Az iszlám civilizáció kialakulása és elterjedése Tk. 23.
A közel-keleti civilizáció Keletrómai Birodalom, a Római Birodalom fejlettebb fele: fejlett kereskedelem, városias jelleg Virágkora, csúcspontja Justinianus császár idején (527―565) Az egységes birodalom feltámasztásának kísérlete Védekező háborúk az Avar és az Újperzsa Birodalmakkal szemben a VII. század első felében → hanyatlás
Az iszlám kialakulása egymással viszálykodó beduin törzsek sémi népek (a zsidó néppel közös ág) Mohamed küldetéstudata –Utazásainak tapasztalata: a vallási egységben rejlő erő! –zsidó és keresztény vallási gondolatok átemelése
Mohamed fellépése Kezdetben különösen nagy hangsúly került a szociális szolidaritásra Szembekerülése a gazdag kereskedőkkel → menekülés (a hidzsra, 622, a mohamedán időszámítás kezdete) Társadalmi kiegyezés (a kereskedőkkel), majd a beduin törzsek egyesítése → kezdetét veszi az iszlám terjeszkedés
Az arab civilizáció terjeszkedése
Az iszlám vallás ismertetőjegyei Szigorú monoteizmus ≠ Szentháromság-hit Szertartási közösség (zarándoklat, kötelező ima és böjt = nem igényel bensőséges kapcsolatot az istenséggel Allah nem ismerhető meg → az iszlámnak nincs hitrendszere Nagy tömegek számára befogadható, emészthető A hitterjesztés: a dzsihád
Az iszlám fundamentalizmus Definíció: a vallás összeolvadása az államhatalommal A kalifák (Mohamed utódai): vallási és politikai vezetők egy személyben A kádik (bírák) a Korán alapján ítélkeznek (a saríá törvénye) A vallási terjeszkedés területi terjeszkedést is jelent egyúttal
Az arab kultúra közvetítő szerepe Meglepő türelmesség a meghódított területeken Virágkora a VIII―XIII. századra esett, amikor… kulturális hanyatlás Európában ↕ Az ókori műveltség közvetítése pápai türelmetlenség ↕ Befogadó közeg → a tudományok fejlődése
Az arab tudomány és kultúra Matematika (algebra, algoritmus, az irracionális számok fogalma) Orvostudományok (karantén, patológia) Gazdasági és technológiai fejlettség Egyetemek (Cordoba)