Illetéktörvény KATA KIVA Készítette: Wünsch József NAV Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága Ügyfélkapcsolati Osztály

Jogszabályi háttér Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 2016. évi CLXXXII. törvény egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. tv. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény

Illetéktörvény 2016. évközi változásai

Földműves termőföld szerzése Vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén is érvényesíthető az illetékmentesség Korábban az Itv. szigorú értelmezése alapján a megszerzéskor a termőföldön fennálló vagyoni értékű jog esetén nem volt biztosítható az illetékmentesség A jogalkotói szándék került egyértelműsítésre

Termőföld földműves általi megszerzése Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja: a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, é s pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

Termőföld földműves általi megszerzése Itv. 26. § (18) bekezdés: az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában a) nem minősül elidegenítésnek aa) a kisajátítás, ab) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és ac) a birtokösszevonási célú földcsere,

Termőföld földműves általi megszerzése b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb)-pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének: a termőföld használatának, hasznosításának a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: közeli hozzátartozó) javára történő átengedése, feltéve, hogy a vagyonszerző helyett a közeli hozzátartozó földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

Közeli hozzátartozók Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pont: közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

Hatályba léptető rendelkezés Itv. 99/N. §: Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjának módosított rendelkezését a hatályba lépése napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

Haszonjárművek vagyoni értékű jogának illetékmentessége

Haszonjárművek illetékmentessége Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: Itv. 26. § (1a) bekezdés a) pontja alapján a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű,továbbá a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése. A módosított rendelkezés alapján a haszonjárművekre vonatkozó illetékmentesség kiterjed a vagyoni értékű jog (üzembentartói jog, használati jog, haszonélvezeti jog) megszerzésére is.

Cserét pótló vétel és lakáscélú állami támogatás kedvezménye Itv. 21. § (1) bekezdés: a „(2)-(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével” szövegrész hatályát veszti. A módosítást követően a vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatások összege (CSOK) a cserét pótló vétel, illetve cserére vonatkozó kedvezmény alkalmazásakor is csökkenti az illetékalapot. A módosítás célja a lakáscélú állami támogatás felhasználásával történő használt lakásvásárlások elősegítése.

Praxisjog

Önálló orvosi tevékenység praxisjoga A módosítás a háziorvosok praxisjog-szerzésének elősegítése érdekében hatályon kívül helyezi a praxisjog-szerzés illetékére vonatkozó rendelkezéseket, ezáltal kivonja az Itv. hatálya alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogát. A praxisjog megszerzőjét tehát a jövőben nem terheli sem illetékfizetési, sem bejelentési kötelezettség.

Adóhatósági igazolások illetékmentessége Hatályon kívül helyezésre került Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pontjában található, az illetékmentesség szempontjából kivételként nevesített „az adó-, a vám-, az illeték és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint” szövegrész. A koherencia-zavar feloldása érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolások is illetékmentesek.

Eljárási illeték visszatérítése

Az (új) Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (továbbiakban: Ptké) 12. § (4) bekezdése értelmében a tőkeemelésről szóló társasági határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén ez a mentességi szabály nem alkalmazható.

A cégek azt az eljárást követték, hogy külön jelentették be a tőkeemelést, és külön a további változásokat, a tőkeemelés bejelentése után érvényesíthették a kedvező illetékszabályt, a további változásokat pedig alacsonyabb tételű illetékkel érvényesíthették, mivel azok így már nem kötődtek a cég vagyonában bekövetkezett változáshoz, tehát csak a cégeljárásokra vonatkozó általános tételű eljárási illeték terhelte őket. Mindezekre figyelemmel a jogalkotó a Ptké már hivatkozott rendelkezését 2016. március 10-ei hatálybalépéssel a cégek számára kedvezően módosította.

Itv. 99/M. §: ha a cég a cégbíróság változásbejegyző végzésével, továbbá a legfőbb szerv tőkeemelésről és a cég Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának másolatával igazolja, hogy az eljárási illetéket a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezdeményezett tőkeemelés - 2014. március 15. és 2016. március 9. között történő - bejelentése és e tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg bejelentett más változás bejegyzése iránti eljárás után fizette meg, akkor a megfizetett illetékből a Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséhez nem kapcsolódó változásbejegyzés illetékét meghaladó részt a - legkésőbb 2017. március 15-éig előterjesztett - kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.

Eljárási illeték visszatérítése Azok a cégek tehát akik külön jelentették be a tőkeemelést, és külön a további változásokat, mindösszesen 15 000 Ft illetéket fizettek. Azok a cégek akik a Ptk. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében végrehajtott tőkeemelés bejelentéssel egyidejűleg más változást is bejelentettek – illetékmentességi rendelkezés alkalmazhatósága hiányában – az Itv. 45. § (5) bekezdése szerint meghatározott eljárási illetéket (kft-ék esetén 40 000 Ft) kellett fizetniük. A módosítás értelmében a már megfizetett illeték összegéből a különbözet (25 000 Ft) – 2017. március 15-éig előterjesztett kérelemre – visszatéríthető.

Ingatlanforgalmazók illetékkedvezménye

Új szabályként az ingatlanforgalmazó 3%-os illetékkulccsal fizeti az illetéket abban az esetben, ha vállalja ugyan, hogy két éven belül az ingatlant továbbértékesíti, vagy pénzügyi lízingbe adja, azonban az továbbértékesítési szerződés teljesedésbe menését nem válllalja (vagyis a szerződést pl. felbontják) Ha az ingatlanforgalmazó a két éven belüli továbbértékesítést, illetve pénzügyi lízingbe adást vállalja, továbbá a továbbértékesítési szerződés teljesedésbe menését is vállalja, továbbra is 2% az illetékkulcs Kapcsolt vállalkozás (Tao. tv. 4. § 23. pont a)-f) pontok) számára történő továbbértékesítés esetén a kedvezmény továbbra sem jár

Az ingatlanforgalmazó a kedvezményt elveszti, ha a továbbértékesítésről szóló szerződés nem ment teljesedésbe, vagy a felek a már teljesedésbe ment,továbbértékesítésről szóló szerződést utóbb felbontják Szankció változatlan: a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetni

Sajátos elévülési szabály kerül kialakításra Az illeték pótlólagos megállapításához való jog elévülése a továbbértékesítés meghiúsulása esetén a továbbértékesítésre nyitva álló határnap teljesülése és a 23/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalás esetén a továbbértékesítésről szóló szerződés felbontásakor vagy megszüntetésekor a szerződés felbontása vagy megszüntetése, illetve a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló döntés jogerőre emelkedése naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.

E tekintetben vállalkozó: az ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző olyan gazdálkodó szervezet, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, továbbá az engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó. Egyéni vállalkozó tehát e kedvezményt nem veheti igénybe, tekintettel arra, hogy nem gazdálkodó szervezet.

Pontosítás Egyértelműsítésre kerül, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése illetékmentes (visszterhes szerzés és ajándékozás esetén is) A jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell

Adminisztráció csökkentés Fizetési meghagyás a jövőben csak akkor kerül kiadásra, ha a jogügylet nem illetékmentes, illetve ha az illetékmentesség feltételhez kötött Adminisztráció csökkentést valósít meg adózói oldalon az Itv. 26. § (21) bekezdés hatályon kívül helyezése, ezzel környezetkímélő gépjármű szerzése esetén nem kell adózónak nyilatkoznia arról, hogy vállalkozásnak minősül-e, és amennyiben igen, úgy jogosult-e az illetékmentességet de minimis támogatásként igénybe venni. A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok mentesülnek a díjfizetési kötelezettség alól a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által lefolytatott hatósági eljárásokban.

KIVA 2.0

Miért 2.0?

Némi statisztika…. Mert szeretjük a statisztikákat Kiva alanyok alakulása Számuk folyamatosan csökken, de a 2013-as kezdéskor sem volt magas Év 2013 2014 2015 Kiva alanyok száma 7193 6655 6543

A KIVA alanya lehet Nincs változás egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy Nincs változás

Feltételek 2016.12.31-ig 2017 január 1-től változatlan adózó átlagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt (megszűnésnél 50 fő) adózó átlagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 50 főt (megszűnésnél 100 fő) adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét változatlan adózó adószámát az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel adózó üzleti évének mérlegforduló napja december 31. adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét Arányosítási kötelezettség kikerül

Adóalap 2016.12.31-ig Az adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményének (pénzeszközök beszámolóban kimutatott tárgyévi növekménye) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap). A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban (Sztv. 31. §). A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti, illetve növeli a Katv. 20. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott befolyt vagy kifizetett, az alábbi táblázatban összefoglalt pénzeszközök összege, valamint a Katv. 20. § (6)-(20) bekezdéseiben felsorolt tételek.

Adóalap 2016.12.31-ig Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.

B (személyi jellegű kifizetések összege) Adóalap 2017. január 1-től ADÓALAP=A+B (de legalább B) A B (személyi jellegű kifizetések összege) (±) Tőke- és osztalék műveletek eredménye (+) Növelő tételek (-) Csökkentő tételek Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem de legalább a garantált bérminimum 112,5%-a társas vállalkozó esetén • A kiegészítő tev. társas vállalkozó járulékalapját nem kell figyelembe venni = TŐKE ÉS OSZTALÉK- MŰVELETEK (KORRIGÁLT) EREDMÉNYE mínusz a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény (SZOCHO kedvezmény) (-) Veszteségleírás I (-) Veszteségleírás II

Egyszeri csökkentő tétel 2017 előtt is a kiva hatálya alá tartozó adózók részére Az új szabályok által nem alkalmazott korrekciós tételekre jutó adót „kompenzálja” abban az adóévben alkalmazható, amelynek első napja 2017-ben van az adóhatóság 2017. december 31-jéig tájékoztatta az érintett adózót a csökkentő tétel összegéről és annak levezetésének módjáról

A pénztár mentesített értéke a) a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, b) de legalább 1 millió forint vagy c) az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke „régi” kivásoknál a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke AZ ADÓALAPOT NÖVELI AZ ADÓALAPOT CSÖKKENTI a tárgyévi növekmény, de legfeljebb a mentesített értéket meghaladó összeg a pénztár tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi értékének a mentesített értéket meghaladó része Pénztár2017 – Pénztár2016 vagy Pénztár2017 – Pénztár Mentesített érték Közül a kisebb Pénztár2016 – Pénztár Mentesített értéke

További változások Kikerült az a korlátozás, hogy az elhatárolt veszteség felhasználása csak 10 év alatt egyenlő részletekben történhet. Leírása: I. Főszabály: a keletkezését követő adóév(ek)ben tőke és osztalékműveletek (korrigált) eredménye pozitív egyenleget csökkentheti II. Beruházás esetén A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett 1. tárgyi eszközökkel (beruházással), 2. szellemi termékekkel, 3. kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját Változnak – az adóalap változása miatt – az előleg fizetésére vonatkozó szabályok is. Az adóelőleg összege a személyi jellegű ráfordítások, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezménnyel, és a növelve a kifizetett osztalék (mínusz osztalékelőleg) összegével. Előleg bevallás negyedévente (2015. január 1-től megszűnt a havi bevallási kötelezettség). A megszűnési feltételek közül emelkedik a bevételi összeghatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra. Vizsgálata negyedévente történik. Az osztalékra vonatkozó adókulcs 16%-ról 15%-ra csökken

Az adó mértéke 14% Kiváltja a - társasági adó, - szociális hozzájárulási adó, - szakképzési hozzájárulás megfizetését és bevallását

- továbbá az osztalék után fizetendő szja és eho kötelezettséget sem Nem váltja ki - az áfát, - cégautóadót - továbbá az osztalék után fizetendő szja és eho kötelezettséget sem

KATA

Változások 2017. január 1-től A bevételi értékhatár 6 millió forintról 12 millió forintra nő Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónap helyett, a megszűnés adóévében, és az azt követő 12 hónapban nem választható Pontosításra kerül az adóhatóság által kiállított igazolás tartalma abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Ezzel az is pontosításra kerül, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet. Egyébként a minimálbér havi összegének és a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számának szorzata az igazolható jövedelem Beemelésre került, hogy a nevelőszülői jogviszonyban álló kisadózó nem főállású kisadózó

Köszönöm a figyelmet! www.nav.gov.hu