1 Tárgy- feladatelemzés módszerei Dr. Kaucsek György

2 Interjú Általában a tevékenység fontosság és gyakoriság dimenziójára irányul Legnépszerűbb, leggyakrabban használt módszer Előzetes tájékozódás szükséges az adott tevékenység egészéről és - lehetőség szerint- a részleteiről is Többnyire strukturálatlan (nincs minden kérdés előre rögzítve) Indokolt esetben (nagyszámú interjú feldolgozása) lehet strukturált is Kiterjedése a tevékenységet végzőkre és a tevékenységgel kapcsolatban állókra

3 Kérdőívek és „checklist”-ek a megalapozottabb, kevésbé szubjektív válaszadás érdekében - Standardizált kérdőív (minden esetben azonos formájú és módszerű) - Az adott tevékenységre konstruált kérdőív - Konkrét eldöntendő kérdésekkel szembesítő olyan kérdőív, amely válaszokat tartalmaz - Kérdések feltehetők a tevékenységet végzőknek, a terület külső szakértőinek

4 Hátrányok (interjú, kérdőív, „checklist”) Elvárások és nem a ténylegesen hogyan történik szerinti Tevékenység részleteiről nincs mindig tudomásunk, különösen akkor, ha jól begyakorlottak vagyunk Nem tudunk róla beszámolni (keressük a szavakat)

5 Megfigyelés Közvetlenül vagy technikai segítséggel Megfigyelés Közvetlenül vagy technikai segítséggel

6 RÉSZVÉTEL Közvetlen tapasztalatok szerzése az erőráfordításokról, erőfeszítésekről Erősen korlátozott módszer

7 Szakértői ítéletek Alternatívák száma 7±2 Többféle döntési támpont A szakértőket kompetenciájuk (külső, belső) minősíti Minősítő skálák: a válasz kategóriák vagy fokozatok pontos definiáltsága Összehasonlítások Latin négyzetes gyorstesztelés (széria hatás elkerülése)

8 A minősítők jellegzetes hibái:  Beállítottság (elnéző-szigorú) típusú hibák, hatása csökken („forced distribution”), hogyha az egyes esetek bizonyos százalékának az egyes kategóriákba kell kerülnie  A „halo-effektus”, amelynél a kialakított összbenyomás öntudatlanul átmegy az értékelésekbe, hatása csökken, hogyha mindig egy adott dimenzió szerint történik az értékelés  A „centrációs tendencia”, amelynél a szélsőséges osztályzatokat (a teljes értelmezési tartományt), kerülik, hatása csökken („forced distribution”), hogyha az egyes esetek bizonyos százalékának az egyes kategóriákba kell kerülnie

9 Összehasonlítások főbb módszerei Közvetlenül egy aktusban (max. 8-9 esetében, következetlen lehet) Szélsőségek kiválasztása (az adott szempont szerinti legjobb, leggyengébb kiválasztása és maradékkal így tovább) Páros összehasonlítás (valamennyi, valamennyivel: n(n-1)/2 )

10 Páros összehasonlítás előnye Pontosság, mert két dolog összemérésére eléggé megbízhatóan vagyunk képesek Következetesség objektív megismerését lehetővé („inkonzisztens triádok”) teszi

11 a.) a végrehajtás ideje, b.) a végrehajtás során elkövetett hibák száma, c.) az egységidő alatt elvégzett tevékenység, d.) a kezdők számára ahhoz szükséges idő mennyisége, vagy a próbálkozások száma, hogy megtanulják egy eszköz használatát, és e.) a pszichofizikai, pszichofiziológiai kritériumok. Objektív teljesítmény-adatok AZ ERGONÓMIAI VIZSGÁLATOK FÜGGŐ VÁLTOZÓI

12 A FELADAT NEHÉZSÉGÉNEK LEGGYAKORIBB NÖVELÉSI MÓDJAI: 1.) A FELADAT-VÉGREHAJTÁS SEBESSÉGÉNEK NÖVELÉSE; 2.) KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI FELTÉTELEK MELLETTI FELADAT-VÉGREHAJTÁS (PL. GYENGE VILÁGÍTÁSNÁL); 3.) ELTERELŐ, KELLEMETLEN VAGY IRRELEVÁNS FELADATOKAT KELL A KÍSÉRLETI SZEMÉLYNEK ELVÉGEZNIE.

13 PL.: Y= (4x „a” kritérium mutató) + (2x „b” kritérium mutató) + 1x „c” kritérium mutató) Többszörös kritériumok (Multiple Criteria) és Összetett kritériumok (Composite Criteria) PL.: Y= (4x „a” kritérium mutató) + (2x „b” kritérium mutató) + 1x „c” kritérium mutató) Célszerű a többszörös kritériumokat folyamatosan gyűjteni és tárolni azért, hogy a megváltozott szükségleti konstelláció szerint megkonstruálhassuk az új összetett kritériumot. Minden összetett kritérium (index) egy adott helyzetre érvényes, illetve elfogadható.

14 A FELADAT NEHÉZSÉGÉNEK LEGGYAKORIBB NÖVELÉSI MÓDJAI: