Vörösmarty Mihály Készítette: Koch Sámuel, Kalmár Alex Leon, Zsák Ármin, Szula Milán
Gyermekkora és, származása Kápolnásnyéken született, pontosan december elsején. Egy szegény családban nőtt fel. Apja: idősebb Vörösmarty Mihály, anyja:Csáty Anna
Felnőttkora A Börzsönyben két évet töltött, ahol Perczel Sándor gazdag könyvtárát bújta ig joggyakornok volt ban hozzákezdett a Zalán futása megalkotásához december 20-án letette az ügyvédi vizsgát, de soha nem volt ügyvéd. Nem sokkal utána, találkozott Deák Ferenccel.
Felnőttkora II augusztusában elhatározta, hogy költő lesz. A hírnevét a „Zalán futása” című eposzával alapozta meg végéig írta a „Tudományos Gyűjteményt”. A Magyar Tudományos Akadémia második fokozatú rendes taggá választotta.
Felnőttkora III Első versgyűjteményét Károlyinak adta el. Később Zádor György barátjához költözött. Pár év múlva ismét költözött, most Fáy András mellé. Egy társaságban megismerkedett Wesselényi Miklóssal is szeptember 15-én halt meg az édesanya.
Felnőttkora IIII 1837-ben színikritikus is lett. Majd tagja lett a Nemzeti körnek. Néha megfordult a körben Széchenyi István és Batthyány Kázmér is
Halála Szívelégtelensége 1853 őszén komolyabbra fordult, és hullámzó állapotú tüdővizenyő fejlődött ki nála 1855-ben a balatoni fürdőzést használta, de sikertelenül. Ekkor közölte a Pesti Napló (1855. II. 6. sz.) A vén cigány című utolsó költeményét. November 17-én a költő egész családjával Pestre költözött, a Váci utcai Kappel-házba, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen. A lépcsőn fölmenet összerogyott; lefektették, de nem kelt fel többé; Vörösmarty délután negyed kettőkor, életének 55., házasságának 13. évében meghalt.
Költeményei A leghíresebb költeménye: SZÓZAT További költeményei: A MERENGŐHÖZ, GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN, ELŐSZÓ, CSONGOR ÉS TÜNDE KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGHALLGATTATOK
KÖSZI Papp Dominikának, Mikó Zsuzsának és Jankovits+ Máténak