1 A MEZŐGAZDASÁGI MUNKA

2 A munka olyan célszerű, tudatos emberi tevékenység, amely közvetlenül, vagy közvetve termék, érték (anyagi, szellemi) előállítására irányul. Termelési folyamaton azokat a tevékenységeket értjük, amelyek a természeti erőket, a biológiai folyamatokat felhasználva, azok segítségével az emberi munka eredményeként mezőgazdasági terményeket, illetve termékeket állítanak elő. A mezőgazdasági munka alapvető sajátossága, hogy a termelési folyamat és a munkafolyamat nem azonos időtartamú. A mezőgazdaságban a munkafolyamatok időszükséglete mindig kisebb, mint a termelési folyamatoké. A munkafolyamaton azokat a tevékenységeket értjük, amelyek egy-egy periódusban szerepelnek, és bizonyos mértékig az azok önálló részeit jelentő, azonos jellegű munkákat foglalják magukba.

3 A mezőgazdasági munka főbb jellemzői: 1. A természet erőinek felhasználása a termelésben, illetve az azokhoz való alkalmazkodás. 2. Az időjárás (megszabja a munkavégzés lehetőségét, és hatással van a munkakörülmények alakulására is). 3. Évszakok (tavasszal vetés, nyáron növényápolás, ősszel betakarítás, vagy téli, nyári takarmányozás). 4. A munkamegosztás viszonylag szűk körű, ezért a munkafeladatok ellátásához széleskörű szakmai ismeretek szükségesek. 5. Az alkalmazott termelő eszközök egy része – kultúrnövény, tenyészállat. 6. A munkafeladat időhöz kötött (őszibúza vetés október 5 és 20 között) 7. A termelőeszközök másik csoportja (épület, gép, munkaeszköz) csak akkor alkalmazható eredményesen, ha a biológiai adottságokhoz jól alkalmazkodik. 8. A mezőgazdasági munkahelyek gyakran változnak. 9. A mezőgazdaságban az elvégzett munka és az előállított termék mennyisége gyakran nincs arányban egymással.

4 A munkatanulmányozás fogalmai A munkarendszer A munkarendszer A munkarendszer a munkafeladat végrehajtását szolgálja, melynek során az ember és az üzemeszköz a környezeti hatások alatt együttműködnek. Munkafeladat Munkafeladat A munkafeladat a munkarendszer célja. Munkafolyamat Munkafolyamat A munkafolyamatokban végzett emberi tevékenységet a következők szerint csoportosítjuk: –munkaművelet –műveletelem –műveletelem csoport –munkamozdulat Munkaművelet a munkafolyamatok önállóan elhatároló része, amelyet meghatározott eszközzel végez a munkás. Pl. kukorica- betakarítás munkafolyamatában, csőtörés, szárvágás, szemszállítás. Sertéstartásban: etetés, ápolás, kitrágyázás. Munkaművelet a munkafolyamatok önállóan elhatároló része, amelyet meghatározott eszközzel végez a munkás. Pl. kukorica- betakarítás munkafolyamatában, csőtörés, szárvágás, szemszállítás. Sertéstartásban: etetés, ápolás, kitrágyázás.

5 Műveletelem a munkaművelet jól elhatárolható, azonos módon végzett tevékenysége. időtartama stopperral mérhető. Sertések etetésénél vödörbe mérés, kiöntés, vályútisztítás. Ha olyan rövid ideig tart, hogy nem mérhető, akkor műveletelem- csoportonként foglaljuk össze. Műveletelem a munkaművelet jól elhatárolható, azonos módon végzett tevékenysége. időtartama stopperral mérhető. Sertések etetésénél vödörbe mérés, kiöntés, vályútisztítás. Ha olyan rövid ideig tart, hogy nem mérhető, akkor műveletelem- csoportonként foglaljuk össze. Bemenet (input) Bemenet (input) Általában munkatárgyakból áll, de élőlényekből, információkból és energiákból is. Kimenet (output) Kimenet (output) A kimenet lehet becsomagolt termék, elkönyvelt számla, elszállított hízóállat, de egy adott felvilágosítás is. Ember Ember A céltudatos munka valamennyi résztvevőjére vonatkozik. Üzemeszköz Üzemeszköz Üzemeszközök: épületek, gépek, berendezése, élőlények Környezeti hatások Környezeti hatások –Fizikai környezeti hatások: klíma, világítás, zaj –Szervezési hatás: szünetek szabályozása –Szociális hatás: bérezés alapelvei

6 Az ember a munkafolyamatokban A jól megoldott munkaszervezés három fő tényező összhangjának a függvénye, ezek: az ember a maga testi erejével és szellemi képességeivel, az ember a maga testi erejével és szellemi képességeivel, a gép, eszköz, anyag, energia és a gép, eszköz, anyag, energia és a környezet, amely lehet szociális és fizikai. a környezet, amely lehet szociális és fizikai. Az ember Az ember testi adottságai határt szabnak az egyén munkaerőként való alkalmazhatóságának. Munkaszervezés szempontjából két fontos feladata van e területnek: a különböző munkák nehézségi fokának megítélése, a különböző munkák nehézségi fokának megítélése, olyan munkafeltételek teremtése, amelyek a munkavégzéshez a legkisebb igénybevételt eredményezik. olyan munkafeltételek teremtése, amelyek a munkavégzéshez a legkisebb igénybevételt eredményezik.

7 A munkaszervezés eredményességére ható tényezők MUNKAKÖRNYEZET SzociálisFizikai (emberi kapcsolat, szervezet, csoport)(megvilágítás, zaj, rezgés, klíma, levegő- tisztaság, létesítményi és higiénés környezet) AZ EMBER Testmérete, testhelyzete, igénybevétele, szellemi képessége, szakmai képzettsége GÉP, MUNKAESZKÖZ, MUNKA TÁRGYA Anyag, energia, jelző- és kezelőelemek, információ MUNKAFELADAT TERMÉK

8 A munka felosztása A fizikai munka lényege, hogy azt az ember mindig közvetlenül saját belső erőforrással oldja meg, így határozottan izommunka jellege van. A fizikai munka lényege, hogy azt az ember mindig közvetlenül saját belső erőforrással oldja meg, így határozottan izommunka jellege van. A pszicho-motoros munka lényege, hogy az energia igénye elenyésző, a végső célt külső energiaforrások (az ember által vezérelt gépi berendezésekkel oldják meg). A pszicho-motoros munka lényege, hogy az energia igénye elenyésző, a végső célt külső energiaforrások (az ember által vezérelt gépi berendezésekkel oldják meg). A mentális (szellemi) jellegű feladatokat kell megoldani. A mentális (szellemi) jellegű feladatokat kell megoldani. A testi erőfeszítésen túl minden munka igényel bizonyos mértékű figyelmet és gondolkodást is. A fizikai munka A fizikai munka funkciója szerint lehet: –kézimunka, –gépek üzemelését kiegészítő munka, –a gépeket irányító munka

9 A fizikai munka és energiaszükséglete Az anyagcsere során egy liter elfogyasztott oxigén 20 kJ hőtermeléssel egyenértékű. A szervezet energia forgalmát a be- és a kilégzett levegő O2 tartalmának különbsége határozza meg. Az ember energiaszükséglete függ: –alapenergia, –munkára fordított energia, –szabadidő-tevékenységi energia. Az alapenergia Az alapenergia szükséglet férfiaknál átlagosan kJ, nőknél kJ. Az alapenergia a pihenő szervezet napi energiaigényét foglalja magában 20 Co-os helyiségben, a szervezet nyugalmi szintjének megőrzése mellett.

10 A munkaenergia a fizikai és szellemi munkavégzéstől függő energiafelhasználás. A táblázatok értékei azt fejezik ki, hogy az adott fizikai munkatevékenység 1 perces időtartamára mennyi kJ szükséges. gyaloglás, sima úton 4 km/h sebességgel:13,0 kJ/min gyaloglás, sima úton 6 km/h sebességgel:22,2 kJ/min gyaloglás, 30 kg-os teherrel 4 km/h sebességgel:22,2 kJ/min lapátolás, 8 kg 2 m távolság (10 dobás/min):32,2 kJ/min emelés, 20 kg cm (10 emelés/min):45,2 kJ/min kaszálás, kézzel (30 vágás/min):41,9 kJ/min kaszálás, géppel:24,3 kJ/min kézi fejés:13,4 kJ/min

11 A munkaenergia szükséglet a testhelyzettől is függ. TesthelyzetkJ/min fekvés0,0 ülés1,2 guggolás2,1 állás2,5 hajlottan állás3,3

12 A testhelyzet energiaigényét hozzá kell adni a munkaenergia igényéhez. A fizikai munkavégzéshez szükséges energia az ENSZ Egészségügyi Bizottsága szerint: Könnyű fizikai munka (legeltetés) – kJ/8 óra – 5,2 kJ/min (óraátlag) Mérsékelt munka (traktorvezetés)2.500 – kJ/8 óra 5,2 – 10,4 kJ/min (óraátlag) Nehéz munka (fejés kézi, gépi sajtáros) – kJ/8 óra10,4 – 12,3 kJ/min (óraátlag) Igen nehéz munka (kézi rakodás5.900 – kJ/8 óra12,3 – 21,9 kJ/min (óraátlag) Felső határ KJ = 22 kJ/perc átlag

13 A szabadidő-tevékenység energiaszükséglete a szabadidőben végzett tevékenységhez is szüksége van a szervezetnek energiára. Ez – kJ/nap-ra becsülhető. A táplálékkal felvett energia nem hasznosul teljes egészében az emberi szervezetben. A hasznosulási koefficiens 0,88. C = a + b + c d C = napi energiaszükséglet a = alapenergia-szükséglet b = munkaenergia-szükséglet c = szabadidőenergia-szükséglet d = hasznosulási koefficiens

14 Tehát egy átlagos fizikai munkát végző férfi energiaszükséglete a következőképpen számítható ki: C = = kJ/24 óra 0,88 Az izommunkának 2 típusa van: A dinamikus munkán azt értjük, ha a mechanikai értelemben vett munka az izmok állandó helyváltoztatásával jön létre. Statikus munka Ha egy sor izom, huzamos időn át megfeszül, s közben nem kerül sor az igénybe vett testrész mozgatására.

15 Csökkenthető a statikus munka kedvezőtlen hatása, ha: –először a statikus munkát gépesítjük, –kedvező testhelyzetet teremtünk, –váltogatjuk a munkaműveleteket, –gyakori, rövid szüneteket tartunk. A munkavégzés közbeni testhelyzet is lehet statikus jellegű és ez befolyásolja a fáradás mértékét. Ha a fekvő testhelyzet energiaigényét 100 %-nak vesszük, akkor: –az ülő testhelyzet104 % –a guggoló testhelyzet109 % –az álló testhelyzet112 % –a meghajló testhelyzet155 %, –vagyis a hajlott testhelyzet 55 %-kal nagyobb energiaigényű.

16 Az álló és ülő testhelyzetben végzett munkának megvannak az előnyei. Az álló testhelyzetben végzett munkánál: nagyobb a látási és fogási körzet, nagyobb a látási és fogási körzet, könnyebb az esetleges helyváltoztatás, könnyebb az esetleges helyváltoztatás, nagyobb lehet az erőkifejtés. nagyobb lehet az erőkifejtés. Az ülőmunka előnyei a következők: kisebb a statikus elfáradás, kisebb a statikus elfáradás, az egészségi ártalmak (visszér-megbetegedés) lehetőségei csökkennek, az egészségi ártalmak (visszér-megbetegedés) lehetőségei csökkennek, a kezek is könnyebben pihentethetők, meg lehet támasztani, a kezek is könnyebben pihentethetők, meg lehet támasztani, jobbak a látási viszonyok, a munka tárgya közelebb van a szemhez. jobbak a látási viszonyok, a munka tárgya közelebb van a szemhez.

17 Idegi – szellemi munka A megismerési folyamatok lényegében az objektív valóságot tükrözik. Az érzelmek a valóság tárgyaihoz és eseményihez való viszonyunkat fejezik ki. Az okozati folyamatokat az jellemzi, hogy közvetlenül a cselekményekben nyilvánulnak meg. A megismerési folyamathoz tartoznak: az érzékelés, észlelés, figyelem, az emlékezés, képzelet és gondolkodás. Munkaszervezési szempontból az érzékszervi, a figyelmi és az okozati tevékenységnek van kiemelkedő jelentősége.

18 A szellemi igénybevétel nagyságáról a következő adatok tájékoztatnak. MunkaSzellemi igénybevétel seprés, takarítás9 % ásás10 % zsákhordás16 % kaszálás30 % répaegyelés35 % traktorvezetés (szántás)42 % gépírás78 % traktorvezetés (kapálásban)80 % olvasás, számolás100 %

19 A fáradás és kompenzációja A fáradtság A fáradás huzamos időn át végzett fizikai, vagy szellemi munka következménye. Az alábbi fő tényezők határozzák meg mértékét és jellegét: az izommunka nehézsége (néhány izom, vagy egész test), az izommunka nehézsége (néhány izom, vagy egész test), az igénybevétel jellege (statikus, dinamikus), az igénybevétel jellege (statikus, dinamikus), a munkaritmus, a munkaritmus, az idegi, szellemi igénybevétel, az idegi, szellemi igénybevétel, a monotónia, a monotónia, a regenerálódási lehetőségek (pihenés, szünetek). a regenerálódási lehetőségek (pihenés, szünetek). A fáradás lehet: fizikai és szellemi.

20 A fizikai fáradásnak két oka van: Az izom vérellátását valamilyen körülmény akadályozza (pl. statikus munkánál az izmok megfeszülnek és a véredényeket elzárják). Az izom vérellátását valamilyen körülmény akadályozza (pl. statikus munkánál az izmok megfeszülnek és a véredényeket elzárják). Az izmokban az anyagcsere-folyamatok oly mértékben felgyorsulnak, hogy a megfelelő vérellátást az ér keresztmetszete nem teszi lehetővé. Az izmokban az anyagcsere-folyamatok oly mértékben felgyorsulnak, hogy a megfelelő vérellátást az ér keresztmetszete nem teszi lehetővé. Az ember teljesítménye nem egyenletes az egész munkanap folyamán. Munkakezdésnél a munka sebessége az átlagnál 10 % kal alacsonyabb. A csúcsérték a munkakezdést 1 órával követően szokott bekövetkezni. A napi teljesítmény alakulását jelző grafikont nevezzük fiziológiai munkagörbének, a jelenséget pedig fiziológiai munkaritmusnak.

21 A heti munkateljesítmény is ritmikusan változik. A hét kezdetén a munkateljesítmény kisebb, kedden és szerdán eléri a maximumot, a hét vége felé fokozatosan csökken. A heti munkateljesítmény is ritmikusan változik. A hét kezdetén a munkateljesítmény kisebb, kedden és szerdán eléri a maximumot, a hét vége felé fokozatosan csökken. A dolgozó ember munkateljesítménye az életkorral is változik. A munkateljesítmény 16-tól 25 éves korig fokozatosan növekvő. A munkabírás éves kor között a legnagyobb. Az öregedéssel párhuzamosan lassan és fokozatosan csökken a munkateljesítmény. Ez a csökkenés éves korig fokozatos, 60 éves koron túl meggyorsul. A dolgozó ember munkateljesítménye az életkorral is változik. A munkateljesítmény 16-tól 25 éves korig fokozatosan növekvő. A munkabírás éves kor között a legnagyobb. Az öregedéssel párhuzamosan lassan és fokozatosan csökken a munkateljesítmény. Ez a csökkenés éves korig fokozatos, 60 éves koron túl meggyorsul.

22 A nehéz munka hatását az emberi szervezetre a következő adatok is mutatják: NyugalombanNehéz munkában Pulzusszám/min Vérnyomás, Hgmm Szívverés volumen, cm 3 /min Szívveréssel vér, l/min 4,2 32 Légzésfrekvencia, min Légzésvolumen, l/min 6 80 O 2 felvétel, l/min 0,25 4

23 A munkaszervező feladata megelőzni a fáradást: úgy kialakítani a munkaeszközt és a munkafolyamatot, hogy minimális fáradást okozzon, a már bekövetkezett fáradás kompenzálására szünetek kialakításával. A pihenőidő nagyságát az alábbi képlettel határozhatjuk meg: Pihenési pótlék = 100 (M t – M m )% MmMm M m = a megengedhető energia felhasználás percátlaga (22 kJ/min) M t = a tényleges munkaenergia, azaz a munkára fordított energia percátlaga Például: 26 KJ/min energia igényű kézi kitrágyázásnál a pihenési pótlék 100 x % 22 Az engedélyezett szünet nagyságát „pihenési pótlék” formájában fejezik ki

24 A pihenési pótlék mértéke Könnyű fizikai munkánál 5 % Könnyű fizikai munkánál 5 % Mérsékelt fizikai munkánál 8 % Mérsékelt fizikai munkánál 8 % Nehéz fizikai munkánál12 % Nehéz fizikai munkánál12 % Igen nehéz fizikai munkánál16 % Igen nehéz fizikai munkánál16 % Az idegi fáradtságnak 3 fokozata van: Az igénybe vett pszichikus funkciók elfáradása Az igénybe vett pszichikus funkciók elfáradása A fáradás tudatossá válása, és ezzel párhuzamosan a kiegyenlítő akaratbedobás A fáradás tudatossá válása, és ezzel párhuzamosan a kiegyenlítő akaratbedobás A kiegyenlítő akaratbedobás elfáradása nagyobb akarat mellett sem jön létre megfelelő teljesítmény A kiegyenlítő akaratbedobás elfáradása nagyobb akarat mellett sem jön létre megfelelő teljesítmény A monotónia: egyhangú kötött ütemű, ismétlődő tevékenység tartós végzése A szünetek szabályozása 1. A szünet a következő okok miatt hasznos: 2. növeli a teljesítményt anélkül, hogy a dolgozó indokolatlanul elfáradna, 3. csökkenti a teljesítményingadozást, 4. csökkenti a munkaidő-kiesést.