A nevelési cél Dr. Molnár Béla Ph.D.

A nevelési célok A nevelési célok, a nevelés eredményéről alkotott kijelentések, elképzelések az „elérendő állapotról”, amelyek felvilágosítást adnak arról, hogyan viselkedjen a nevelendő személy a jelenben és a jövőben, és hogyan cselekedjenek a szülők és más nevelők a nevelés során ahhoz, hogy a nevelendő személy egyszer majd képes legyen az elvárt viselkedési formákat – amennyire csak lehet – megvalósítani.

A nevelési cél tájékozódási segítség A nevelési cél tájékozódási segítség, mert 1. a nevelendő személy személyiségjegyeinek és magatartásformáinak elérendő állapota benne foglaltatik 2. a cél előírást tartalmaz, és a nevelői viselkedésmód tekintetében jelent tájékozódási segítséget 3. minden nevelési cél kimond valamit a nevelés eredményéről /legyenek önállóak és képesek dönteni, legyenek tisztában önmagukkal/

A nevelési célok mindig értékek és normák társadalmi elképzeléseiről szólnak, amelyek egy társadalomban vagy annak egy kis csoportjában éppen aktuálisak. De nem minden társadalmi norma nevelési cél is egyben. (Wolfgang Khafki, 1970)

Általános szociális értékek és normák Értékek és normák amelyek a nevelésben válnak hatékonnyá Értékek és normák, amelyek a nevelési folyamaton kívül maradnak Értékek és normák, amelyek reflektálatlanul, gyakran nem tudatosan működnek közre a nevelésben Értékek és normák, amelyeket a nevelésben tudatosan tűznek ki: nevelési célok

El lehet különíteni a nevelési célt a tanítási és tanulási céltól. A tanítási és tanulási cél: kulturális tartalmakra vonatkoznak pl.: nyelv, művészet, számok, szimbólumok tartalmára, tehát a nevelésben és a tanításban a mit? kérdésre felelnek. A nevelési célok választ adnak a hová? és miért? kérdésekre.

A nevelési cél logikai szerkezete 1. Általános cél Az embereszmény lényegi, magvára utal. Központi vezető, irányító célgondolat. A messzi távlat embereszménye, a legfontosabb személyiségjegyek elvont síkon történő rendszerbe foglalása.

2. Részletes cél Feltárja a messzi távlat megvalósításának közelebbi fokozatait, meghatározza az elvégzendő feladatokat.

A társadalom és a nevelési cél összefüggése: 1. formalizált A társadalom uralkodó rétegeinek hivatalos formalizált célja (pl. sokoldalúan fejlett kommunista embertípus). 2. informális az uralkodó réteg által nem preferált, esetleg tiltott cél 3. Pluralista társadalmakban több nevelési cél is megfogalmazódhat és a tolerancia törvényei szerint funkcionálhat

A nevelés célrendszere 1. Társadalmi célok A különféle érdekcsoportok által preferált célokból áll. Jellemzője az eszményi ( az elgondolt, az elképzelhető legnemesebb, legtökéletesebb, mintaértékű) ember. 2. Intézményi célok, feladatok megfogalmazása 3. Az intézményi eszményi célokat az egyes tanulók fejlettségi szintjeihez és szükségleteikre építve egyéni célokká kell tenni

Honnan vegye a nevelés az eszményeit és konkrét, gyakorlati céljait? 1.Lélektanra támaszkodó célmeghatározások -a gyermek egyéniségét hangsúlyozza egységes nevelési célt nem lehet kitűzni (E. Key) -a gyermek életösztöne révén önérvényesülésre törekszik, ez akadályokba ütközik, ezekhez meg kellene tanulnia alkalmazkodni. Kiegyensúlyozottság megteremtése a cél, önérvényesítés és alkalmazás között megtanulja mit szabad csinálnia

2.Filozófiára támaszkodó célmeghatározás Kant értékfelfogása: Vannak abszolút érvényű kulturális értékek (hit, igazság, jó, szép), ezek leírásával a filozófia foglalkozik, ezért a nevelés célját is a filozófiából kell levezetni Cél: a hit, az igazság, a szép és a jó elsajátíttatása, beláttatása Pragmatizmus Gyakorlati hasznosság az alapja, az igazság kritériuma: Dewey A hasznos ismeret igaz is; a pedagógia forrása a tapasztalat Cél: a tapasztalatok folyamatos bővítése

3.Társadalmi szempontú célmeghatározás irányzata Szociálpedagógiai egyén és társadalom harmóniája (Paul Natorp) Célja: a kanti abszolút értékek megvalósítása a gyakorlati hasznosság révén, ami akaratunkat is irányítja. Állampolgári nevelés az önkormányzatiság elvét érvényesítő munkaiskola. Kerschensteiner Cél: a kölcsönösen összefüggő két legfőbb jó megvalósítása a humanizmus eszméit szolgáló állam és az egyén belső tökéletesedése, az erkölcsi személyiség kialakulása. Megvalósulása: az állam megteremtéséért végzett munka révén.

Nemzetnevelés: nevelésnek döntő szerep van a nemzeti egység megteremtésében (Imre Sándor). Cél: a nemzeti egység megteremtése, mely a nemzeti fejlődés fontos tényezője. A nevelés demokratikus, tehetségekhez mérten mindenki számára hozzáférhető, s az egészet nemzeti szellem hassa át.

Értékelméleti, axiológiai alapon álló célmeghatározások Ma: Értékelméleti, axiológiai alapon álló célmeghatározások erősödtek fel. A célok értékeket testesítenek meg. Lehetőséget teremt ideológiai, politikai prekoncepciók nélküli cél állítására. A felnövekvő nemzedéket értékválasztásra neveljük.

a) Zsolnai József „értékközvetítő pedagógia” b) Pataki Ferenc eszmeáramlatoktól független „normatív minimumot” tart szükségesnek c) Bábosik István, Cél: a közösségfejlesztő magatartás és tevékenység szükségletének a kialakítása; szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes konstruktív életvezetés kialakítása.

A nevelés teleologikus jellege A nevelés teleologikus jellege: Teleológia: célelmélet, filozófiai elmélet, mely szerint minden jelenségnek célja van minden jelenség célszerűséggel rendelkezik

Taxonómia 1950-es évektől, új tudományág. Olyan tudományág, amely osztályozással, rendszerezéssel foglalkozik. Valamilyen elvek, törvényszerűségek szerint történik. Megalkotója: Benjamin Bloom

Pedagógiai és tanítási célok taxonómiájának összeállítása. Céltaxonómia: Célok lebontásából adandó feladatok szisztematikus kifejtését, osztályozását, rendszerezését jelenti. a)kognitív: megismerő jellegű célok ismeret, készség, gondolkodás b)affektív: érzelmi, indulati célok, beállítódottság c)pszichomotoros célok: lelki eredetű és mozgásban kifejezésre jutó manuális és technikai készségek