erővel.
Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okairól 2 Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okairól 2. Szíriai és líbiai polgárháborúk A 2015-ös migrációs válság fő okai a szíriai és líbiai polgárháborúk. 2011 óta – vagyis: hosszú ideje – folynak 2012-2015 között nincsenek a nemzetközi közösség figyelmének homlokterében Nagy a migrációra kényszerítő hatásuk (15 milliós belső migráció, kb. 4,3 milliós külső migráció Szíriában)
A szíriai menekültválság A napjaink generációjának legnagyobb migrációs válsága
Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okairól 3 Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okairól 3. A szomszédos államok menekültügyi rendszereiről A konfliktusok szomszédságában lévő államok menekültügyi rendszereinek megtartóképessége nem elégséges a migráció méretéhez képest Kevés a nemzetközi támogatás Későn – 2016. márciusától – kezdjük el támogatni őket
A környező országokba menekülők száma 2011-től 2016 márciusáig
Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okokról 4 Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okokról 4. A tranzitországokhoz kötődő okokról Állandósult vita arról, hogy ki tranzitország, és ki nem A jog és a valóság eltérő, nem fedi egymást
Tranzitországok A jog és valóság eltérő, nem fedi egymást
Tranzitországok Állandósult vita arról, hogy ki tranzitország, és ki nem A jog és a valóság eltérő, nem fedi egymást Jogilag: Törökország, Jordánia, Libanon, Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina; Valóságban: Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország is Fő céljuk a migránsok továbbítása, mivel nem vagy rendelkeznek európai jellegű menekültügyi rendszerrel, vagy menekültügyi rendszerük kis kapacitású. Megkésve – 2015 decemberétől –, és lassan tudjuk rávenni őket az együttműködésre
Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okokról 5 Az Európai Unión kívüli biztonságpolitikai okokról 5. A nemzetközi embercsempészet szerepéről. Nem oka, hanem eszköze és haszonélvezője a migrációs válságnak. A menekültek és migránsok több mint 90%-a fizetett a különböző embercsempész bűnözői csoportoknak, fejenként átlagosan 3-6 ezer dollárt. Viszont 2010-11-től volt ideje felkészülni és infrastruktúrát kiépíteni az embercsempészet iránti megnövekedett igényhez. Nem a migrációs hullám gerjesztése szempontjából, hanem az illegális migráció növekedése, az illegális munkaerő-kizsákmányolás és a prostitúcióra való kényszerítés jelent fenyegetést.
Csempészutak A főbb afrikai csempész útvonalak
Csempészutak Főbb európai csempész útvonalak
Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 1 Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 1. A válság nagysága és kiterjedtsége A 2 millió 2015-ben Európába érkező migráns az 520 milliós Európai Unió lakosságának csupán 0,23%-t, illetve – a Brexit miatt – 0,38%-át teszik ki. Eltérően érinti az EU tagállamait Rendkívül erőteljesen érintett – Magyarország, Ausztria, Németország, Belgium, Dánia, Svédország Norvégia, Finnország Erőteljesen érintett – Görögország, Bulgária, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia Alig érintett – Balti államok, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Spanyolország, Portugália
Az EU-tagállamok érintettsége A menekült státuszért folyamodók száma alapján (2015)
Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 1 Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 1. A válság nagysága és kiterjedtsége A 2015-ös növekedés csupán 2 európai migrációs útvonalat érintett a 7 illegális migránsútvonal közül
2014-ben 282 000 fő 7 migránsútvonalon: Keleti – 0,4% Nyugat-balkáni – 15,3% Kelet-Mediterrán – 18% Albán-görög kör – 3% Közép-Mediterrán – 60% Nyugat-Mediterrán – 2,7% Nyugat-afrikai – 0,1%
2015-ben 1 822 260 fő Keleti – 0,1% Nyugat-balkáni – 41% 7 migránsútvonalon: Keleti – 0,1% Nyugat-balkáni – 41% Kelet-Mediterrán – 48% Albán-görög kör – 0,5% Közép-Mediterrán – 8,4% Nyugat-Mediterrán – 0,4% Nyugat-afrikai – 0,04%
Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 2 Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 2. A migrációs és menekülthullám váratlanságáról Nem lehetett váratlan: Volt már migrációs hullám, ha nem is ekkora. Az illegális migráció kérdése már 2005-től prioritásként szerepelt az Európai Unió dokumentumaiban. Olaszország, Görögország és Spanyolország 2011 óta jelezték a problémát.
Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 2 Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 2. Az európai menekültügyi politikában rejlő okokról Az EU-nak nincs menekültügyi rendszere (csak a tagállamoknak van) Az EU menekültügyi irányelve nagy értelmezési szabadságot ad (pl. nemzeti érdekre hivatkozva ki lehet bújni a menekültügyi terhek viselése alól). A tagállamok a humanitárius elveket többnyire betartják, a menekültügyi kooperációt kevésbé. Nem számon kérhető és nem kikényszeríthető: pl. mi számít elégséges szolidaritásnak?
Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 3 Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 3. A határországokhoz kötődő problémákról A schengeni határőrizet nem ekkora migrációs hullámra lett kitalálva és megalkotva. A regisztrációt és a menekültügyi eljárást nem az EU egészének, csupán néhány országnak kellett kezelnie (Görögország, Magyarország, Szlovénia, Olaszország) A határországok menekültügyi rendszerei csupán néhány ezer főre lettek kialakítva. Az EU határőrizeti és menekültügyi intézményeinek nincsenek kényszerítő jogosítványaik. A „schengeni szolidaritás” nem azonos mélységű a „menekültpolitikai szolidaritással” az EU tagállamai között.
Határkerítések és ellenőrzések Hosszú értelmetlen vita a kerítésekről és a határok ellenőrzéséről
Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 4 Az Európai Unión belüli biztonságpolitikai okokról 4. Az EU menekültjogi szabályozásából fakadó problémák A nemzetközi menekültügyi jogszabályok régiek és elavultak (1949, 1967), nem ekkora menekülttömegre lettek megalkotva A dublini rendelet betarthatatlan (pl. ellenőrizhetetlen a migránsok mozgása). Rossz az EU szabályozása: pl. nincs szétválasztva a elbírálás és a schengeni övezetbe való beléptetés (nincsenek hotspotok).
Hotspotok Későn kezdik el kialakítani
A hatékony migrációkezelés lehetőségeiről Európa-szintű, komplex, összehangolt és egyidejű cselekvés szükséges 1. Az európai menekültpolitika elveinek tisztázása 2. A nemzetközi együttműködés kényszere 3. Európa biztonságteremtő szerepvállalása 4. A válságok közvetlen környezetében lévő államok menekültügyi rendszerének hatékony támogatása 5. A tranzitországok menekültügyi együttműködésének politikai kritériummá tétele 6. Az európai menekültpolitika jogi szabályozásának felülvizsgálata
A hatékony migrációkezelés lehetőségeiről 7. A nemzetközi menekültjogi architektúra felülvizsgálatának kezdeményezése 8. A hatékony schengeni határvédelem 9. A határőrizeti feladatok és menekültügyi eljárások szétválasztásának szükségessége 10. Az EU menekültügyi oltalmi övezetek létrehozása 11. Egységes, közös, azonosan értelmezett európai menekültpolitikai elvek 12. A menekültpolitikai szolidaritás EU-n belüli biztosítása
Összegzés helyett Európa számára nem az a kérdés, hogy a jövőben több migráns érkezik-e, hanem az, hogy olyan személyek jutnak-e el a kontinensre, akiknek a nyelvtudása, képzettsége, kulturális háttere, hajlandósága lehetővé teszi a sikeres integrációt és a munkaerőpiacra való belépést.
Népességszám (millió fő) 2015 2030 2050 2100 Világ 7 349 8 501 9 725 11 213 Európa 738 734 707 646 Egyesült Királyság 64 70 75 82 Franciaország 68 71 Németország 88 79 74 63 Kelet-Európa 292 278 251 208 Oroszország 143 138 128 117 Magyarország 9,8 9,2 8,3 6,5 Össz: E 4 - 31 - 92 Össz. K-E - 14 - 41 - 84
Népességszám (millió fő) 2015 2030 2050 2100 Világ 7 349 8 501 9 725 11 213 Afrika 1 186 1 679 2 478 4 387 Angola 25 39 65 138 Dél-Afrika 54 60 Etiópia 99 188 242 Kongói DK 77 120 195 388 Nigéria 185 262 398 752 Szudán 40 56 80 127 Növekedés: + 493 + 1 292 + 3 201 Migráció (3,2%) 53 79 140
Köszönöm a figyelmet!