A beteg tudatállapota A tudatot a Nobel-díjas elektrofiziológus, Sherrington (1940) az ember megoldhatatlan misztériumának nevezte Tudat: A kp-i idegrendszer legmagasabb szintű szintetikus funkciója – olyan ébrenléti állapot, amelyben a külvilág és a belső környezetünk ingereit megfelelő módon fel tudjuk fogni A beteggel való beszélgetés ill. megfigyelés segítségével tájékozódhatunk róla. Megfigyelése, az idegrendszeri tünetek változásának időbeni felismerése életmentő lehet!! Vizsgáljuk: - kontaktus teremthető-e (hogyan ? ) - a beszéd, válaszadás körülményei megfelelőek-e, orientáció megtartott-e

A beteg tudatállapota Tiszta tudat: - térben és időben tájékozott - kérdéseinkre adekvát válasz (szorongás, félelem→ oldani kell! A hirtelen ébredés is zavaró lehet) Az eszméleti és tudati állapot között szoros összefüggés van! Pl.: alkoholt fogyasztó ember  hangulatváltozás (euphoria, „feldobott” ), Tudatállapota is változik: viselkedése gyakran nem kiszámítható, az ingerekre nem relevánsan válaszol, végül az eszméletét is elvesztheti

A tudatzavar intracraniális okai  Koponya, agy-gerincvelő trauma  Intracraniális térfoglaló folyamat  Agyszövet oxigénhiányos állapota  Agyhártyagyulladás (meningitis)  Agyvelőgyulladás (encephalitis)  Epilepsiák  Alkoholos eredetű, súlyos szervi idegrendszeri elváltozások

A tudatzavar extracraniális okai  Máj-veseelégtelenség  Elektrolitzavarok  Hyper-vagy hypoglycaemia  Szív-és vérkeringési zavarok (szívritmus zavarok, tüdőembólia, anaemia, vérvesztés, vérnyomásesés)  Toxikus okok  Pszichiátriai okok

Kóros tudatállapotok Kialakulhatnak: fokozatosan - villanásszerűen Tartama lehet: 1-2 másodperc – órák – napok Oldódása: gyors – elhúzódó A kóros folyamatokhoz kapcsolódó tudatzavar osztályozása: - Tartalmi zavar: a tudat beszűkülése - A tudat egységére vonatkozó zavar: a ködös állapot, a delírium, a stupor - A tudat éberségére vonatkozó zavar: a somnolentia, a sopor, a coma - Egyéb tudatzavarok: apathia, euphoria, agónia,negativizmus, dezorientáció

Kóros tudatállapotok Tartalmi zavar: 1. A tudat beszűkülése: - az én és a nem-én világára vonatkozóan kevés a tudatban az anyag. Pl.: oligophrenia- ismeretanyag szegénysége A tudat egységére vonatkozó zavar: 1. Ködös állapot- tenebrositas a fiziológiás alvás- ébrenlét átmenetéhez hasonlít. A reális és az álomvilág határa elmosódik, az én tudat bizonytalan, az én és a külvilág elkülönülése határozatlan. Pl.: epilepsziások roham utáni ködös állapota

Kóros tudatállapotok 2. Delírium: a tudat beszűkülését hallucinációk és illúziók is kísérik. Pl. delírium tremens 3. Stupor: a legsúlyosabb forma, a látszólag éber beteg alig-alig vesz tudomást a külvilágról. A tudat éberségére vonatkozó zavarok: 1. Somnolentia: beteges álmosság, - a beteg aluszékony, egész napját félálomban tölti, de felébreszthető 2. Sopor: mély kábultság - a beteg csak erős ingerekkel ébreszthető fel pl: fájdalom - tehát fájdalmas ingerekre szemnyitás, hangadás, elhárító mozgások

Kóros tudatállapotok 3. Coma: eszméletlenség - a beteg külső ingerekre nem reagál, reflexei alig vagy egyáltalán nem válthatók ki, az élet csupán vegetatív működések formájában folyik tovább. Életveszély!!  orvosi felügyelet!!

Kóros tudatállapotok  Az orvosi nyelvben a kóma (a görög κ ῶ μα koma, mély alvás kifejezésből) mély eszméletlen állapotot jelent.  A comatosus személy:  nem ébreszthető,  nem reagál fájdalomra, fényre,  nincs alvás-ébrenlét ciklusa, és  nem cselekszik akaratlagosan

Kóros tudatállapotok  Coma vigile” - következetlen fogalom, ne használjuk!  A „coma vigile” kifejezést a következő  állapotokra használták:  Éber, de nem reagál  A „coma vigile” kifejezés jelentése „éber kóma”, önmagának ellentmondó kifejezés, (mert ha kóma, akkor nem éber), ezért ne használjuk!!

Kóros tudatállapotok Egyéb: 1. Apathia –közöny 2. Euphoria – emelkedett hangulat 3. Negativizmus: minden közeledésre, beavatkozásra negativan reagál 4. Agónia, haldoklás: a beteg tudata lehet tiszta, de elveszíti a kapcsolatát a külvilággal, időnként nyugtalan lehet és izgatott 5. Dezorientáció- térbeli és időbeli tájékozatlanság: a beteg nem tudja a nevét; nem ismeri meg a hozzátartozóit; nem tudja, hogy hol van; de jellemző, hogy a régmúlt eseményeire jól emlékszik.

Glasgow Coma Scala - GCS  GCS neurológiai (ideggyógyászati) pontrendszer  a páciens reakcióit (szemnyitás, verbális és motoros válaszait) a skála tevékenység- kritériumai szerint pontozzák

Glasgow Coma Scala - GCS Szemnyitás  Spontán (4)  Felszólításra (3)  Fájdalomra (2)  Nincs reakció (1) Motoros válasz  Felszólításra engedelmeskedik (6)  Fájdalmat lokalizált (célzott elhárító mozgás) (5)  Normális végtaghajlítás (4)  Abnormális hajlítás (3) –decortikációs tartás-felső végtagok flexióban, alsók extensioban-agytörzs feletti sérülés  Fájdalomra feszítés (2)-decerebratios tartás – minden végtag extensioban – agytörzs sérülés  Nincs reakció (1)

Glasgow Coma Scala - GCS Szóbeli válasz  Orientált (5)  Zavaros válaszok (4)  Összefüggéstelen szavak (3)  Érthetetlen hangok (2)  Nincs reakció (1)

A-V-P-U skála  A Alert - Éber eszméleténél van  V Voice/Verbal - Hangingerre reagál eszméleténél van  P Paint - Fájdalomingerre reagál nincs eszméleténél  U Unresponsive - Reakcióképtelen nincs eszméleténél