Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) EU-közösségi politikák

I. A közös monetáris politika Az Európai Unió célkitűzései között fontos szerepet tölt be a legfejlettebb integrációs fokozat, a gazdasági és monetáris unió megvalósítása. A Lisszaboni Szerződés értelmében a monetáris politika kizárólagos hatáskörű politikának minősül azon tagországok számára, amelyek már bevezették az eurót. A monetáris unióra vonatkozó szabályok az EUM-Szerződés harmadik részében, a VIII. CÍM (119. cikk, cikkek) alatt találhatók.

II. A monetáris integráció kialakulása I. A Római Szerződésben még nem szerepelt a monetáris integráció, a gazdasági és monetáris unió megvalósításának célkitűzése. 1969: Hágai Deklaráció, melyet követően megalakult a Werner- bizottság. A Werner-bizottság 1970-re készítette el jelentését a monetáris integráció tervéről. A Bizottság szerint a monetáris unió megvalósítása egy közös pénz bevezetését is maga után vonhatja, de ezt nem tartotta feltétlenül szükségesnek. Cél: az árfolyam-ingadozások kiküszöbölése volt.

II. A monetáris integráció kialakulása II. Az Európai Közösség tagországai a kívülálló valutákkal szemben lebegő, míg az egyes tagországok valutái között rögzített árfolyamot alkalmaztak. A következő próbálkozás a monetáris integráció megvalósítására az 1979-ben létrejött Európai Monetáris Rendszer (EMS) volt. Az EMS három nagy pillérből állt: 1. ECU (European Currency Unit). 2. Árfolyam-mechanizmus (Exchange Rate Mechanism: ERM). 3. Hitellehetőségek.

II. A monetáris integráció kialakulása III ben az árfolyam-mechanizmus válságba került az olasz líra és a brit font kilépett az árfolyam-rendszerből, és több valutát is le kellett értékelni. A válság okai: az Európába begyűrűző amerikai recesszió + devizaspekulációk. Mindezek eredményeképpen 1993-ban a tagországok árfolyam- ingadozási sáv jelentős ±15%-ra történő kiszélesítéséről döntöttek. Ekkora azonban már megszületett a Delors-jelentés (Delors-terv) és gyakorlatilag annak megvalósítása is elindult.

III. A Gazdasági és Monetáris megvalósítása I. A Delors-terv a gazdasági és monetáris uniót három szakaszban tervezte megvalósítani. A Maastrichti Szerződés, a GMU harmadik szakaszába való lépés kritériumait határozta meg. Az ún. maastrichti konvergencia-kritériumok az alábbiakra vonatkoztak: 1. A (tényleges, illetve tervezett) államháztartási hiányra; 2. A bruttó államadósságra; 3. A fogyasztói árszínvonalra; 4. A hosszú lejáratú kormánykötvények (állampapírok) nominális kamatlábára; 5. Az ERM-II. Árfolyam-lebegtetési mechanizmusra.

III. A Gazdasági és Monetáris megvalósítása II. A konvergenciának a közös pénz bevezetését követően is fenntarthatónak kell lennie. Ennek jegyében hozták létre 1997-ben a Stabilitási és Növekedési Paktumot, amely elsősorban a költségvetési kritériumok fenntarthatóságát hivatott biztosítani. Fő cél: az államháztartás egyensúlyának biztosítása. A Paktum több kivételt is tartalmazott (pl. ha egy tagország recesszióban van, és GDP-je több mint 2 százalékkal csökkent, akkor mentesül a büntetés alól). A GMU második szakasza 1994-ben kezdődött.

III. A Gazdasági és Monetáris megvalósítása III. Az Európai Tanács 1998 májusában döntött arról, mely országok léphetnek be a GMU harmadik szakaszába. Az Európai Tanács döntése alapján tizenegy tagország léphetett be a GMU harmadik szakaszába. Egyesült Királyság és Dánia: opt-out szabályozás áll fenn. A harmadik szakaszba kerülő tizenegy ország esetében még 1998 májusában rögzítették a kétoldalú árfolyamokat, az egyes nemzeti valuták euró átváltási arányának végleges, visszavonhatatlan rögzítésére 1998 decemberében került sor. A harmadik szakasz január 1-jén kezdődött.

IV. A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai I. Legfontosabb előny: az átváltási (konverziós) költségek megszűnéséből fakad. Az árfolyam ingadozásának megszűnése + az árak összehasonlíthatósága. A monetarista közgazdasági elmélet szerint a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltétele az árstabilitás, vagyis az alacsony inflációs ráta. A közös monetáris politika ennek keretében a közös irányadó kamatláb bevezetése a legtöbb tagországban kamatláb- csökkenést eredményezett.

IV. A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai II. Legkomolyabb hátrány: az önálló monetáris politika elvesztése Az önálló monetáris politika megszűnése mellett a költségvetési politika mozgásterének csökkenése. A közös pénz bevezetésével a pénzteremtés kizárólagos joga az Európai Központi Bank kezében van. Előnyöket és hátrányokat mikro- (vállalati, háztartási) és makrogazdasági szinten elemezhetjük. Mikro-szinten a monetáris integráció elsősorban előnyökkel szolgál, míg makrogazdasági szinten komoly kihívás elé állíja a gazdaságpolitika döntéshozóit.

IV. A közös monetáris politika intézményrendszere I. A KBER az Európai Központi Bankot és valamennyi tagországi jegybankot magába foglalja. A monetáris politikát illetően a legfőbb döntéshozó testület a Kormányzótanács. A Kormányzótanács: közös monetáris politika irányvonalának meghatározása + meghozza a kamatpolitikai döntéseket. Lisszaboni Szerződés: új szavazási módot vezetett be. Az egyes csoportokat négy, nyolc, illetve három szavazat illeti meg. Az egyes csoportokon belül a tagországok a rotáció elve szerint jutnak szavazati joghoz.

IV. A közös monetáris politika intézményrendszere II. Az Európai Központi Bank Igazgatótanácsa (Igazgatósága). Az Igazgatótanács feladata a nemzetek feletti monetáris politika végrehajtása. Általános Tanács: ez a testület az euró bevezetése előtt álló országokkal történő kapcsolattartással foglalkozik. A Maastrichti Szerződés értelmében az EKB intézményi, személyi és pénzügyi függetlenségét biztosítani kell. Az eurózóna-tagországok pénzügyminiszterei 2003-ban informális testületet hoztak létre (eurócsoport).

V. A Gazdasági és Monetáris Unió működése és további kibővítése I. A gazdasági és monetáris unió egy aszimmetrikus integrációs forma A közös monetáris politikát az Európai Központi Bank, illetve a 27 uniós tagország jegybankjait is magába foglaló Központi Bankok Európai Rendszerének testületei (elsősorban a Kormányzótanács és az Igazgatótanács) irányítja. A közös monetáris politika legfontosabb célkitűzése az árstabilitás megvalósítása középtávon és 2008 közötti időszakban az eurózónában középtávon alapvetően megvalósult az árstabilitás, még akkor is, ha ez éves átlagos infláció több évben is meghaladta a 2 százalékot.

V. A Gazdasági és Monetáris Unió működése és további kibővítése II. A közös monetáris politika egyik legfontosabb eszköze a kamatláb-politika január elsején 3 százalék volt az irányadó kamatláb az eurózónában. Az euró nemzetközi szerepe 2001-től kezdett el jelentősen erősödni. Az euró térnyerése mind a devizatartalékok esetében, mind pedig a készpénzforgalomban megfigyelhető. Az euró további térnyerése valószínűsíthető.

V. A Gazdasági és Monetáris Unió működése és további kibővítése III. Minden tagországnak (kiv: Dánia és Egyesült Királyság) amennyiben teljesíti a kritériumokat, be kell vezetnie az eurót. Az új tagországok közül elsőként Szlovénia vezethette be a közös pénzt 2007-ben. - Ciprus és Málta: január 1-jén vezették be az eurót. - Szlovákia: január 1-jén csatlakozott az euróövezethez. - Észtország: január 1. óta tagja az euróövezetnek. Magyarország: 2008-ban és 2009-ben egyetlen konvergencia- kritériumot sem teljesített.

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése I. Előzmények: Görögország adósságválsága + eurozóna országok rossz gazdasági-pénzügyi helyzete. Cél: gazdasági és pénzügyi válság miatt a tagországok közötti gazdasági kormányzás megteremtése + nemzetközi pénzügyi rendszer felügyeletének megerősítése volt. 1. Görögország megsegítése eurozóna országai által nyújtott bilaterális kölcsönök és a Nemzetközi Valutaalap segítségével (110 milliárd euró) milliárd eurós pénzügyi alap a súlyos szerkezeti nehézségekkel küszködő uniós tagállamok számára.

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése II. Gazdaságpolitikai koordináció elmélyítése a növekedés és foglalkoztatás terén. Két fő szakasz: lisszaboni stratégia (nyitott koordináció) közötti szakasz as és 2010-es válság után. Stablitiási és Növekedés Paktum reformja, Európa2020 stratégia + Euró Plusz Paktum és Európai Szemeszter.

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése II. Gazdaságpolitikai koordináció elmélyítése a növekedés és foglalkoztatás terén. Két fő szakasz: lisszaboni stratégia (nyitott koordináció) közötti szakasz as és 2010-es válság után. Stablitiási és Növekedés Paktum reformja, Európa2020 stratégia + Euró Plusz Paktum és Európai Szemeszter.

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése III. Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek szigorítása (több egymást követő évben, túlzott mértékű költségvetési hiány esetén szankció alkalmazása). Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) felállítása Résztvevők: Európai Központi Bank, nemzeti központi bankok, európai felügyeleti hatóságok és nemzeti felügyeletek vezetői. Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere: KRITIKA: Görögország megmentése nem oldotta meg az eurózóna belső (strukturális problémáit).

Euróövezet tagállamainak költségvetési hiánya 2009 és 2011 között (GDP százalékában kifejezve) Forrás: European Commission, Eurostat.

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése IV november: Írország mentőcsomag igénybevételére kényszerül közel 85 milliárd euró értékben május: Portugália 78 milliárd eurós mentőcsomagban részesül június: Az EU újabb megszorításokhoz köti a görög kölcsön következő részletének kiutalását július: EU tagállamok állam- és kormányfői csúcsértekezletükön megállapodtak a Görögországot segítő újabb csomagról (összesen 109 milliárd euró ebből 37 milliárd eurót a magánszektor biztosít).

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése V. Európai Szemeszter: költségvetési, strukturális és makrogazdasági politikák összhangba hozatala. Európai szemeszter /európai félév menete: Európa 2020 Stratégia tartalma: 5 kiemelt uniós cél. 7 kiemelt kezdeményezés.

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése VI. Euro Plusz Paktum: 4 fő célkiűzés: 1. Versenyképesség fokozása. 2. Foglalkoztatás növelése. 3. További lépések az államháztartási rendszerek fenntarthatóságának fokozása érdekében. 4. Pénzügyi stabilitás további erősítése.

Forrás: European Commission, Economic and Monetary Affairs

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése VII. Hatos jogszabálycsomag főbb elemei (2011. dec 13). 1. A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának jogi alapját (1466/97/EK rendelet) módosító rendelet. 2. A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágának jogi alapját (1467/97/EK rendelet) módosító rendelet. 3. Rendelet az euroövezet költségvetési felügyeletének hathatós érvényre juttatásáról.

VI. A gazdasági kormányzás megerősítése VIII. Hatos jogszabálycsomag főbb elemei (2011. dec 13). 4. Új irányelv a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó Követelményekről. 5. Új rendelet a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és korrekciójáról. 6. Rendelet az euroövezetben jelentkező túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójára irányuló jogérvényesítési intézkedésekről március 2. A „gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés aláírása (25 ország, kivéve Cseh Köztársaság és Nagy-Briannia).

VII. A monetáris politika az EUM-Szerződés alapján I. Fontosabb változások a monetáris politika terén: 1. EUM-Szerződés intézményesítette az eurócsoportot. Élére 2,5 évre elnököt választottak (Jean-Claude Juncker). 2. EUM-Szerződés új fejezet alá sorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek azt szabályozzák, hogy az euróövezethez tartozó országok milyen döntéseket fogadhatnak el magukra vonatkozóan. 3. EUM-Szerződés két további területen függeszti fel a nem euróövezeti országok szavazati jogát.

VII. A monetáris politika az EUM-Szerződés alapján II. 4. Túlzott deficit eljárás két ponton való módosítása. Lényege: az Európai Bizottság szerepének megerősítése az eljárás során. Fontos jogtechnikai változás: GMU bevezetésének első két szakaszára vonatkozó átmeneti rendelkezések eltörlése. 5. Változások a döntéshozatali eljárás terén. Általában minősített többséggel történik, de három területen továbbra is egyhangúság érvényesül.

VII. A monetáris politika az EUM-Szerződés alapján III. Együttműködési eljárás megszüntetése. A többoldalú felügyeleti eljárás részletes szabályainak megállapítása a rendes jogalkotási eljárás alá kerül. Három területen konzultációs eljárást alkalmaznak. Az EUM-Szerződés további két területre terjeszti ki a rendes jogalkotási eljárást. Magyarország, Lettország és Málta Lisszaboni Szerződéshez csatolt nyilatkozata.

Irodalom - Káldy Zoltánné (szerk.): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Budapest, Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról. Nyolcadik, átdolgozott kiadás. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest. - Csehó Julianna (2011): Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata. Külügyi Szemle szám. - Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, hvgorac, Budapest Grafikonok és ábrák forrásai: Eurostat, European Commission, Economic and Monetary Affairs és IMF.