1 A személyügyi tevékenység magyarországi története és helye a szervezetben.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszony
Advertisements

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD A FOGLALKOZTATÁSBAN
Etikai Kódex.
Humán rendszerek, közszféra
A Vállalkozásfejlesztési munkacsoport
Az ÉARFÜ NONPROFIT KFT - szerkezete, felépítése, a színes mozaik.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Készítette: Pápai Zsolt Lex Ákos Kiss Gábor Borbély Csaba
Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig
Szakképzés és gazdaság kölcsönhatása (műhelybeszélgetés: felnőttképzési szekció) Hajdúszoboszló február 7. Soós Roland igazgató ÉRÁK.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
Projektmenedzsment Erőforrás tervezés.
Szervezeti formák.
Az ipari fejlődés korai korszakai
1. ELŐADÁS.
1. előadás.
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
A személyügyi szakma tartalma, a személyügyi tevékenység fejlődése
Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege
„Tanszéki” struktúra vs. „Department” struktúra Hoffmann Judit Turi Katalin Nevelésszociológiai doktori program 1. évf április.
A MÁTRIX SZERVEZETI FORMA
Divizionális (divíziós) szervezet
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Public Relations eszközök az egészségügyi intézmények szolgálatában
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”
A szervezeti felépítés definíciója
A HEM kialakulása és fejlődése
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
Szervezeti struktúra és kultúra
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Az EEM helye a menedzsmentben
A controlling alrendszer helye a szervezetben 1.
Partnerség a HR működésben Budapest, PSZE HR Szakmai nap Előadó: Párdányi Zsoltné humán partnerek osztályvezető.
Budapest, december 6.1/12 A kistérségi rendszerépítés helyi tervezésének és módszertani támogatásának új hangsúlyai Dr. Németh Jenő IDEA Kistérségi.
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
A felnőttképzés szerepe a vidék egyetemének stratégiájában
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
Szervezeti kultúra a közszolgálati- és a versenyszférában
A közszolgálati jogviszony tartalma
A köztisztviselők jogállásáról…
Emberi Erőforrás Menedzsment Bevezetés
(gazdasági ismeretek gyors, velős átismétlése)
„2007 a médiaszabályzás kezdete” 12. Televízió és hangtechnikai konferencia Budapest, május 2-3. Dr. Sarkady Ildikó MeH, Médiapolitikai Főtanácsadó.
2008. március 12. KÖZÚTI VAGYONGAZDÁLKODÁS Dr. Gáspár László kutató professzor Út- és Hídügyi Tagozat.
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás december Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében.
Az Állami Számvevőszék önkormányzati ellenőrzési tapasztalatai Előadó: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
Emberi Erőforrás Menedzsment Bevezetés
2009. április 7.. I. A jegyzői tisztség kialakulása és fejlődése a tanácsrendszer létrejöttéig 1. A jegyzői tisztség a kezdetektől 1871-ig 2. A jegyző.
Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
Az ügyészi szervezet és feladatok
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
Az ISO/IEC szabvány követelményeihez kapcsolódó feladatok az önkormányzati, államigazgatási szerveknél Lábodi Csaba PhD jelölt Témavezető: Dr. Dimény.
Minisztériumok, központi közigazgatás
Kérdések a második zh-hoz
Európai Uniós ismeretek
Az emberi erőforrás menedzsment (EEM)
A személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas-tájékoztatási, jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszer (HKIR.
SEEM alapok.
A közigazgatás szervezete
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
A globalizáció - a globális világgazdaság
Közalkalmazottak besorolása, illetménye, pedagógusokra vonatkozó új munkajogi szabályok, előmeneteli rendszer.
Előadás másolata:

1 A személyügyi tevékenység magyarországi története és helye a szervezetben

2 Az előadás vázlata, témakörei 1.A személyügyi tevékenység magyarországi története 2.A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése 3.A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után 4.A személyügyi tevékenység magyarországi története - A rendszerváltás és a humán erőforrás gazdálkodás 5.A hazai emberi erőforrás gazdálkodás ellentmondásos helyzete 6.A személyügyi funkció helye a különböző szervezeti felépítésekben

3 A személyügyi tevékenység magyarországi története Hazánkban a személyügyi tevékenység története a kiegyezéssel vette kezdetét. A tradicionális ipari formák, a céhek, manufaktúrák rohamos bomlásának, a gépi nagyipar kibontakozásának és a külföldi tőke behatolásának korszaka ez. A személyügyi szféra viszonylag két önálló területe kezd ekkor kialakulni. – Egyrészt a kor színvonalának megfelelő, döntően külföldi tőke által irányított ipari vállalkozások személyügyi tevékenysége, – másrészt a korszerű államszervezet alapjainak lerakásával, kiépítésével együtt járó állami személyügyi politika.

4 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése Az államszervezethez kapcsolódó állami személyzetpolitikát az 1880-as évektől számíthatjuk. A „Max Weber”-i értelemben vett állami bürokrácia, (formalizált, hierarchikus szervezeti keretek, döntési struktúrák, tevékenységi területek) hivatali rendszer kiépülésével nyilvánvalóvá vált, hogy a hivatalnoki kar működését szabályozni szükséges. Az 1883/I. tc., a minősítési törvény: – meghatározta, hogy a különböző közszolgálati beosztások betöltése milyen képesítéshez vannak kötve. – A közalkalmazottakat állami, illetve államvasúti fizetési osztályokba sorolta. Valamennyi köztisztviselő keresetének két fő összetevője volt: az illetmény és a lakáspénz. Ezenkívül különböző pótlékokban is részesültek.

5 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése Az 1893/IV. tc., egységesen szabályozta az állami fizetési osztályokba soroltak illetményeit. – A törvény tizenegy fizetési osztályt állított fel és meghatározta, hogy a különböző státusok melyik fizetési osztályba tartoznak. – A magasabb fizetési osztályba jutás kinevezéssel történt. – A lakáspénz összegét a beosztásnak, hivatali rangnak megfelelő nagyságú és minőségű lakás bére határozta meg. – Az 1893-as rendezéssel a tisztviselők elégedetlenek voltak, mert nem biztosította számukra az automatikus előrejutás lehetőségét után elérték, hogy a fizetési osztályokon belüli fokozatokban meghatározott szolgálati idő szerint automatikusan emelkedtek az illetmények.

6 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése Az 1924/IV.tc., egészen a második világháborúig meghatározta a közalkalmazotti szféra képesítési és előléptetési rendszerét. - Szabályozta, hogy a közszolgálat egyes ágaiban milyen munkakörökre van szükség, - milyen mennyiségű és összetételű munkaerő szükséges a feladatok ellátásához, - az adott létszám hogyan oszlik meg az egyes fizetési osztályok között, - a fizetési osztályokon belül fokozatokat állapítottak meg, - a magasabb fokozatba lépés egységesen az alacsonyabb fokozatban töltött három év után történt, - fizetési osztályt csak kinevezéssel válthatott a hivatalnok, ha a magasabb fizetési osztályban nyugdíjazás, előléptetés, vagy más ok miatt felszabadult egy státus.

7 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után Megváltozott hatalmi, politikai és ideológiai viszonyok következtében megszakadt a magyar személyügyi politika és tevékenység szerves fejlődése. A piacgazdaságtól idegen alapelvek, értékek és mechanizmusok hatására jelentős torzulások váltak uralkodóvá.

8 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után A szervezeti személyügyi tevékenységet döntően a külső környezeti feltételek, egyrészt a politikai intézményrendszer normáinak, elvárásainak megfelelés, másrészt a felülről vezérelt, felettes szerv elvárásait közvetítő központi gazdaságirányítási rendszer határozták meg. Az eredményes személyügyi tevékenység mércéje a külső politikai és gazdasági célokkal való azonosulás, ellentétben a piacgazdasági követelményekkel, ahol a szervezet szükségletei, a szervezeti célok határozzák meg a korszerű személyügyi tevékenységet. A külső makroszintű meghatározottság, valamint a tulajdonosi érdekeltség hiánya háttérbe szorította a mikroszintű racionalitás érvényesülését az emberi erőforrással való gazdálkodásban. A „legfontosabb termelőerővel”, az emberrel való foglalkozás a deklaráció szintjén rekedt, miközben egyre több személyzeti funkció intézményesült a szervezetben. Szervezetileg és irányítás szempontjából is elkülönült személyügyi részlegek között „elveszett” az ember.

9 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után Az ötvenes évek első felében a személyzeti osztályok politikai hatalommal bírtak, a párt káderpolitikájának a végrehajtói voltak. A kádermunka elsősorban a vezetőkkel való foglalkozásra irányult, a párt vezető szerepe érvényesítésének eszköze volt. Vezetőkkel szembeni alapvető követelmény a politikai megbízhatóság volt.

10 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után 1956 után a személyzeti politika közvetlen pártirányítása megszűnt. Párthatározatok fogalmazták meg a követendő alapelveket, amelyeket minisztertanácsi határozatok írtak elő az állami és gazdasági élet számára. Az 1968-ban megindult gazdasági és társadalmi reformfolyamat a személyzeti politikát szinte érintetlenül hagyta. Egyedül a vezetőkkel szemben támasztott követelmények területén következett be előrelépés, amely szerint a politikai megbízhatóság mellett a szakszerűség és a vezetői rátermettség egyenrangú követelményként jelent meg a gyakorlatban. Az állami személyzeti munkáról szóló 1974-es minisztertanácsi határozat továbbra is megerősítette a személyzeti és munkaügyi szervezeti egységek különállását, a személyügyi tevékenységek elkülönült szervezetekben történő végzését.

11 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után A nyolcvanas évek elejére vált világossá, hogy a gazdasági reformnak a szervezeti viszonyok és a személyzeti munka reformjával is együtt kell járnia- elindult felülről irányított folyamatként a hazai személyügyi tevékenység megújulásának folyamata. Az állami személyzeti munkáról szóló 1987-es 1001-es minisztertanácsi határozatban a hagyományos pártállami alapelvek és a korszerű törekvések egyaránt megjelentek. – vezetői munkakört minden olyan személy betölthet, aki megfelel a vezetőkkel szemben támasztott követelményeknek: az adott munkakör ellátásához szükséges politikai, erkölcsi alkalmasság, szakmai felkészültség, vezetői rátermettség, irányítási és szervezői készség. – Először fogalmazódik meg magyar jogszabályban a Human Resource Management, a korszerű személyügyi politika és tevékenység egyik alapelve, az integrált személyügyi szervezet létrehozásának lehetősége. „ A személyzeti, valamint a bér- és munkaügyi feladatokat egymással való összefüggésükben, komplex módon kell kezelni, és ahol a feltételek adottak, e tevékenységet egységes szervezeti rendszerben kell ellátni”. A határozat kimondta tehát, hogy a személyzeti munkát úgy kell végezni, hogy az terjedjen ki a munkaerővel való foglalkozás egész folyamatára.

12 A személyügyi tevékenység magyarországi története - A rendszerváltás és a humán erőforrás gazdálkodás Fordulat: – VI. törvény: A gazdasági társaságokról szóló tv. és – Az állami személyzeti munkáról szóló 1001-es minisztertanácsi határozat módosítása. A személyzeti munkáról szóló állami előírások hatályukat veszítették a vegyes tulajdonú és tiszta magán tulajdonosi szervezetekben. A vállalatok jelentős részénél megindult a személyzeti apparátus részben indokolt, részben indokolatlan leépítése. Ez a folyamat ugyanis nemcsak a személyzeti tevékenység ellátására alkalmatlanokat érintette, hanem a szakmailag felkészült személyügyi menedzsereket is. Ez éppen abban az időszakban történt, amikor a legnagyobb szükség lett volna a vállalati válsághelyzetek kezelésében az emberi erőforrással való hatékonyabb gazdálkodásra.

13 A hazai emberi erőforrás gazdálkodás ellentmondásos helyzete A gazdálkodó szervezetek kevés kivételtől eltekintve, nem rendelkeznek az emberi erőforrás felhasználására és fejlesztésére irányuló átfogó koncepcióval, humán-stratégiával. A személyügyi tevékenységen belül a személyzeti, a munkaügyi és a szociális tevékenység tartalmilag és szervezetileg is elkülönül egymástól. A széttagoltság akadályozza az egységes humánpolitikai koncepció kialakítását, nehezíti az információáramlást és az együttműködést. Még jelentős súlyt képviselnek a magyar gazdaságban a rövid távon gondolkodó, adminisztratív szemléletű személyügyisek. A szervezetek első számú vezetői és a többi operatív, vonalbeli vezetők még ma sem tekintik az emberi erőforrást stratégiai erőforrásnak. A szervezetekben korábban a műszaki szemlélet, ma a marketing szemlélet dominál, miközben a vezetői gondolkodásmód szinte teljes mértékben nélkülözi a humán szemléletet. A külföldi működő tőke behatolásával, a multinacionális cégek magyarországi megjelenésével a legmodernebb humán erőforrás gazdálkodási rendszerek térhódítása megkezdődött. Az elkövetkező viszonylag hosszabb időintervallumot átfogó átmeneti időszakban nagy valószínűséggel több modell tartós egymás mellett élésével kell számolnunk- különböző hely a szervezeti felépítésben.

14 A személyügyi funkció helye a kis létszámú szervezetben

15 A személyügyi funkció helye a KKV szervezeteiben

16

17

18 A személyügyi funkció helye funkcionális szervezeti felépítésben

19 A személyügyi funkció helye divizionális (termékek, vevők, piaci régiók) szervezeti felépítésben

20 A személyügyi funkció helye a mátrix szervezeti felépítésben

21 A HR funkció és tevékenység integrált működési modellje