Manipulál-e a média?

 Média és a közönség viszonyának kérdése?  Befolyásol-e vagy sem?  Média legfontosabb információ forrás  Szabadidőnk többségét tv-előtt töltjük  A média befolyásolja a politikát is?

 A világról való tájékozódást nagymértékben átvette a média  Életünk minden színterén jelen van  Rábeszélés=Média?  Pratkanis és Elliot Aronson, 1992-ben A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével

A média nagy hatását vallók körében megkülönböztethetjük: - Média pesszimisták - Média optimisták Angelusz & Tardos, 1998; Bajomi-Lázár, 2004).

Média nagy és közvetlen hatást gyakorol az emberekre  Lövedékként csapódnak a embereknek  A média direkt gyakorol hatást  Más néven Injekciós-tű elmélet

 1940 évek  A média csak kis mértékben közvetett módon képes befolyásolni a közvéleményt  Paul Lazarsfeld és munkatársai The People's Choice („Az emberek választása”, 1948)  Mindenki a maga módján fogadja be a közvetített dolgot

 Miért alacsony fokúak a politikai kampányok?  Az emberek szelektálnak a kapott információk közül  Szelektálják azokat amik nem egyeznek a véleményükkel és keresik azokat amelyek a véleményükkel egyező információk  Szelektív válogatás: nem követik azokat amelyek eltérnek a véleményüktől  Szelektív észlelés: ha belefutnak olyan véleménybe mely nem egyezik azokat elengedik a fülük mellett  Szelektív emlékezés: Saját véleményüknek ellentmondó információba futnak azokat elfelejtik

 A média hatása hosszú távon nyilvánul meg, tehát a társadalomban fellelhető heterogén véleményeket homogenizálja  média szelektív: a valóság bizonyos elemeit kultiválja, míg másokat a háttérbe szorít.

 Elsősorban nem azt szabja meg, hogy mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondolkodjunk  Egyes eseményeket fontosnak, másokat kevésbé fontosnak pozícionál

 Ki befolyásolja a média napi redjét?  Tulajdonosok? Politikusok? Elitek? Társadalom? Nagyvállalatok?

 Egyénenként eltérő minták  A közönség formálja a médiát a maga szükségleteire, nem a média befolyásolja a közönségét  Befogadóknak szükségletei vannak melyeket a média elégít ki  Az emberek aktívan váltogatnak a csatornák között amelyik nem fele meg arról tovább is kapcsolnak

 Az utánfutó hatás  Ha az emberek a médiából nyert képek alapján úgy érzik hogy valamely politikai erő fog nyerni képesek arra szavazni még akkor is ha nem értenek velük együtt.  „Tarts A győztessel”

 1975 Valentin Volosinov nyelvész  A szöveg mindig több értelmű, nem mindig ugyan azt jelenti a kommunikátor és a befogadó számára  A média nyelve mindig hordoz valamilyen jelentés a befogadó pedig feldolgozza, értelmezi vagy elutasítja  A nézők ugyan azt nézik de máshogy látják

 A néző folyamatos „párbeszédet” folytat a televízióval  A nézők azonosulnak a műsorral, érzelmi kötödést alakítanak ki.  A média legfeljebb megerősíteni tudja a nézői véleményt befolyásolni nem.

 A média és a társadalom viszonya a tömegsajtó és a filmhíradó térhódítása óta foglalkoztatja a kutatókat  Direkthatás modellek és korlátozott hatásmodellek iskolájába sorolhatóak az elméletek

Direkthatás-elméletekKorlátozotthatás-elméletek lövedékelmélet (Lasswell, 1927)kétlépcsős hatásmodell (Lazarsfeld et al., 1944) kultivációs elmélet (Gerbner, 1969) szelektívészlelés-elmélet (Klapper, 1960) hallgatásispirál-elmélet (Noëlle- Neumann, 1974) napirendelmélet (McCombs és Shaw, 1972) framingelmélet (Herman és Chomsky, 1988) használat és kielégülés-modell (Blumler és Katz, 1974) kódolás-dekódolás-modell (Hall, 1980) performatívhatás-modell (Dayan és Katz, 1992)

 Médiának az emberek gondolkodására és viselkedésére gyakorolt hatásának mértéke és iránya megjósolhatatlan – ám az biztos, hogy ez a hatás nem nagy, nem közvetlen és nem egyirányú.

Készítette: Kovácsné Sipos Nikolett Neptun kód: YA6PY3