Banki könyvi kockázatok Horváth István Raiffeisen Bank Hungary Zrt. 2017.03.23 Horváth István Raiffeisen Bank Hungary Zrt.

Tartalom Kockázatok tipizálása – gyakorlati megközelítés Milyen kockázatokra bukkanhatunk egy banki könyvben? „Első körös/primer” és „második körös/szekunder” jellegű kockázatok Fókuszban: a piaci kockázatok Mérésük & kezelésük Gyakorlati kockázatkezelés Módszerek és buktatóik Kockázatok összefüggései madártávlatból Elméleti példa

Kockázatok tipizálása I. Egy pénzintézetet érintő kockázatokat sok féleképpen lehet csoportosítani: Tevékenység vezérelt módon: Kereskedési (spekulatív) tevékenségből származó kockázatok = kerkönyvi kockázatok Alapvető banki tevékenységből származó kockázatok = banki könyvi kockázatok Megjegyzések: Ha a teljes banki tevékenységet nézzük, akkor 1. pont is részét képezi a banki összes kockázatnak, de egyelőre még ezt a két csoportot a szabályozás is több okból megkülönbözteti. Napjainkban a szabályzói környezet egyre inkább az egységes kezelés irányába megy el (tőkekövetelmények megfogalmazása, kiértékelések stb.)

Kockázatok tipizálása II. „Hatásmechanizmus” szerint a bank szemszögéből: „Primer” kockázatok = olyan kitettségek, amelyek hatása egyből/szinte függvényszerűen számszerűsíthető, jól mérhető, a bankot közvetlenül érinti. Ezek: ár-/árfolyamkockázatok (devizaárfolyamok, opciók értékváltozása) kamatkockázatok (hozamok, hozamgörbék mozgása) egyedi hitelkockázat (ügyfél „bedőlése”) operációs kockázatok csalás kockázata „Szekunder” kockázatok = olyan kockázatok, amelyek a bankot egy folyaton keresztül érinti. Ezek: szabályozói kockázatok reputációs kockázat modell-kockázatok Fenti két csoportba egyszerre besorolható kockázati kitettség: likviditási kockázat: forráshiány = az azonnali krízishelyzet és veszteség - primer likviditási profil változik = előbb-utóbb árváltozás - szekunder

Piaci kockázatok I. ár-/árfolyamkockázatok (opciók értékváltozása, devizaárfolyamok) kezelésük: ellenirányú ügyletekkel – back-to-back (extrém formája a sterilizáció) derivatív ügyletekkel fenti kettő kombinációjával mérésük - értékelésük: piaci árfolyamokból (marked-to-market) modellek alapján (marked-to-model) előrejelzésük: modellekkel (technikai vagy fundamentális alapon) „soft factekből” – pl jegybanki ülések jegyzőkönyvei, „rokon” piacok fejleményei / történései alapján

Piaci kockázatok II. kamatkockázatok (hozamok, hozamgörbék mozgása) kezelésük: ellenirányú ügyletekkel – back-to-back (extrém formája a sterilizáció) derivatív ügyletekkel fenti kettő kombinációjával mérésük - értékelésük: piaci árakból (marked-to-market) hozamgörbékből előrejelzésük: modellekkel (technikai vagy fundamentális alapon) „soft factekből” – pl jegybanki ülések jegyzőkönyvei, „rokon” piacok fejleményei / történései alapján

Piaci kockázatok III. likviditási kockázatok (lejárati szerkezet), hozamgörbék mozgása) kezelésük: Hitelkockázatok kezelésével árazással – (külső & belső árazás) derivatív ügyletekkel (deviza nemek váltésa) fenti kettő kombinációjával mérésük – „értékelésük”: historikus adatokból az egyes eszköz vagy forrásoldali tételek egyedi vagy portfolió szintű értékelése (beágyazott opcionalitások, szabályozói környezet stb.) előrejelzésük: modellekkel (historikus alapon, viselkedési modelekkel, stb) mivel önálló téma nem megyünk bele részletesen

Nem meglepő módon a kockázatokat együttesen célszerű mérni! Piaci kockázatok IV. modell kockázatok – az alkalmazott modellek minősége kockázatot jelent kezelésük – „mérésük”: visszamérésekkel adatminőség javítással fejlesztésekkel Az különböző kockázatok egyedi mérése inkább a kereskedési könyvi kockázatoknál jellemző, a banki könyvi kockázatokat aggregálják. Fontos: a egyes kockázatok nem függetlenek egymástól (pl. egy zuhanó devizaárfolyam, hozamemelkedést hozhat magával vagy fordítva: magas hozamkörnyezet devizaerősödést indukálhat) Nem meglepő módon a kockázatokat együttesen célszerű mérni!

Gyakorlati kockázatkezelés I. - VaR A legelterjettebb kockázati mérés a Kockáztatott érték = VaR (Value-at-Risk) A VaR azt méri, hogy egy bizonyos valószínűségi szint mellett az adott portfólió és egy elõre meghatározott idõtávon (ált 10 nap) X.összegnél várhatóan nem szenved el nagyobb veszteséget. Alapvetően három fő módszercsaládba sorolhatók a VaR kalkulációk: „variancia-kovariancia” (parametrikus eloszlást) alkalmazók; historikus szimulációt alkalmazók; Monte-Carlo-szimuláció alkalmazók. A VaR számítások legnagyobb gyengesége, hogy a várható hozamok eloszlására normális eloszlást feltételez, miközben ez nem figyelhető meg valós piaci hozamok esetében. A VaR korlátai miatt kezdték el a szabályozók támogatni a pénzintézetek által fejlesztett belső modellek használatát. Ezeket a felügyelő hatóságok validálják és csak azt követően engedélyezik használatukat. A VaR fejlesztései a Conditional VaR (CVaR) – vagy másnéven Expected Shortfall (ES) számítások, amelyek a fat-tail eseményre helyezik a hangsúlyt

Gyakorlati kockázatkezelés II. - NII Minthogy a pénzintézetek legalapvetőbb tevékenysége a hitelezés és a betétgyűjtés, e két tevékenységből adódóan a banki könyvi kockázatok egyik leghangsúlyosabb része a banki könyvi kamatkockázat (angol rövidítése: IRRBB). A bankok nettó kamateredményük (NII) maximalizálására törekszenek kockázatvállalási hajlandóságunkak megfelelő kamatprofil kialakításával. Éppen ezért különös figyelmet fordítanak jövőbeli várható NII-juk alakulásra. NII befolyásoló belső tényezők: az eszközök és források nagyságrendje az eszközök és források devizális összetétele az eszközök és források lejárati szerkezete az eszközök és források átárazódási szerkezete a bank által végrehajtott lejárati és kamattranszformációk a bank kockázati étvágya (mekkora kamat mismatchet szándékozik futni)

Gyakorlati kockázatkezelés II. - NII NII befolyásoló külső tényezők: szabályozói környezet hozamkörnyezet A bankok különbőző szcenáriókat állítanak fel, amelyek mentén elemzik az NII várható alakulását. A szcenárókat befolyásoló tényezők: makrogazdasági forgatókönyvek viselkedési modellek legfőképpen az előtörlesztési és betétfeltörési modellek lejárat nélküli állományok várható alakulása és ezek modellezése A kamatkockázati profilt a külső hozamkörnyezet és a jövedelmezőség figyelembe vétele mellett a belső árazási rendszer (Funds Transfer Pricing-FTP) határozza meg! Fenti felsorolást figyelembe véve is jól látható, hogy csak a kamatjövedelem (végső soron a kamatkockázat) alakulása milyen sok szálon kapcsolódik a banki üzem egyéb kockézati kitettségeihez! FONTOS: a banki likviditási és a kamatkockázati profilok folyamatosan hatnak egymásra, egyik változása indukálja a másik alakulását!

Gyakorlati kockázatkezelés II. - NII NII befolyásoló külső tényezők: szabályozói környezet hozamkörnyezet A bankok különbőző szcenáriókat állítanak fel, amelyek mentén elemzik az NII várható alakulását. A szcenárókat befolyásoló tényezők: makrogazdasági forgatókönyvek viselkedési modellek legfőképpen az előtörlesztési és betétfeltörési modellek lejárat nélküli állományok várható alakulása és ezek modellezése A kamatkockázati profilt a külső hozamkörnyezet és a jövedelmezőség figyelembe vétele mellett a belső árazási rendszer (Funds Transfer Pricing-FTP) határozza meg! Fenti felsorolást figyelembe véve is jól látható, hogy csak a kamatjövedelem (végső soron a kamatkockázat) alakulása milyen sok szálon kapcsolódik a banki üzem egyéb kockézati kitettségeihez! FONTOS: a banki likviditási és a kamatkockázati profilok folyamatosan hatnak egymásra, egyik változása indukálja a másik alakulását!

Gyakorlati kockázatkezelés II. - NII A bank aktuális kamatérzékenységét a hozamgörbe egy bázispontos párhuzamos elmozdulása esetén várható teljes banki portfólióra számolt nettó jelenérték változás mutatja meg. Ezt nevezzünk bázispont értéknek (BPV). A BPV maximális értékét egy limitrendszer határozza meg (deviza/lejárati szerkezet ko-ordináta rendszerben). A limitek (VaR, BPV, FX, kibocsátói stb) figyelése napi feladat, azt általában vagy egy mid-office vagy egy riskes terület (jellemzően market risk) végzi.

Elméleti példa kockázatkezelésre I. Tételezzünk fel egy bankot, amely akut hitelességi problémával (name crisis) szembesül külföldi anyabankjával kapcsolatos visszaélések nyilvánosságra kerülése miatt. Fenti szituáció következtében egyre gyorsul a hazai leánybankból a forráskivonás és a bank azzal szembesül, hogy pár héten belül likviditási krízisbe fog kerülni. Kérdés: Milyen kockázatokkal (kihívásokkal) szembesül a kérdéses bank? Próbáljunk meg fontossági sorrendet is felállítani, ill. eldönteni , hogy primer vagy szekunder kockázatról van –e szó

Elméleti példa kockázatkezelésre II. A management döntésre jut: forrást kell bevonni! Milyen lehetőségek merülnek fel az alábbi piaci helyzetben? Állampapírok YTM Tervezett betét

Elméleti példa kockázatkezelésre II. A döntés: Gyors termékajánlattal ügyfelektől forrást bevonni A bank kiajánl egy 2 éves lekötött betétet fix 5.55% os kamaton, az alábbi feltételek mellett: A pénz bankon kívülről kell jöjjön (ez miért fontos?) Fél év után az ügyfél bármikor feltörheti a betétet, megkapja a feltörés napjáig esedékes kamatot milyen kockázatot fut a bank? hogyan lehet ezt mitigálni?

Elméleti példa - válaszok I. Likviditási - primer kockázat = elfogy a cash Reputációs kockázat – szekunder Szabályozói kockázat – szekunder Kamatkockázat – primer Moral hatard kockázat – az ügyfelek részéről – nő a nemfizető adósok száma Bankközi piacról Ügyfelektől a) futott kockázatok: Hozamgörbe változás (fel és le) Likviditási profil változás (mennyi jön be, mennyi megy ki a freez után b) felfelé elmozdulást: kamatopció vételével, vagy irs