Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. január 12.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Olasz Nap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Március 20. “Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE): Promóciós tevékenység és szolgáltatások.
Advertisements

A globális melegedést kiváltó okok Készítette: Szabados Máté.
AZ ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSEK NEMZETGAZDASÁGI ELŐNYEI Knauf Insulation Kft Kanyuk László.
Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
Távlati öntözési vízigények felmérése Somlyódy Balázs főigazgató Országos Vízügyi Főigazgatóság.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
Készítette: Gondos Borbála
Termel ő i piacok jelent ő sége, szabályozása Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Április 18. FÖLDM Ű VELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM.
Téma: Demográfiai robbanás 1960 után a világban (típusok, országcsoportok, országok) Készítette: Király Klaudia Geográfus, MSc.
ELTINGA és MTA KRTK KTI Horváth Áron április 7. Lakásárak, támogatások és energiahatékonyság.
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szőke István szakmai igazgató Pécs, január 29. A gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásának.
1/12 © Gács Iván A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
A portugál ökológiai gazdálkodás jellegzetességei Escola Superior Agrária do Instituto Politécnico de Viseu and Instituto de Desenvolvimento Rural e Hidraúlica.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
NSZFI SZFP Programkoordinációs Iroda Minőségfejlesztési Terület NSZFI SZFP Programkoordinációs Iroda Minőségfejlesztési Terület Teljesítményértékelési.
1024 Budapest, Fillér u. 10/b. Budapest, szeptember 6. Takarmány – te drága! Takarmánypiaci tendenciák, kilátások.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
A kamara szerepe az export vezérelt magyar gazdaság megteremtésében. Eredmények és problémák Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
TEROTECHNOLÓGIA Az állóeszközök újratermelési folyamata.
Import és Export a résztvevő 10 országban
Biztonságos, fenntartható és tiszta energia a Duna-medencében
Hagyományos húsvéti húságazati helyzetkép
A Levegő összetétele.
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
A szerkezetátalakítási programban bekövetkezett változások
FENTARTHATÓ FEJLŐDÉS Készítette: Buzás Bence.
NÉPEGÉSZSÉGÜGY MEGELŐZÉS, FEJLESZTÉS JÖVŐKÉP a Köz- egészségügye
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 9. előadás
Az LMP helyi programja a klímaváltozás elleni küzdelemben
A helyzet jó, de nem teljesen reménytelen. A háztartás pénze és ideje.
Esélyek a munkaerőpiacon
Szupergyors Internet Program (SZIP) Jogi akadálymentesítés megvalósítása: Jogalkotással is támogatjuk a fejlesztéseket dr. Pócza András főosztályvezető.
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Megújuló energia a megújuló borsodi ártéren
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Vörös-Gubicza Zsanett képzési referens MKIK
SZÁMVITEL.
Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magyarországon
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Ki meri hamarabb beismerni?
A márkázás Marketing gyakorlat 6..
Környezeti Kontrolling
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
a hatékonyabb munkába segítésért
Háztartási termelés, család, életciklus
Gazdaságpolitika 7. ea.
Az IFRS-ek bevezetésének kérdőjelei Magyarországon
A munkaerő-keresleti rugalmasságok
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Készítette: Koleszár Gábor
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Energia-források: Nap geotermikus nukleáris Energia.
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A rendszerváltás óta eltelt időszak gazdasági fejlődése
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Válság után, válság előtt
Előadás másolata:

Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet január 12.

1. A világ élelmezési helyzete Az élelmiszertöbblet és –hiány egymásmellettisége A túltápláltság, a kóros elhízás és az alul- és rosszul-tápláltság, az éhínség párhuzamos előfordulása: - a fejlett országokban a szükségesnél 30%-kal többet fogyasztanak

- a világon 3 milliárd ember több-kevesebb étkezést rendszeresen kihagy - 2 milliárd ember rosszul-táplált millió (2007) éhezik – számuk 75 millióval nőtt 2006-hoz képest ↓ A világ élelmezésbiztonsága veszélyben? Élelmezési válság fenyeget?

2. Élelmezésbiztonság (food security) Kritériumai: a) az alapvető élelmiszerek megfelelő mennyiségben, összetételben és elfogadható áron állnak rendelkezésre (availability) b) a lakosság hozzájut az alapvető élelmiszerekhez (accessibility) c) a külső ellátási forrásoktól csak csekély mértékben függnek

Az a) kritérium megvalósítása → a kínálat növelése: hazai élelmiszertermelés növelése élelmiszer import élelmiszer segély

A b) kritérium megvalósítása → a szükségletek kielégítése: a lakosság jövedelmének (vásárlóerejének) növelése a rendelkezésre álló jövedelem megfelelő elosztása hazai élelmiszersegély és szociális programok

3. Az áralakulás hatása az élelmezésbiztonságra Magas árak: abszolút élelmiszerhiány lehetséges – csökkenti a rendelkezésre álló mennyiséget visszafogja az élelmiszersegélyt drágítja az élelmiszerimportot a drága élelmiszert egyre kevesebben tudják megvásárolni De: ösztönözheti a hazai termelést

Csökkenő árú élelmiszer: nagyobb kínálatot sejtet több jut élelmiszersegélyre olcsóbb az import megkönnyíti a hozzájutást, hiszen olcsóbb az élelmiszer De: nem hat ösztönzőleg a hazai termelésre

9 4. Hogyan alakulnak az élelmiszerárak? Tények : élelmiszerek reál ára 75%-kal csökkent : 75%-kal nőtt, de reál értékben elmaradt a 70-es évek elejei csúcsoktól 2008-ban a kukorica ára a tavalyi felére csökkent (55-60 ezer HUF – 24,5 e HUF) 2008 szeptember: mezőgazdasági termelői árak 8,8%-kal nőttek, de gabonaféle: 35,6%-kal csökkent

Mi okozza a fluktuációt? Az élelmiszerek áralakulását a mezőgazdasági termékek (commodities) áralakulása határozza meg → 25-35%-ban → 55-65%-ban a feldolgozás, a szállítás és az elosztás költségei – olajár!!!! → spekuláció + kereskedelmi intézkedések

Mi határozza meg az agrártermékek áralakulását? A világméretű kereslet és kínálat viszonya, ami nagy idő átlagában és globálisan kiegyenlített – évenként és területenként pedig erőteljes ingadozást mutat

A keresletet növelő tényezők – viszonylag állandók és egyirányú korrelációt mutatnak népesség-növekedés az 1 főre eső jövedelem emelkedése a fogyasztási struktúra átalakulása urbanizáció

A kínálatot szűkítő tényezők – egy részük konstans, másik részük fluktuál, a korreláció nem egyértelmű csökkenő termőterület csökkenő vízkészletek energianövények termelése (2007/2008:95 millió tonna gabonányi) – olajár- és állami támogatás függő, 30-75%-ban felelős az élelmiszer-áremelkedésért, vitatható és sokoldalú környezeti és energia-igény hatás

14 éghajlat-változás szélsőséges időjárás – csökkenti a termelést globális felmelegedés – akár növelheti is, de az agrártermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32%-áért felelős túlhalászás – hal ára nő – pótlása kereskedelemkorlátozó intézkedések – exporttilalom

A kínálatot bővítő tényezők – jelentős beruházást igényelnek + bizonytalanok új termőföldek művelésbe vonása (Észak-Amerika, EU, Argentína, Brazília, Oroszország, Ukrajna, Kelet-Európa) hozamok növelése – input-ár függő

16 GMO-k elterjedtebb alkalmazása → hozamfokozó, de akár versenyképességi hátrány is lehet új fajták bevezetése (szárazságtűrő fajták) rekordtermések előfordulása (2008: Kanada, Brazília, Oroszország, Magyarország, Bulgária)

Bizonytalansági tényezők az olajár alakulása – közvetlen termelési költség + feldolgozási, szállítási költség + a helyettesíthetőség gazdaságossága (bioenergia) éghajlatváltozás – felmelegedés avagy lehűlés

18 nemzetközi pénzügyi válság hatása:  fogyasztás visszafogása, csökkenő vásárlóerő  termelés visszafogása a növekvő finanszírozási gondok miatt ← dráguló banki hitelek  csökkentett műtrágya-használat → csökkenő hozamok a földárak alakulása a kereskedelem liberalizálása – WTO-Doha

5. Következtetések Bizonytalanul alakuló, fluktuáló élelmiszerárak → ingadozó termelés → bizonytalan kínálat, túltermelés vagy a hiány gyakori előfordulása Ingadozó élelmiszerimport-lehetőség Bizonytalan élelmiszersegély Növekvő élelmezési bizonytalanság

az olaj mellett az élelmiszer, a föld és a víz is stratégiai cikké válik Kiút: - a hazai termelési lehetőségek kihasználása - kiegészítő nemzetközi akciók

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!