dr. Feffer Zsuzsanna EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Jogi kérdések-válaszok a demenciával kapcsolatban A demens betegek személyi és vagyoni érdekvédelme dr. Feffer Zsuzsanna EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály

Irányadó jogszabályok A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Ptk.] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény [a továbbiakban: Pp.] A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Gyer.]

Cselekvőképesség Ptk. 2:8.§ Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

Korlátozottan cselekvőképes Cselekvőképtelen Korlátozottan cselekvőképes Cselekvőképes Életkor alapján 0-14 év 14-18 év 18 év felett Bíróság ítélete alapján akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljes körűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt. akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény (Ptk.) vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.

Gyámság vagy gondnokság Gyámság alatt kizárólag kiskorú személy állhat. Gondnokság alá kizárólag nagykorú személy helyezhető.

Cselekvőképesség részleges korlátozása I. A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

Cselekvőképesség részleges korlátozása II. A bíróság általában a következő ügycsoportok tekintetében korlátozza a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét: társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, meghatározott mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; családjogi jognyilatkozatok megtétele a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat, a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele, a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása, a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás; tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala; a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása); örökösödési ügyek; bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok; az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; tartózkodási hely meghatározása.

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata I. A bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. (Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata II. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és ajándékozhat a szokásos mértékben.

Cselekvőképesség teljes korlátozása és jognyilatkozatok A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható. A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

Gyámhatóság jóváhagyása szükséges A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú tartására; öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik.

Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha: a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor; a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Gondnokság alá helyezést megelőző intézkedések I. Zárlat elrendelése és zárgondnokrendelés – Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. Ki kérheti a zárlat elrendelését? a gondnokság alá helyezendő nagykorú személy, a vele együtt élő házastársa, valamint élettársa, egyenesági rokona vagy testvére, bármely szerv vagy személy. Mikor kérhető? gondnokság alá helyezés megindítása előtt - gyámhatóság gondnokság alá helyezési per alatt - bíróság

A zárlatot a gyámhatóság és a bíróság is elrendelheti, de zárgondnokot csak a gyámhatóság rendelhet. A gyámhivatal által kirendelt zárgondnok a zárolt vagyont a zár feloldásáig, vagy a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezeli.

Gondnokság alá helyezést megelőző intézkedések II. Ideiglenes gondnokrendelés – Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni.

Közös szabályok I. A gyámhivatal az eljárása során: beszerzi az érintett személy: tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre őt érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, betétben elhelyezett készpénze esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát, lakóhelyén készített környezettanulmányt, beszerezheti az érintett személy vonatkozásában: pszichológiai véleményt, gyógypedagógiai véleményt, az érintett személlyel kapcsolatban álló családsegítő, személyi segítő, szociális munkás véleményét, és az érintett személy életvitelét, gondozását segítő személy meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

Közös szabályok II. A gyámhivatal a zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelése iránti eljárást soron kívül folytatja le. A zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelése esetén a gyámhivatal határozatában tájékoztatja az érintetteket: a döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, a gyámhivatal a gondnokság alá helyezési pert nyolc napon belül megindítja, a bíróság legkésőbb a keresetindítástól számított harminc napon belül hivatalból felülvizsgálja a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést. A gyámhivatal a zárgondnokot és az ideiglenes gondnokot felmenti - a gondnok kirendelésével egyidejűleg, ha a bíróság a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartotta, vagy - a bíróság értesítésétől számított nyolc napon belül, ha a bíróság a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést megszünteti.

Közös szabályok III. Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el, vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi elmeorvos-szakértővel történő megvizsgálását. Ha az előzetes bizonyítás 30 napon belül nem fejeződik be, a bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A vizsgálat eredményeként a bíróság a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartja, vagy a gyámhatóság döntését megváltoztatva a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokságot megszünteti és erről a feleket haladéktalanul értesíti. A zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint elrendelésére vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, de azt a bíróság előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.

Gondnokság alá helyezést a bíróságtól kérheti: a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; a kiskorú törvényes képviselője; a gyámhatóság; az ügyész

Bíróság illetékessége – az a bíróság jár el, amelynek területén az alperes lakik; amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik; ha a fentiek alapján nem volna illetékes belföldi bíróság, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes

Hozzátartozói perindítás I. A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben fel kell tüntetni: az eljáró bíróságot; a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem); azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat.

Hozzátartozói perindítás II. A keresetlevélben – ha arról a felperesnek tudomása van – fel kell tüntetni az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. A gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve.

Gyámhivatali perindítás I. A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt – ha annak feltételei fennállnak – akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő nagykorú személynek nincs együtt élő házastársa, valamint élettársa, egyenesági rokona, testvére, vagy az előző pontban felsorolt személyek és kiskorú esetén a törvényes képviselője közül egyikük sem kíván pert indítani, a perindítást vállaló személy a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő hatvan napon belül nem indít pert, vagy a pert megindító személy a bírósághoz benyújtott keresetét visszavonja. A gyámhivatal azt a személyt, aki a pert megindította, félévente megkeresi, hogy nyújtson tájékoztatást a per állásáról.

Gyámhivatali perindítás II. A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendő személy személyi és vagyoni érdekvédelme egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható. A gyámhivatal a keresetlevélben – ha arról tudomása van – feltünteti a gondnokság alá helyezendő személy előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat, megjelöli azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokság alá helyezéssel érintett személy magatartását és életvitelét, és javaslatot tesz azoknak az ügycsoportoknak a meghatározására, amelyekben a cselekvőképesség részleges korlátozása indokolt.

Gyámhivatali perindítás III. A gyámhivatal a keresetlevélhez csatolja a gondnokság alá helyezendő személy elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre őt érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, betétben elhelyezett készpénze esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát, lakóhelyén készített környezettanulmányt, és ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén az erre vonatkozó határozatot.

Gyámhivatali perindítás IV. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 13/A.§ szerint a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről. Ezért a választójogból való kizárás kezdeményezése során a gyámhivatal a nagykorú személy pszichés állapotára, szellemi fogyatkozására vagy szenvedélybetegségére vonatkozó körülményeket, az érintett személy életvitelére vonatkozó körülményeket, valamint az életvitelét, gondozását segítő személy véleményét veszi figyelembe kereseti kérelme során.

Gyámhivatali perindítás V. A keresetlevélhez a gyámhivatal csatolhatja az érintett személy vonatkozásában: pszichológiai véleményt, gyógypedagógiai véleményt, az érintett személlyel kapcsolatban álló családsegítő, személyi segítő, szociális munkás véleményét, és az érintett személy életvitelét, gondozását segítő személy meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

Gondnokrendelés I. A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja. Nem lehet gondnokul rendelni azt, akit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatában kizárt a gondnokul jelölhető személyek közül vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tiltakozik; vagy akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes.

Együtt élő házastárs, élettárs Gondnokrendelés II. Prioritási sorrend – elsődleges szempont a gondnokság alá helyezett személy érdeke Előzetes jognyilatkozatban vagy a gyámhatósági eljárás során megjelölt személy Együtt élő házastárs, élettárs Olyan személy, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembe vételével alkalmas Hivatásos gondnok A hivatásos gondnok kirendelése a gondnokolt tiltakozása esetén sem mellőzhető.

Előzetes jognyilatkozat Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol; kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésének elmaradása az előzetes jognyilatkozat érvényességét nem érinti.

Gondnokrendelési eljárás I. A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja, hogy mi a gondnokrendelés oka, van-e a gondnokrendeléssel érintett személy előzetes jognyilatkozatában vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban gondnokul megjelölt vagy kizárt személy, vagy olyan személy, aki ellen kifejezetten tiltakozik, a prioritási sorrend figyelembevételével ki rendelhető ki gondnokként, a gondnokrendeléssel érintett személy gondozásában, ellátásában ki vesz részt, és van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek.

Gondnokrendelési eljárás II. A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat, így különösen a bírósági határozatot, a pszichiátriai szakvéleményt, az ügyfél ismeretlen helyen való távollétét igazoló iratot, a különös szakértelem szükségességét megalapozó iratokat, a vagyonleltárt. A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal meghallgatja: a gondnokság alá helyezett személyt (ha mentális állapota lehetővé teszi), a gondnoki tisztséget vállaló személythatározott személyeket, a gondnokság alá helyezéssel érintett személlyel egy háztartásban élő személyt, indokolt esetben a vele nem egy háztartásban élő hozzátartozóját, Környezettanulmányt készít vagy szerez be.

Többes és helyettes gondnokrendelés A gondnokság alá helyezett személy részére kivételesen több gondnok is rendelhető. Többes gondnokrendelésre kerülhet sor, ha a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője vagy két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot – a gyámhatóságnak a felek kérelmére meg kell határozni a feladatkörök megosztását, ennek hiányában a gondnokok jogköre azonos, együttesen és önállóan is eljárhatnak; a gondnokság alá helyezett személy vagyonának vagy vagyona meghatározott részének kezelése vagy egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel – a gyámhatóságnak hivatalból kell meghatároznia a gondnokok feladatkörének megosztását. A távol levő vagy más okból akadályozott gondnok mellé a gyámhatóság a gondnokolt részére szükség szerint helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok az azonnali intézkedést igénylő ügyekben járhat el.

Gondnok tevékenysége A gondnok a gondnokolt törvényes képviselője. A gondnok indokolt esetben - vállalása szerint - a gondnokolt gondozását is ellátja. Ha a gondnokolt előzetes jognyilatkozatában meghatározta, hogy a cselekvőképességének korlátozása esetén a gondnoka egyes személyes és vagyoni ügyeiben miként járjon el, a gondnoknak a feladatait ennek figyelembevételével kell ellátnia. Ha a gondnok a jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gondnokoltnak okozott kárt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni.

Gondnok vagyonkezelése A gondnok a gondnokolt vagyonának kezelésére akkor jogosult, ha a bíróság az érintett személy cselekvőképességét teljesen vagy a jövedelméről vagy a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta. A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia. A gondnok a gyámhatóság felhívására köteles a gondnokolt vagyontárgyait a gyámhatóságnak átadni, ha azokat a folyó kiadásokra nem kell készen tartania. A gyámhatóságnak átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Gondnok számadási kötelezettsége A gondnok a vagyon kezeléséről évente köteles számadást készíteni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a gyámhatóság a rendes számadási kötelezettség alól felmentést adhat, és egyszerűsített számadást engedélyezhet. - Egyszerűsített számadás engedélyezése esetén a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni, és az igazoló iratokat sem kell csatolni. A hivatásos gondnok kivételével nem köteles a gondnok rendes vagy egyszerűsített éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincs vagyona, és jövedelme nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. A gyámhivatal nem kötelezi évenkénti rendes vagy egyszerűsített számadásra a gondnokot, ha a gondnokoltnak nincs vagyona, és rendszeres jövedelmének havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is, vagy (114.000,- Ft) háromszorosát az a) pont alá nem tartozó esetben. (85.500,- Ft) A gyámhatóság a gondnokot indokolt esetben eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.

Gondnok tevékenységének felügyelete A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a működéséről és a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni a gyámhatóságnak. – Jelentésben foglalt beszámoló. A gondnokolt jogosult a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, és azokról másolatot készíteni.

Gondnoki tisztség megszűnése A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette; b) a gondnokolt meghalt; c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri; vagy d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének akadályát jelentette volna. A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből elmozdítja, ha a gondnok a) a kötelezettségét nem teljesíti; b) nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el; vagy c) egyéb olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság a gondnokot az elmozdítást megelőzően a tisztségéből felfüggeszti.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségeim: dr. Feffer Zsuzsanna Telefon: (1) 795-9553 E-mail: zsuzsanna.feffer@emmi.gov.hu